Legendás előadásokon keresztül mutatja be a magyar drámaírás történetét Radnóti Zsuzsa
A szerző új könyvének félszáz oldalas bevezetője még azoknak is lenyűgöző és színházba csalogató olvasmány, akik nem rendszeres látogatói a hazai teátrumoknak.
Murányi Gábor
Tudja, mi a cvikker és a lornyon? És azt, hogy honnan ered a pápaszem?
A Tandem Grafikai Stúdió Anno-sorozatának legfrissebb kiadványa a látásipar múltjába és jelenébe kalauzol bennünket, rengeteg érdekességgel.
Marabu: Bűnpártolás vagy elutasítás: ez most a kérdés, amikor a hatalom morális tabukat tapos
A köztársaságtól 12 év alatt Orbánisztánig eljuttatott Magyarország politikai, közéleti és közérzeti krónikáját rajzolta meg a mintegy félezer karikatúrájával munkatársunk, Marabu, azaz Szabó László Róbert, aki a hatalomba 2006-ban még csak visszaácsingózó Orbán Viktor hírhedten cinikus mondatát – oszt jó napot – választotta kötete címéül.
"A vesztesnek győznie kell" és más választási tapasztalatok Ferenc Józseftől Orbán Viktorig
Révész Sándor most megjelent, több mint egy évszázadot átívelő, Húzzuk a keresztünk című könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy nincs új a nap alatt: a választókerületek átszabása például már száz évvel ezelőtt is bevett gyakorlat volt.
A műgyűjtő, aki nem a művet, hanem a művészt szereti – kiállításajánló Veiszer Alindával
Madeleine Millot-Durrenberger budapesti tárlata a Mai Manó Házban rejtett önvallomás.
Újabb könyvvel mentenék meg a civilek Székesfehérvár Pilvaxát
A helyi krimikkel nem értek célt, de nem adják fel: most a Fekete Sas fogadó és kávéház múltját feldolgozó kiadvánnyal igyekeznek megmenteni az intézményt a nevét is viselő társaság tagjai.
A Filmvilág "csapatkapitányának" igazoló jelentései a Kádár-korból – esszéajánló
Szilágyi Ákos a 2000 című folyóiratban elmeséli, mi történt, amikor az 1980-as évekbeli, Létay Vera vezette Filmvilágban túl hosszan foglalkoztak Bódy Gábor Psyché című filmtörténeti klasszikusával, vagy ha Lengyel László nem csupa jót írt a népbíróságokról.
Egy koncepciótlan koncepciós per - In memoriam Sujánszky Jenő
Egy volt ÁVH-s hagyatékából került elő az az állambiztonsági tananyag, amely egy 1956 előtti, a Magyar Rádió elfoglalására készülő összeesküvés példáján keresztül taglalta, miként kell az ilyen ügyeket felgöngyölíteni. A HVG alábbi, 2010. október 6-án megjelent cikkét a 93 éves korában, Párizsban elhunyt ellenálló-forradalmár Sujánszky Jenőre emlékezve közöljük újra, változtatás nélkül.
„A Várban ma már nem akasztanak, legföljebb elveket a szegre”
Az első – antikváriumban sem fellelhető – kiadás után 130 évvel újra közkinccsé vált Gerő Ödön: Az én fővárosom című, mai szemmel is élvezetes városkönyve.
Egy kényszerházasság, mely Orbán Viktort is oxfordi hallgatóvá tette
"Mi nagyon nagyra értékeltük Soros munkáját, ez egy áldozatos segítség volt a rendszerváltás idején" - jelenti ki a hvg360 Kicsoda Orbán Viktor? dokumentumfilm-sorozatában Fodor Gábor, Orbán Viktor egykori harcostársa, akivel együtt alapítottak pártot, és együtt élvezték az amerikai milliárdostól kapott támogatások előnyeit. De miként jelent meg az alapítvány Magyarországon, milyen harcokat vívott meg, és hogy köszönt el? Felidézzük.
A hírhedt Kun páter életútja éppúgy hátborzongató, mint utóélete - Könyvajánló
Fajsúlyos esszé Rab László vékony könyve, A pokol tornácán. Alcíme: Kun páter útja az akasztófáig.
Rákosiék éppúgy nem sajnálták a pénzt Petőfi-filmjüktől, mint most Rákay Philipétől a Fidesz
Meghökkentő párhuzamok fedezhetők fel az 1953-ban bemutatott – s mára a feledés jótékony homályába tűnt – Petőfi-film és a közelmúltban gigaköltségvetésű szuperprodukcióként beharangozott, Most vagy soha munkacímű történelmi filmtabló előkészületei között.
Egy előkerült Méray-dokumentum új megvilágításba helyezi Gerő Ernő „egypercesét” Örkényről
Akár többéves börtönt is jelenthetett volna az írónak az az üzenet, amelyet 1949-ben a Rákosi-diktatúra egyik vezetője, Gerő írt egy másiknak, a párt főideológusának, Révai Józsefnek, aki akkor a pártlap, a Szabad Nép főszerkesztője is volt. Alább bemutatjuk Méray Tibor egy eddig nem ismert levelét 1993-ból, amelyben magyarázatot ad arra a kérdésre is, hogy miképp kerülhette el Örkény István a börtönt.
"Meztelen szexualitásban turkált" Örkény István, politikai botrány lett belőle
Volt hová visszanyúlnia az irodalmi alkotások nyolcvan százalékát minap kukázni szándékozó felkent irodalmi diktátornak: hét évtizede a mindenható pártkorifeus, Révai József próbálta helyes irányba terelni a tévelygő, a „párt álláspontjával élesen szemben álló” írókat, köztük a visszatérően „problémás” Örkény Istvánt.
"Keserves idők" megkerülhetetlen krónikája Teleki Pál államtitkárának most megjelent naplója
„Konok akarattal” kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő.
A valóság morzsáiból állt össze Parti Nagy Lajos recepteket ízesítő "féltényregénye"
Minősíthetetlen pocskondiázásra adott elegáns válasznak is beillene Parti Nagy Lajos új remeklése. Főhőséből, a hírneves Kner dinasztia egyik ismeretlen figurájából, életének ténymorzsáira támaszkodva, olyan hús-vér asszonyt formált, akinek alakját már a valóság is nehezen írhatná át.
"József Attilának lett igaza, neki érdemes volt nem dolgoznia"
Vaskos monográfiája első kötetében József Attila érett költészetének küszöbéig vezeti el az olvasót Tverdota György irodalomtörténész, aki szerint a tragikus sorsú költő joggal nevezhető szerencsésnek.
Az ember tragédiája újratöltve: az Úr beismerte Lucifernek, hogy „hibáztak”
Nem könnyen befogadható, ám nyugtalanító előadás született a madáchi dilemmát a XX. század tapasztalatával újragondoló székesfehérvári teátrumban.
Páratlan vízió: rövid időre látható a legfontosabb hazai roma kortárs festmény
A felejtés homályából és egy raktárból szűk négy hónapra elővillant a Budapesti Történeti Múzeumban Péli Tamás 1983-ban készült monumentális festménye, amelyet a margóra szorított magyarországi cigányság öntudatra ébresztésének szánt.
Az író, akinek műveit a nácik „egészségtelennek" tartották
Erich Kästner riportszerű leírásaival nem volt a nácik kedvence, művei a harmincas évek második felében inkább külföldön jelentek meg, így Magyarországon is.