A helyi krimikkel nem értek célt, de nem adják fel: most a Fekete Sas fogadó és kávéház múltját feldolgozó kiadvánnyal igyekeznek megmenteni az intézményt a nevét is viselő társaság tagjai.
Szilágyi Ákos a 2000 című folyóiratban elmeséli, mi történt, amikor az 1980-as évekbeli, Létay Vera vezette Filmvilágban túl hosszan foglalkoztak Bódy Gábor Psyché című filmtörténeti klasszikusával, vagy ha Lengyel László nem csupa jót írt a népbíróságokról.
Az első – antikváriumban sem fellelhető – kiadás után 130 évvel újra közkinccsé vált Gerő Ödön: Az én fővárosom című, mai szemmel is élvezetes városkönyve.
"Mi nagyon nagyra értékeltük Soros munkáját, ez egy áldozatos segítség volt a rendszerváltás idején" - jelenti ki a hvg360 Kicsoda Orbán Viktor? dokumentumfilm-sorozatában Fodor Gábor, Orbán Viktor egykori harcostársa, akivel együtt alapítottak pártot, és együtt élvezték az amerikai milliárdostól kapott támogatások előnyeit. De miként jelent meg az alapítvány Magyarországon, milyen harcokat vívott meg, és hogy köszönt el? Felidézzük.
Fajsúlyos esszé Rab László vékony könyve, A pokol tornácán. Alcíme: Kun páter útja az akasztófáig.
Meghökkentő párhuzamok fedezhetők fel az 1953-ban bemutatott – s mára a feledés jótékony homályába tűnt – Petőfi-film és a közelmúltban gigaköltségvetésű szuperprodukcióként beharangozott, Most vagy soha munkacímű történelmi filmtabló előkészületei között.
Akár többéves börtönt is jelenthetett volna az írónak az az üzenet, amelyet 1949-ben a Rákosi-diktatúra egyik vezetője, Gerő írt egy másiknak, a párt főideológusának, Révai Józsefnek, aki akkor a pártlap, a Szabad Nép főszerkesztője is volt. Alább bemutatjuk Méray Tibor egy eddig nem ismert levelét 1993-ból, amelyben magyarázatot ad arra a kérdésre is, hogy miképp kerülhette el Örkény István a börtönt.
Volt hová visszanyúlnia az irodalmi alkotások nyolcvan százalékát minap kukázni szándékozó felkent irodalmi diktátornak: hét évtizede a mindenható pártkorifeus, Révai József próbálta helyes irányba terelni a tévelygő, a „párt álláspontjával élesen szemben álló” írókat, köztük a visszatérően „problémás” Örkény Istvánt.
„Konok akarattal” kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő.
Minősíthetetlen pocskondiázásra adott elegáns válasznak is beillene Parti Nagy Lajos új remeklése. Főhőséből, a hírneves Kner dinasztia egyik ismeretlen figurájából, életének ténymorzsáira támaszkodva, olyan hús-vér asszonyt formált, akinek alakját már a valóság is nehezen írhatná át.
Vaskos monográfiája első kötetében József Attila érett költészetének küszöbéig vezeti el az olvasót Tverdota György irodalomtörténész, aki szerint a tragikus sorsú költő joggal nevezhető szerencsésnek.
A felejtés homályából és egy raktárból szűk négy hónapra elővillant a Budapesti Történeti Múzeumban Péli Tamás 1983-ban készült monumentális festménye, amelyet a margóra szorított magyarországi cigányság öntudatra ébresztésének szánt.
Lista készült a támogató szavazókról és a hatalom ellenfeleiről is, a politikai ellenlábasokat és a sajtót megfigyelték. Skandalum...volt nyolc és fél évtizeddel ezelőtt – József Attila is megénekelte.
Katartikus össznemzeti élmény volt az 1989. június 16-ai, Hősök terei gyászszertartás, melynek kiharcolóit és megszervezőit – más zavaró körülménnyel egyetemben – a NER-nemzedék múlteltörlő buzgalommal igyekszik kiretusálni a köztudatból.
A Kádár-korszakban szokatlan állampolgári engedetlenkedők mögé állt a már haldokló világhíres filozófus, Lukács György, s evvel komolyan hozzájárult ahhoz, hogy két éhségsztrájkoló kivívta rendőri felügyeletük megszüntetését. A Dalos Györggyel és Haraszti Miklóssal 1971-ben történtek hátterét a cikkben két, most először publikált forrásértékű dokumentum segít megvilágítani.
Nehéz új kliséket teremteni a hajbókoláshoz, ez derült ki az évtizede a hatalom csúcsán regnáló Orbánt méltató brosúra múlt heti bemutatóján, ahogy magából a kötetből is.