Mit várt volna el Kádár János utódja, Grósz Károly Nagy Imrétől? – Egy friss tanulmányból kiderül
Történelmi rejtélynek eredt a nyomába Medgyesi Konstantin történész az állambiztonsági levéltár online folyóiratának friss számában.
Murányi Gábor
A Nyugat példája megmutatta, hogyan lehet veszteséges irodalmi újságot működtetni
"A magyar »pénz« szó a régi »nincs«, »néncs«, »néndz«, »véndz«, »féndz«, »pénz«. A szó gyökét a kitűnő filológus hosszas keresés után találta meg; magát a pénzt azonban ő se találta meg" – Karinthy Frigyes "akadémiai értekezése" is érzékelteti, mekkora haditettet hajtottak végre a Nyugatnál.
„A múlt század kollektív emlékezetének lenyomata” – különleges könyv a Fortepan fotóiból
A 333 képet felvonultató Fortepan Masters című kiadványt Barakonyi Szabolcs fotóriporter-képszerkesztő állította össze.
A művészet szabadságáról szóló első rendszerváltás utáni per hőse volt Szkárosi Endre
A művész temetésén a (hang)költői, irodalomtörténeti, tanári és közéleti jelentőségét teljes joggal méltató gyászbeszédekbe már nem fért bele annak felidézése, amikor Torgyán József kisgazda politikus feljelentése nyomán csak legfelsőbb bírósági szinten sikerült megvédeni a művészi és sajtószabadságot.
„Ez a Putyin, ez nem megy el, ez itt marad örökre”
Az Örkény Színház amúgy is dermesztő Secondhand – alcíme szerint Szovjetűdök – előadását a napjaink „történelmét író események még lidércesebbé alakították. Szinte minden szó, minden jelenetfutam aktuálpolitikai értelmezést kapott
Emlékmű készül a megerőszakolt nőknek Budapesten
A megvalósítás küszöbére érkezett az Elhallgatva címet viselő projekt.
Puccs Putyin ellen? Nem lenne éppen példátlan Moszkvában, de nincs is sok előzménye
A viszonylag békés hatalomváltás, de akár a palotaforradalom is ritka volt a szovjeteknél, illetve az oroszoknál. A Kreml urai inkább kihalásos alapon veszítették el posztjukat – bár megeshetett, hogy a riválisok erre rásegítettek.
Legendás előadásokon keresztül mutatja be a magyar drámaírás történetét Radnóti Zsuzsa
A szerző új könyvének félszáz oldalas bevezetője még azoknak is lenyűgöző és színházba csalogató olvasmány, akik nem rendszeres látogatói a hazai teátrumoknak.
Tudja, mi a cvikker és a lornyon? És azt, hogy honnan ered a pápaszem?
A Tandem Grafikai Stúdió Anno-sorozatának legfrissebb kiadványa a látásipar múltjába és jelenébe kalauzol bennünket, rengeteg érdekességgel.
Marabu: Bűnpártolás vagy elutasítás: ez most a kérdés, amikor a hatalom morális tabukat tapos
A köztársaságtól 12 év alatt Orbánisztánig eljuttatott Magyarország politikai, közéleti és közérzeti krónikáját rajzolta meg a mintegy félezer karikatúrájával munkatársunk, Marabu, azaz Szabó László Róbert, aki a hatalomba 2006-ban még csak visszaácsingózó Orbán Viktor hírhedten cinikus mondatát – oszt jó napot – választotta kötete címéül.
"A vesztesnek győznie kell" és más választási tapasztalatok Ferenc Józseftől Orbán Viktorig
Révész Sándor most megjelent, több mint egy évszázadot átívelő, Húzzuk a keresztünk című könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy nincs új a nap alatt: a választókerületek átszabása például már száz évvel ezelőtt is bevett gyakorlat volt.
A műgyűjtő, aki nem a művet, hanem a művészt szereti – kiállításajánló Veiszer Alindával
Madeleine Millot-Durrenberger budapesti tárlata a Mai Manó Házban rejtett önvallomás.
Újabb könyvvel mentenék meg a civilek Székesfehérvár Pilvaxát
A helyi krimikkel nem értek célt, de nem adják fel: most a Fekete Sas fogadó és kávéház múltját feldolgozó kiadvánnyal igyekeznek megmenteni az intézményt a nevét is viselő társaság tagjai.
A Filmvilág "csapatkapitányának" igazoló jelentései a Kádár-korból – esszéajánló
Szilágyi Ákos a 2000 című folyóiratban elmeséli, mi történt, amikor az 1980-as évekbeli, Létay Vera vezette Filmvilágban túl hosszan foglalkoztak Bódy Gábor Psyché című filmtörténeti klasszikusával, vagy ha Lengyel László nem csupa jót írt a népbíróságokról.
Egy koncepciótlan koncepciós per - In memoriam Sujánszky Jenő
Egy volt ÁVH-s hagyatékából került elő az az állambiztonsági tananyag, amely egy 1956 előtti, a Magyar Rádió elfoglalására készülő összeesküvés példáján keresztül taglalta, miként kell az ilyen ügyeket felgöngyölíteni. A HVG alábbi, 2010. október 6-án megjelent cikkét a 93 éves korában, Párizsban elhunyt ellenálló-forradalmár Sujánszky Jenőre emlékezve közöljük újra, változtatás nélkül.
„A Várban ma már nem akasztanak, legföljebb elveket a szegre”
Az első – antikváriumban sem fellelhető – kiadás után 130 évvel újra közkinccsé vált Gerő Ödön: Az én fővárosom című, mai szemmel is élvezetes városkönyve.
Egy kényszerházasság, mely Orbán Viktort is oxfordi hallgatóvá tette
"Mi nagyon nagyra értékeltük Soros munkáját, ez egy áldozatos segítség volt a rendszerváltás idején" - jelenti ki a hvg360 Kicsoda Orbán Viktor? dokumentumfilm-sorozatában Fodor Gábor, Orbán Viktor egykori harcostársa, akivel együtt alapítottak pártot, és együtt élvezték az amerikai milliárdostól kapott támogatások előnyeit. De miként jelent meg az alapítvány Magyarországon, milyen harcokat vívott meg, és hogy köszönt el? Felidézzük.
A hírhedt Kun páter életútja éppúgy hátborzongató, mint utóélete - Könyvajánló
Fajsúlyos esszé Rab László vékony könyve, A pokol tornácán. Alcíme: Kun páter útja az akasztófáig.
Rákosiék éppúgy nem sajnálták a pénzt Petőfi-filmjüktől, mint most Rákay Philipétől a Fidesz
Meghökkentő párhuzamok fedezhetők fel az 1953-ban bemutatott – s mára a feledés jótékony homályába tűnt – Petőfi-film és a közelmúltban gigaköltségvetésű szuperprodukcióként beharangozott, Most vagy soha munkacímű történelmi filmtabló előkészületei között.
Egy előkerült Méray-dokumentum új megvilágításba helyezi Gerő Ernő „egypercesét” Örkényről
Akár többéves börtönt is jelenthetett volna az írónak az az üzenet, amelyet 1949-ben a Rákosi-diktatúra egyik vezetője, Gerő írt egy másiknak, a párt főideológusának, Révai Józsefnek, aki akkor a pártlap, a Szabad Nép főszerkesztője is volt. Alább bemutatjuk Méray Tibor egy eddig nem ismert levelét 1993-ból, amelyben magyarázatot ad arra a kérdésre is, hogy miképp kerülhette el Örkény István a börtönt.