A Nyugat első nemzedékének szerzői kerülnek nagyító alá Fráter Zoltán új könyvében
Az Alvajáró emberek a korszakra jellemző történelmi-irodalomtörténeti aspektusokat, társadalmi és kulturális kérdéseket is alapos vizsgálat alá veszi.
Az Alvajáró emberek a korszakra jellemző történelmi-irodalomtörténeti aspektusokat, társadalmi és kulturális kérdéseket is alapos vizsgálat alá veszi.
Dicsőséges bevonulás helyett megtorlással és megfélemlítéssel gyarapította a trianoni Magyarországot a Horthy-korszak partizánvadász katonasága és csendőrsége. A délvidéki „kaland” részleteit sokáig államtitokként próbálták kezelni.
Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.
Az olvasó egyebek közt egy irodalomtörténeti József Attila biográfia-kiegészítéssel is találkozhat.
A tárgyalás magyarországi politikai- és sajtóösszefüggéseivel a Múltunk folyóirat legutóbbi száma foglalkozik.
Az író születésének 110. évfordulóján rendezett konferencián elhangzott hat gondolatgazdag, egymásra rímelő, olykor a hangsúlyokat máshová helyező elemzést a szegedi folyóirat, a Tiszatáj dupla száma adta közre.
Hogy lett Petőfiből Petőfy? És ki az a 217 barát és ellenség, aki meghatározó volt a költő életében? Mi és miért kerülhetett be Osztovits Szabolcs „Sors, nyiss nekem tért!” című könyvébe?
Az emlékezés és az emlékeztetés témáját járja körül a frissen megnyílt tárlat.
Fél évtizeden keresztül volt élettársa, majd másfél évtizedig kinevezett "özvegye" József Attilának az utókor által sokat kárhoztatott Szántó Judit, akinek portréját figyelemre méltó adalékokkal árnyalja egy közelmúltban megjelent tanulmánykötet.
A krisztusi korba lépett Nyerges Gábor Ádám arról elmélkedik, hogy az embernek a piacin kívül esetleg létezhet eszmei értéke is.
Kétrészes tanulmányban mutatja be a „Sziklai Barna” fedőnevű Szekeres László irodalomtörténész besúgói tevékenységét a Betekintő folyóirat.
A Bűn az élet... című, az előítéleteket meglovagló riportkötetével 1988 tavaszán Moldova György jó néhány szakmabeli kortársa szerint önmagát zárta ki az irodalomból. Az ügyben az író néhány héttel ezelőtti halála nyomán sajátos perújítás kezdődött.
Péterfy Bori kíméletlenül őszinte interjúkötetben meséli el élete első fél évszázadát kérdezőjének, Tóth Júlia Évának.
A Helyek – Helyzetek – Emberek című kiadvány alapját a 2020-ben elhunyt fotóművész, Szebeni András szervezőmunkája adta.
Nyerges András 2010 és 2022 között született írásait gyűjtötte össze A falra hányt borsó esete az erkölcsi tőkével című új kötetében, amelyből ismét kiderül, hogy már-már mazochistán követi a híreket, s gyakorta támad aha-élménye.
A május végén elhunyt rendező kilencven évet élt, negyedszáz játék-, illetve dokumentumfilmet jegyzett. Újító szellemű alkotóként remek taktikai érzékkel, ám konok elszántsággal kerülgette a Kádár-kori cenzúrát.
A magyar illusztrált szépirodalom egyik legszerencsésebb együttműködése volt Örkény István és Réber László páratlan párosa.
Sziszifuszi munkával hozta emberközelbe Balogh Vilma író, újságíró életét Lenkei Júlia.
A két éve elhunyt, a pápai zsinagógában bemutatott Elfeledett szomszédaink című tárlat megvalósítója, Gyekiczki András meghurcolását eleveníti fel az Ezredvég című folyóiratban Dénes Gábor.
A politika ügyeletes nyaloncait aligha fogja eltántorítani ünnepelt vezérük dicsőítésétől a vitathatatlan tehetségű író, alternatív színházi ember elkárhozásának példája: Gyurkó László négy évtizeddel ezelőtti sikerkönyve, a Kádár Jánosról írt életrajz máig elfedi szerzője egész életművét.