Ismerős hazai városokat mutat be kicsit másképp ez a most megjelent fotókönyv
A Helyek – Helyzetek – Emberek című kiadvány alapját a 2020-ben elhunyt fotóművész, Szebeni András szervezőmunkája adta.
A Helyek – Helyzetek – Emberek című kiadvány alapját a 2020-ben elhunyt fotóművész, Szebeni András szervezőmunkája adta.
Nyerges András 2010 és 2022 között született írásait gyűjtötte össze A falra hányt borsó esete az erkölcsi tőkével című új kötetében, amelyből ismét kiderül, hogy már-már mazochistán követi a híreket, s gyakorta támad aha-élménye.
A május végén elhunyt rendező kilencven évet élt, negyedszáz játék-, illetve dokumentumfilmet jegyzett. Újító szellemű alkotóként remek taktikai érzékkel, ám konok elszántsággal kerülgette a Kádár-kori cenzúrát.
A magyar illusztrált szépirodalom egyik legszerencsésebb együttműködése volt Örkény István és Réber László páratlan párosa.
Sziszifuszi munkával hozta emberközelbe Balogh Vilma író, újságíró életét Lenkei Júlia.
A két éve elhunyt, a pápai zsinagógában bemutatott Elfeledett szomszédaink című tárlat megvalósítója, Gyekiczki András meghurcolását eleveníti fel az Ezredvég című folyóiratban Dénes Gábor.
A politika ügyeletes nyaloncait aligha fogja eltántorítani ünnepelt vezérük dicsőítésétől a vitathatatlan tehetségű író, alternatív színházi ember elkárhozásának példája: Gyurkó László négy évtizeddel ezelőtti sikerkönyve, a Kádár Jánosról írt életrajz máig elfedi szerzője egész életművét.
Történelmi rejtélynek eredt a nyomába Medgyesi Konstantin történész az állambiztonsági levéltár online folyóiratának friss számában.
"A magyar »pénz« szó a régi »nincs«, »néncs«, »néndz«, »véndz«, »féndz«, »pénz«. A szó gyökét a kitűnő filológus hosszas keresés után találta meg; magát a pénzt azonban ő se találta meg" – Karinthy Frigyes "akadémiai értekezése" is érzékelteti, mekkora haditettet hajtottak végre a Nyugatnál.
A 333 képet felvonultató Fortepan Masters című kiadványt Barakonyi Szabolcs fotóriporter-képszerkesztő állította össze.
A művész temetésén a (hang)költői, irodalomtörténeti, tanári és közéleti jelentőségét teljes joggal méltató gyászbeszédekbe már nem fért bele annak felidézése, amikor Torgyán József kisgazda politikus feljelentése nyomán csak legfelsőbb bírósági szinten sikerült megvédeni a művészi és sajtószabadságot.
Az Örkény Színház amúgy is dermesztő Secondhand – alcíme szerint Szovjetűdök – előadását a napjaink „történelmét író események még lidércesebbé alakították. Szinte minden szó, minden jelenetfutam aktuálpolitikai értelmezést kapott
A megvalósítás küszöbére érkezett az Elhallgatva címet viselő projekt.
A viszonylag békés hatalomváltás, de akár a palotaforradalom is ritka volt a szovjeteknél, illetve az oroszoknál. A Kreml urai inkább kihalásos alapon veszítették el posztjukat – bár megeshetett, hogy a riválisok erre rásegítettek.
A szerző új könyvének félszáz oldalas bevezetője még azoknak is lenyűgöző és színházba csalogató olvasmány, akik nem rendszeres látogatói a hazai teátrumoknak.
A Tandem Grafikai Stúdió Anno-sorozatának legfrissebb kiadványa a látásipar múltjába és jelenébe kalauzol bennünket, rengeteg érdekességgel.
A köztársaságtól 12 év alatt Orbánisztánig eljuttatott Magyarország politikai, közéleti és közérzeti krónikáját rajzolta meg a mintegy félezer karikatúrájával munkatársunk, Marabu, azaz Szabó László Róbert, aki a hatalomba 2006-ban még csak visszaácsingózó Orbán Viktor hírhedten cinikus mondatát – oszt jó napot – választotta kötete címéül.
Révész Sándor most megjelent, több mint egy évszázadot átívelő, Húzzuk a keresztünk című könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy nincs új a nap alatt: a választókerületek átszabása például már száz évvel ezelőtt is bevett gyakorlat volt.
Madeleine Millot-Durrenberger budapesti tárlata a Mai Manó Házban rejtett önvallomás.
A helyi krimikkel nem értek célt, de nem adják fel: most a Fekete Sas fogadó és kávéház múltját feldolgozó kiadvánnyal igyekeznek megmenteni az intézményt a nevét is viselő társaság tagjai.