Mintegy 18 ezren töltötték ki a hvg.hu saját “nemzeti konzultációját”, amelyen a kormány 14 álkérdésével szemben 10 valódi kérdésre vártuk a választ. Íme az eredmények Fudantól a paksi bővítésen és Hatvanpusztán át az EU-s viszonyunkig.
A hat ellenzéki párt és önkéntesek ezreinek összehangolt munkája, valamint sok tízmillió forint kell a szeptember–októberi kétfordulós ellenzéki előválasztás lebonyolításához. A politikai sikeresség már a mozgósításon és a választói hajlandóságon múlik, de még nem látni, hogy 200 vagy 800 ezer előválasztóra lehet-e számítani.
Már online is kitölthető a nemzeti konzultáció, ám a csalások kivédésére beépített e-mailes hitelesítés a visszaélést nem gátolja: az összes többi személyes adat nyugodtan lehet kamu, ráadásul újabb és újabb címekkel ugyanarról a számítógépről többször is lehet válaszolni.
Az Orbán-kormány politikai kérdőívével szemben a hvg.hu összeállított egy saját kérdéssort. A most futó nemzeti konzultáció értelmetlen és hazug kérdései helyett összegyűjtöttünk pár fontos ügyet, amelyekben valóban ki lehetne kérni az emberek véleményét. Töltse ki ön is!
A remélt (elő)választási győzelmet követően Karácsony Gergelynek erős politikai támogatottságra támogatásra lenne szüksége, ezért szorgalmazza az MSZP, a Párbeszéd és az LMP egyesülését. A három pártnál még emésztik a tervet.
Hiába ült össze végre a járványhelyzet elmúltával a fővárosi közgyűlés korrupciógyanús ügyeket vizsgáló bizottsága, az egyik fő témában, a parkolás ügyében nem jutottak előre, mert nem volt kit meghallgatni, Rogán Antal sem ment el az ülésre.
Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.
Azt még a Fidesz kommunikációja is elismeri, hogy a melegellenes törvény már kezelhetetlen hullámokat vet az EU-ban. Abban még reménykedhetnek, hogy a nemzetközi támadásra hivatkozva itthon profitálnak belőle, ám szakértők ennek az ellenkezőjét állítják: szerintük többet árt a kormánynak, mint használ. Valószínűleg Orbán most óvatosan kihátrál az ügyből, miután látja, hogy nem ez lesz a nyerő téma a 2022-es választásra.
Gyorselemzésünk szerint a tizennégy kérdésből egy kérdés valódi csupán, de már az is eldőlt. A többi csúsztatás, ferdítés és nettó politikai propaganda, amire megint milliárdokat költenek majd közpénzből.
Senkit nem kényszerített az MSZP társelnöke szerint a párt arra, hogy melyik frakcióba üljön majd a jövőben, de aki önként a DK-t választotta, azt kizárták. Másik két politikusukkal más miatt szakítottak. Ez egy csütörtöki háttérbeszélgetésen hangzott el, ahol a szocialista vezetőket a választások utáni tervekről is kérdeztük.
Futószalagon fogadtak el vitatott törvényeket, a Jobbik kisegítette a kormánypártokat, Orbán Viktor szócsatákat vívott Jakab Péterrel, és sok milliós pénzbírságot kaptak ellenzéki politikusok – erről szólt az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakának majd’ 300 órája.
Sosem hallotta meg a tüntetők kérését Áder János, ám kinevezése óta többször élt a törvények szentesítését megállító jogával, mint Göncz Árpád és Mádl Ferenc, de kevesebbszer, mint Sólyom László.
A nyári uborkaszezon, a Fidesz által erőltetett melegtéma, a foci-Eb és az olimpia kis időre elterelheti a közvélemény figyelmét azokról a kormány számára kínos közéleti-politikai témákról, amelyek június elején még napirenden voltak.
Miután Schmitt bukása felborította a menetrendet, az ellenzék jövő évi választási győzelme esetén sem számíthat arra, hogy saját jelöltje legyen a köztársasági elnök, utóbbiról ugyanis még a mostani ciklusban kell dönteni. Bármennyire is esélytelen, az ellenzék állít közös jelöltet. A Fidesz favoritja Trócsányi László, de akár Kövér László is lehet. Kormányra kerülése esetén az ellenzék bevezetné a közvetlen elnökválasztást.
Közeledik a 2022-es választás, de még a 2018-as után is 2,1 milliárd forintot próbál behajtani az állam azoktól a pártoktól, amelyek nem érték el akkor az 1 százalékos eredményt és emiatt vissza kellene fizetniük a kampánytámogatást. Köztük van az ezzel már 2014-ben megbukó, de azóta más miatt elítélt egykori monoki polgármester, Szepessy Zsolt, valamint a járványveszélyt tagadó Gődény György pártja is. Semmi garancia nincs rá, hogy mindez nem ismétlődik meg jövőre.
Meghosszabbította a negyedik hullámra is felkészülő kormány a járványügyi készültséget, ami alapvetően csak egészségügyi kérdésekre vonatkozik, de nem is ez a lényeg, hiszen hatályban van a veszélyhelyzet is, ami különleges jogrend, széles körű kormányzati hatáskörökkel.
Tárgyaltak ugyan egy Munkácsy-múzeum létrehozásáról az Andrássy úton, de a közös projekt kútba esett, ezért most már Debrecen polgármesterével egyeztet ugyanerről – mondta a hvg.hu-nak Pákh Imre, a milliárdos műgyűjtő, aki szerint “egy saját múzeummal tartozunk Munkácsynak”.
Lejáróban van az Orbán Viktor által ismét elővett migránsozás politikai szavatossága, és csak jobb ötlet híján kerülhetett elő. A kormányfőnek annyiban igaza van, hogy az illegális migráció kismértékben valóban nőtt, de az adatok pontossága kérdéses. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet mindenesetre 2016 óta folyamatosan érvényben tartja a kormány, biztos ami biztos.
Csaknem 9 milliárd forintot oszt szét a kormány hat fővárosi önkormányzat között, hogy enyhítsék a járvány okozta „nemzetgazdasági hatást”. Az érintett kerületek egyike sem ellenzéki irányítású. A Miniszterelnökség szerint azért, mert korábban Karácsony Gergely éppen ezektől a kerületektől vont el útfelújítási forrást.
Egy sor konkrét kormányhatározat, államigazgatási munkaanyag, sőt törvényjavaslat bizonyítja, hogy Fudan Egyetem budapesti kampuszának megvalósítására komoly szándék volt eddig, az ellenzék által szervezett konzultáció és népszavazás, majd a hétvégi tüntetés után viszont megváltozott a kormány hozzáállása a projekthez. De vajon csak szavakban, vagy ténylegesen is? Megnéztük, hogy a Fudan-csatában milyen fegyvert vethet be a kormány, illetve a beruházás ellenzői.
