„Orosz vagyok vagy ukrán vagy ruszin? Magyarul vannak erről a kérdéseim”
Minden tekintetben különös és különleges a Baltazár Színház előadásában néhány nap múlva színpadra kerülő Segítség, segítek! című darab.
Murányi Gábor
"A német birodalom nem Olaszország" – A Horthy-sajtó benézte Hitlert
Hitler birodalmi kancellárrá kinevezését 1933-ban a közvéleményt formáló magyar sajtó kezdetben inkább rendteremtő kísérletnek és múló epizódnak tekintette, mintsem tragikus történelmi fordulatnak.
Egy családi krónika, amely nem utókori bölcsességgel értekezik a XX. század történelméről
„Nehéz megmondani”, hogy mit tudott az ember egykoron a saját kora történéseiről, s miről szerzett tudomást – utólag. Ez az egyik fontos tanulsága Köves András Anyám és két apám című memoárjának, amely a Syllabux Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
„Nem botrányt szeretnénk, ami van, hanem szabadságot” – 1983, Mozgó Világ-ügy, TGM színre lép
A hét elején elbúcsúztatott Tamás Gáspár Miklós 1978-ban települt át Magyarországra. Eleinte az ellenzék köreiben talált otthonra; az 1983-as első nyilvános szereplése rögvest eseményszámba ment.
Az eltűnt pápai zsidóság nyomában – Gyekiczki András megalkuvásra nem hajló munkája
A három éve elhunyt szerző ellen bosszúhadjárat folyt, de most végre megjelenhetett Elfeledett szomszédaink című könyve.
Móricz Zsigmond csak magának súgta meg, hogy mennyire undorodik Gömbös Gyulától
Móricz 1935 karácsonyán az általa meginterjúvolt miniszterelnökre és magára is dühös volt - tudható meg az író naplójából, melynek az évi bejegyzéseit most rendezte sajtó alá Cséve Anna és Lengyel Imre Zsolt irodalomtörténészek.
Maradandó szövegeket alkotó író és besúgó – esszék Tar Sándorról
Az Alföld legutóbbi számában három irodalmár három aspektusból közelít főhőséhez.
„Az Orbán-rendszer első politikai menekültje” – Kertész Ákos élete és halála
A szocializmus kilátástalanságát ikonikus regényében, a Makrában megörökítő írót, a decemberben elhunyt Kertész Ákost egy évtizeddel ezelőtt politikai emigrációba kényszerítette egy rosszul tálalt, indulatos megállapítása.
Vakhitű Sztálin-ódás vagy gúnyolódó poéta volt Zelk Zoltán? Eddig ismeretlen verse segít eldönteni
Akár kijózanodása első csírájaként is olvasható az irodalmi Sztálin-műszak leghatásosabb költőjének, Zelk Zoltánnak eddig publikálatlan episztolája, amely a vers főhőse, Méray Tibor hagyatékában maradt fent.
„Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa” - Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója
A négyéves kislányával magára maradt asszony feljegyzéseit a - reményei szerint - valamikor majd kiszabaduló férjének szánta hiteles beszámolóul. Brusznyai Árpád kivégzése után a naplót nem írta tovább.
"Látványpékségként" üzemel a Kertész Imre Intézet - interjú Hafner Zoltán irodalomtörténésszel
Az ígéretekkel ellentétben Kertész Imre Sorstalanság című regényének „munkanaplója” ez év tavaszán úgy jelent meg németül, hogy az írói vívódás „ritka szép emberi dokumentuma” magyarul hozzáférhetetlen. Mindez ismét felszínre hozta a Nobel-díjas író hagyatéka körüli anomáliákat. Ezekről kérdeztük a Kertész Imre Intézet egykori vezetőjét, Hafner Zoltán irodalomtörténészt.
Nemcsak a zenetörténészeknek kikerülhetetlen olvasmány Gádor Ágnes memoárja
„A szakmán belül ismernek – többre nem is vágytam.” Ezzel a visszafogott, titokban mégis reménykedő mondattal zárja Zenetörténeteim című könyvét a Zeneakadémia könyvtárának egykori igazgatója, Gádor Ágnes, aki nyolcvanadik születésnapjára időzítve jelentette meg – könyvének alcímével szólva – életútkalandjait.
"Szeretett érsekünk" vagy jobb belátásra tért fajvédő volt Mindszenty József?
Máig is ellentmondásos Mindszenty József hercegprímás történelmi értékelése. Ezt bizonyítja többek közt Ungváry Krisztián történész minapi csörtéje a Magyarországi Mindszenty Alapítvány hivatalos képviselőjével, Kovács Gergellyel.
Németül olvasható, Magyarországon sorstalan Kertész Imre munkanaplója
Végletesen abszurd helyzetről számol be a zsidó kulturális folyóirat friss számában Radics Viktória. Esszékritikájának tárgya az a „filológiai és irodalomtörténeti szempontból is óriási jelentőségű” munkanapló, amelyet Kertész Imre a Sorstalanság című regényének előmunkálatai idején, 1958 és 1962 között vetett papírra.
"Nemzetietlen aktot" tanított, ezért kirúgatta a hazafias hatalom Vaszary Jánost
Egy megmosolyogtató aktbotrány szolgáltatott ürügyet 1932-ben az „erős, magyar akaratú” hatalomnak arra, hogy eltávolítson a Képzőművészeti Főiskola tanári karából két nemzetietlennek bélyegzett mestert, Csók Istvánt és – a Nemzeti Galéria tárlatán nemrégiben ismét felfedezett – Vaszary Jánost.
A „hollywoodi szenny” sorsa a Rákosi- és a Kádár-korszakban – könyvajánló
Hogyan szivárgott vissza a magyar mozikba az amerikai film a Kádár-korszakban? Takács Róbert történész Hollywood a vasfüggönyön túl című művében elemzi a dokumentumokat.
A Horthy-korszakban is az egyetemre ácsingózó nőktól féltették a termékenységi mutatókat
Az első világháború után tömegesen álltak munkába a nők. Kaptak is eligazítást hozzá tudós férfiaktól. Papp Barbara: „Nőkérdés” és női iránymutatás című tanulmánya az Aetas című folyóiratban jelent meg.
Munkaszolgálatosokról szóló, 30 évig dobozban maradt film került ki a Youtube-ra
Dénes Gábor Bélyeges sereg című filmje 1993-ban készült, három férfi történetét és életútját mutatja be.
Csőd, hazugság és összeomlás – tanulmány az 1944 őszi kárpátaljai „apokalipszisről”
Kosztyó Gyula történész „érintetlen”, vagyis eddig még nem kutatott levéltári forrásokat is felhasználva készítette el elemzését, melyet a Századok folyóirat publikált.
Mi lett a szabadságharc magyar menekültjeivel Amerikában? – Újra nyomoz a BBC History
Az 1848–1849-es szabadságharc leverése utáni években 600-700 ezer ember vándorolt az Újvilágba, róluk ír a két hónapig szünetelő történelmi magazin.