Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény – részletek közlése nélkül –, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett.” A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.
A Belügyminisztérium irattárában iratok átvizsgálásával folytatódik az a per, melyet még tavaly nyár elején indított lapunk, a HVG, hogy megtudjuk végre, mi áll a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveiben. Az iratokat az állam nagyon nem akarja kiadni: először döntés-előkészítő jellegükre hivatkoztak, majd állításuk szerint titkosították a dokumentumokat, sőt egy külön kormányhatározattal is igyekeznek blokkolni az információk nyilvánosságra kerülését.
Egyszerre van együttműködési kényszer és félidős versengés az ellenzék pártjai között, miközben a többségük magára sem talált még. A legaktívabb a DK – a többiek kannibalizálásában. Tényleg leszedhetik Karácsonyt?
A 144 milliárdnyi, önkormányzati rezsikompenzációra szánt állami pénz nyomába eredtünk. Kiderült, hogy a 10 ezer fő feletti települések 44 milliárdján kívül a kisebbek egy része is kapott pénzt, de arról a 32 milliárdról nincs nyilvános lista. A települések hiába várnak egy újabb támogatási körre, mert a megmaradt 68 milliárdot a kormány az önkormányzati távhőcégek direkt dotálására szánja.
A tíz legnagyobb összegű állami rezsitámogatást kapó városból hatot kormánypárti polgármester vezet, viszont két fideszes polgármesternek is üres maradt a zsebe a pénzosztásnál. Ők a hvg.hu-nak azt mondták, nem lepte meg őket a döntés. Az ellenzéki Budaörs – csakúgy, mint a főváros vagy éppen Hódmezővásárhely – semmit nem kapott.
Akár kormánypárti, akár ellenzéki, fogalma sincs a 3200 önkormányzat egyik polgármesterének sem, hogy milyen objektív vagy szubjektív szempontok alapján, pontosan mikor és mennyi pénzre számíthat a kormányzattól az ígért rezsikompenzációként. Az biztos, hogy amit végül kapnak, csak töredéke lesz a szükségesnek, miközben az önkormányzatok adófizetési kötelezettsége nő. Vagyis örülhetnek, ha a kormány az egyik kezével legalább egy kicsit visszaad abból, amit a másikkal elvesz tőlük.
Se itthon elismert felsőfokú végzettsége, se ilyen nyelvvizsgája nincs a szingapúri külgazdasági attasénak készülő exjobbikos Volner Jánosnak, csak egy kamuegyetemként ismert orosz, fizetős képzésen kapott diplomája, amihez a vizsgáit is magyarul tette le. Hogy a diplomataságához hiányzó feltételeket hogyan teljesíti, Volner nem árulta el, de a hvg.hu úgy tudja, felmentést kaphat alóluk.
Hivatali idejének első 7 hónapjában két törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek az új államfő, Novák Katalin, ennél többet csak Áder János vétózott első hónapjaiban. Novák az elé kerülő 82 törvényből 80-at tehát aláírt, köztük azokat is, amelyeknél direkt arra kérték, hogy ne tegye.
Novák Katalin köztársasági elnök főleg az ukrajnai háborúval összefüggő humanitárius és karitatív célokra költött államfői adomány-keretéből, míg elődei – akiknek szintén van ilyen, évi 73 milliós keretük közpénzből – a tehetségkutatásra, egészségügyi és oktatási célokra, gyerekek segítésére. Kövér László házelnöknek pedig a bélyeggyűjtők és a hagyományőrzők köszönhetnek idén sokat.
Két, vele együtt a Jobbikból távozott volt megyei vezetővel egy másfél éve alapított hagyományőrző egyesületet átvéve és átnevezve hozta létre Jakab Péter új formációját, A Nép Pártján Mozgalmat. Ez egyelőre nem párt, hanem politikai célú mozgalom, de párt is bármikor lehet belőle.
Hiába vár 140 ezer diák az Orbán Viktor által már 2019-ben ígért külföldi nyelvtanulási lehetőségre. Minden adott lenne a program indítására, de a háború és a brüsszeli szankciók a kormány szerint közbeszóltak. Valójában elismerték, hogy a program azért nem indul, mert nincs rá pénz.
Az Országos Roma Önkormányzat elnökeként ugyan a volt fideszes képviselő, Farkas Flórián írta alá a botrányos “Híd a munka világába program” fő szerződéseit, ám a végrehajtásban nem vett részt, és terhelő vallomást sem tettek rá – indokolta a legfőbb ügyész, miért nem lett gyanúsított Farkas. Az ügyben a nyomozást nemrég megszüntették, de az Integritás Hatóság nem engedi el a témát.
A büntetés-végrehajtás parancsnoksága nem árulta el, a szakszervezet pedig nem tudja, hány Bv-s bére lesz alacsonyabb januártól egy szervezeti átalakítás miatt. A készülő kormányrendelet-tervezetből kiderül viszont, hogy a csökkenés havi bruttó 17 ezer forint.
Az utolsó esélyt megragadva, az Alkotmánybíróságon támadja meg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a bírósági döntést, ami most akadályozza a Fudan-beruházás elleni helyi népszavazást. Január végére eldől, lehet-e referendum. Orbán Viktor szerint az egyetem ügye “napirenden van”.
Egyfajta „misszió” a kulturális tárca indoklása szerint, hogy a „modellváltó” egyetemek kuratóriumait teletömték kormányzati potentátokkal, akik rendes fizetésük mellett így milliós havi pluszpénzt kapnak. Az indoklás másik fele ráadásul egy régen megcáfolt, erősen csúsztató állítás.
Megváltoztatta a választási bizottság jóváhagyó döntését és megtagadta a Fővárosi Törvényszék a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által a Fudan-ügyben kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését. Az utolsó szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki az ügyben.
Visszadobta az Alkotmánybíróság Hadházy Ákosnak a nemzeti konzultációra vonatkozó panaszát – korábban a választási bizottság, majd a Kúria is elutasította azt. A független képviselő most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, kérve annak kimondását, hogy a kormány akciója sérti a szabad választás jogát.
Szóba sem került a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar december 2-i éves közgyűlésén a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány, és fel sem merült, hogy annak egyik érintettje, a már bő egy éve letartóztatásban lévő Schadl Györgyöt megfosszák elnöki tisztségétől – tudta meg a hvg.hu. A kormány sajnálja, hogy így alakult.
Sem konkrét neveket, de még egy számot sem közölt a külügyi tárca, amikor Szijjártó Péter brüsszeli győzelmének részleteiről érdeklődtünk: kiket sikerült „lehúzni” az újabb szankciós listáról? Annyi sejthető, hogy olyan orosz kormánytagokat például, akikkel Magyarország energiaügyekről tárgyal.
A kormány „mérlegeli”, hogy elfogadja-e a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részét jogsértőnek kimondó strasbourgi ítéletet, vagy inkább az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének felülvizsgálatát kéri – közölte a hvg.hu kérdésére az igazságügyi tárca.