Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fudan Egyetem építését blokkolni kívánó helyi népszavazással kapcsolatos, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által benyújtott egyik alkotmányjogi panaszt. Mivel két, feltenni kívánt kérdés van és két panasz, de a másikról még nincs nyilvános Ab-döntés, az egyik, a bíróság által korábban elutasított kérdés “megmentésére” még lehet esély.
Nem árult el részleteket az Agrárminisztérium a volt földügyi helyettes államtitkárát, Nagy Jánost érintő újabb büntetőper vádirata szerinti 2,2 milliárdos kárértékétől, viszont lehet, hogy utaltak egy, a közvélemény előtt még nem ismert, folyamatban lévő nyomozásra.
Vitályos Eszter államtitkár szerint a “a csökkenő trend visszafordításához” békére van szükség Ukrajnában, és a “háborús veszélyhelyzet” megszűnésére. Utóbbi különleges jogrendet a kormány egy tollvonással megszüntethetné, csak akkor le kellene mondania a rendeleti kormányzásról is.
Egy hivatali vesztegetéses, tavaly kezdődött büntetőperben már vádlott Nagy János, az agrártárca volt helyettes államtitkára, de a jelek szerint ő a fő vádlottja egy másik, majd márciusban kezdődő, 2,2 milliárdos hűtlen kezeléses ügynek is – ebben 6 év börtönbüntetést kér rá az ügyészség.
Elutasította a kínai akkumulátorgyár elleni, a Momentum által kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését Debrecenben a helyi választási bizottság. Az ellenzéki párt szerint a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket, és közölték: fellebbeznek a döntés ellen.
Hat év letöltendő börtönbüntetést, ugyanennyi közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetést kér az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökére. A most benyújtott vádirat szerint Agócs János pénzért árulta elnöki tisztségét, de az ügyészség „álvásárlással” lebuktatta.
Az EU-tagországok közül utolsóként, a téma hét hónapos “parkoltatása” és több, a konkrét szavazásra tett kormányzati ígéret megszegése után március elsején végül tényleg tárgyalja a magyar Országgyűlés a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását.
Így az ellenzéki képviselők a kormánypártiak hűlt helyén kérhették csak számon a környezetkárosító terveket.
Szigorúan őrzik az inkognitóját annak a volt helyettes államtitkárnak, akit a Schadl–Völner-ügy “kárértékének” többszörösével, 2,2 milliárdos hűtlen kezeléssel vádolnak. Sokáig már nem titkolózhatnak, hiszen márciusban lesz a per előkészítő ülése. Annyi biztos, hogy 6 év börtönt is kaphat.
Egy új közlekedési bérlet bevezetésén kívül sok újdonságot nem, viszont annál több közhelyet, semmitmondást, jól ismert propagandahazugságot, néhány kétes értékű poént és némi hergelést, fenyegetést is tartalmazott Orbán Viktor évértékelője. A háború és az infláció jelentette veszélyre felfűzött miniszterelnöki szónoklatot elemeztük szakértők segítségével.
Chanel vagy Dior ruhát választ az alkalomra Várkonyi Andrea? Rákay Philip tud közel parkolni a Mercivel? Garbóban lazul-e Rogán Antal? Meghívják-e még Farkas Flóriánt? Kap-e jó helyet Nagy Feró és Pataky Attila? Megint beszól Orbán valamit Zelenszkijnek? Megannyi kínzó kérdés. Annyi biztos, hogy a miniszterelnök újra színpadra áll és megtartja évértékelőjét – huszonnegyedszer.
A rendes tavaszi ülésszak várhatóan február 27-én kezdődik csak, így az Orbán Viktor által most már tényleg biztosra ígért svéd és finn NATO-csatlakozásról szóló szavazásra és a teljesen átírt idei költségvetés elfogadására is még várni kell.
Óriási politikai hullámokat is vethetne a debreceni akkumulátorgyár ügye, ha az ellenzéki pártok jobban kihasználnák a tervezett beruházás elleni tiltakozáshullámot, amit igyekszik hitelteleníteni a Fidesz és a propagandasajtója. Pedig a Fidesz ellenzékben még a most feleslegesnek, sőt támadásnak tartott népszavazással próbált megakadályozni egy hasonló környezetterhelő beruházást, amit aztán kormányra kerülve büszkén felavatott Orbán. Az akkugyár miatt helyi és egy országos népszavazás is lehet, a sikeressége azonban kérdéses.
Úgy döntött a kormány, hogy nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, hanem a jogsértőnek talált magyar választási szabályozás megváltoztatását előíró döntést megtámadja. A kormány a strasbourgi testület nagykamarájától várja az elmarasztaló döntés felülvizsgálatát, de nemhogy egy ilyen döntés, hanem még az sem biztos, hogy ott foglalkoznak a panasszal.
Akár 8 év börtönt is kérhet az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökére, aki nemcsak a gyanú, hanem saját beismerő vallomása szerint is 30 millió forintért próbálta áruba bocsátani a vezetői posztját. Közel a vádemelés, közben Agócs János előbb szabadságra, majd betegállományba ment, és bár posztjáról nem mondott le, az ORÖ-t már régen nem ő vezeti.
Ugyan az Action for Democracytól kaptak 4 millió forintot, de azt a titkosszolgálat friss jelentése tévesen azonosította ellenzéki kampánytámogatásként, mert az adomány a 80 éves Nádas Péterről szóló, márciusban bemutatandó potréfilmre érkezett – közölte az érintett filmes cég.
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
A hvg.hu hiába kérdezte a vezető politikusokat, hogy ha ők az akadályai az Erasmus-pénzek érkezésének, lemondanának-e a posztról és az azzal járó pluszpénzről, nem kaptunk választ. Az MSZP-s Tóth Bertalan is próbálkozott a kérdésssel, ő már kapott választ, de az felér egy pofonnal.
Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen.