Akár 3-4 százalékpontos Tisza-előnyt is visszabillenthet még a Fidesz javára a maga által alkotott jogi környezet. A kétharmadot is nehezebb megszereznie a Tiszának, mint a kormánypártnak.
A miniszterelnök szinte könyörgött az ATV-ben, hogy a sajtó kérje ki a Tisza állítólagos ukrán finanszírozásának bizonyítékát. Kíváncsiságunk határtalan, így megtettük, de a kormányzat és a titkosszolgálat a jelek szerint nem úgy gondolja, mint Orbán Viktor. Ki tudja, küszöbön az újabb „guruló dollárok” ügy, de ebben vajon mennyi lehet a bizonyíték?
Vagy visszalépett, vagy már az ajánlásgyűjtésnél elvérzett Magyar Péter választókerületében az ellenjelöltek többsége. Így végül öten állhatnak rajthoz vele szemben: a Fidesz–KDNP, a DK, a Mi Hazánk, a Kutyapárt és a Munkáspárt jelöltje.
Ha minden jogszerű alappal zajlana a kampánytémává tett pénzszállító-ügyben, aligha lenne szükség új törvényre, meg az alig kihirdetett, most visszavont kormányrendeletre. A 30 milliárd forintnyi ukrán állami vagyon visszatartása mellett az új törvény vizsgálná, kerülhetett volna-e a pénzből magyarországi politikai pártokhoz.
New Yorktól Jekatyerinburgig, Újdelhitől Düsseldorfig és Párizstól Addisz-Abebáig a világ 102 országának 151 városában lesz mód április 12-én külképviseleti voksolásra. Ez sokaknak hosszas, akár több ezer kilométeres utazást is jelenthet.
A rendszerváltás óta talán ez lesz a legrövidebb pártlistás szavazólap, öt biztosnak, és egy bizonytalannak tűnő szereplővel: Fidesz–KDNP, Tisza Párt, Mi Hazánk, Demokratikus Koalíció, Kutyapárt, Munkáspárt–Szolidaritás. Sokan még idáig sem jutottak el, már a selejtezőkörben elvéreztek. A Jobbik és az MSZP kikopott a listáról, egy kamupárt nagyot trollkodott.
Négy párt biztosan lesz a listás szavazólapon – Fidesz-KDNP, Tisza, Mi Hazánk és DK –, és két másik, a minimális 71-nél nem sokkal több egyéni jelöltet lejelentő párt – MKKP és Munkáspárt-Szolidaritás – is esélyes lehet a listaállításra, a Jobbik viszont még az ajánlások ellenőrzését sem várta be, és közölte: úgy érzik, nem sikerült.
Napról napra egyre jobban tekeri fel Orbán Viktor a kampánypotmétert, háborús és terrorveszélyt kiáltva. Tett hasonlót 20 éve Gyurcsány Ferenc is, csak azt akkor még a Fidesz elítélte. Azóta viszont az élére állt ennek, bár már többféle új Btk.-tényállás is létezik az ilyesmi szankcionálására. Megnéztük, ezeket túllépik-e Orbán nyilatkozatai.
Ukrajna, Irán, Izrael, Szaúd-Arábia, Libanon – van, ahol már évek óta, máshol csak szűk egy hete van háborús helyzet, ez pedig kihathat az április 12-i választásra is, hiszen ezekben az országban lehet elvileg külképviseleten szavazni. De tényleg lehet majd?
A terrorfokozat emelésével vagy az összehangolt védelmi tevékenységgel önmagában nem lehet megakadályozni a választást. Kérdés, más olyan eszközhöz folyamodna-e a kormány, amely ugyan jogilag megállna, de antidemokratikus és politikailag veszélyes lenne az alkalmazása. Az biztos, hogy Orbánék – ha ilyen szándék van bennük – a választás után is számos ponton akadályozhatják a Tisza kormányalakítását.
Az állítólagos ukrán fenyegetések miatt nem, de a jóval távolabbi iráni konfliktus miatt megemelték Magyarországon a terrorkészültség szintjét. Hogy pontosan ki és miért döntött így, nem világos, de amit Orbán Viktor erről elárult, az alapján a lépés felvet kérdéseket.
Az orosz-ukrán háború 4. évfordulóján vagyunk túl, hivatalosan is elindult a választási kampányidőszak, a pártok aláírásokat gyűjtenek, és utoljára ülésezett ebben a formában a parlament. Miután a Medián az eddigi legnagyobb Tisza előnyt mérte, Orbán Viktor még aznap elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, mert arra számít, hogy Ukrajna „akciókra készül”. Miért provokálja Zelenszkijt Orbán? Hogyan élnek túl állami támogatás nélkül a kárpátaljai menekültek? Miért látványos már most a kis pártok kudarca? Ezekről beszélget Lengyel Tibor, Németh András, Martini Noémi és Solti Hanna.
Fidesz, Tisza, Mi Hazánk – pipa. A DK és a Kutyapárt nem áll jól, a Jobbiktól a Munkáspárton át a többiek ma még esélytelennek tűnnek, de hátra van még egy hét. Ez alapján lehetséges, hogy minden idők legrövidebb, hármas listáját ikszelhetjük április 12-én.
Hiába jelentkezett be nagyszámú, 11 induló Budapest 3-as körzetében, Magyar Péter választókerületében, a mezőny nagy része még adós 500 aláírással. A Tisza Párt elnökén kívül péntekig csak két másik jelölt adta le az ajánlásokat. Másoknak talán a győzelemnél fontosabb lehet a részvétel.
Csaknem 1400 személynél azonosítottak valamilyen nemzetbiztonsági kockázatot a titkosszolgálatok tavaly, és kérték ezért Tuzson Bence igazságügyi minisztert, hogy titokban megfigyelhessék őket. A tárca a Pegasus-botrány óta maszatol a számokkal.
A két nagy párt már megvan, a kisebbek még küszködnek a gyűjtéssel. Egyelőre a Mi Hazánknak csak 20, a DK-nak pedig 4 jelöltje jutott túl az 500 ajánlás leadását jelentő selejtezőkörön. A 81 független jelölt közül pedig mindössze négynek sikerült ez.
Évszázados története van a világban a vagyonadónak, itthon Rákositól Gyurcsányon át Bajnaiig többen is bevezették volna. Az Orbán-kormány 2012-ben titokban tervezte a gazdagok különadóját. Kormányra kerülve most a Tisza Párt akar 1%-os adót kivetni az egymilliárd forint feletti vagyonokra, hogy ebből biztosítsa a minimálbér adójának csökkentését.
Az Orbán-kormány döntéseinek csak a felét ismerhettük meg tavaly, mivel majdnem minden közzétett kormányhatározatra jutott egy másik is, amit kifejezetten elrejtettek a nyilvánosság elől. Ilyen döntésből félezernél is több volt 2025-ben, némelyik akár 90 évig titokban maradhat. Ám, ha Tisza-kormány alakul, többjük nyilvánosságra kerülhet.
Február 21-ével indul a hivatalos választási kampány, az egyéni képviselőjelöltek pedig kirajzanak Battonyától Nemesmedvesig, Csepeltől Soroksárig, hogy összeszedjék az induláshoz kellő 500 ajánlást. Az aláírásgyűjtés vonzza a csalást, az ajánlásmásolókat, a halottak adataival visszaélőket. A lebukás esélye kicsi, a büntetésé annál is kisebb.
A választások miatt rövid ülésszak várható, március 11-én véget is érhet. Pedig a kormány még betervezte, hogy májusban benyújtja a 2027-es költségvetést. Ami már jövő héten jön: elutasítás a szkítáknak, jóváhagyás a Béketanácsnak, és a Parlament belekényszerítése egy Ukrajna elleni fideszes politikai kampányba.
