Az ittas fecsegése lett a veszte a Kádár-kor szorgos irodalmár-besúgójának
Kétrészes tanulmányban mutatja be a „Sziklai Barna” fedőnevű Szekeres László irodalomtörténész besúgói tevékenységét a Betekintő folyóirat.
Kétrészes tanulmányban mutatja be a „Sziklai Barna” fedőnevű Szekeres László irodalomtörténész besúgói tevékenységét a Betekintő folyóirat.
A Bűn az élet... című, az előítéleteket meglovagló riportkötetével 1988 tavaszán Moldova György jó néhány szakmabeli kortársa szerint önmagát zárta ki az irodalomból. Az ügyben az író néhány héttel ezelőtti halála nyomán sajátos perújítás kezdődött.
Péterfy Bori kíméletlenül őszinte interjúkötetben meséli el élete első fél évszázadát kérdezőjének, Tóth Júlia Évának.
A Helyek – Helyzetek – Emberek című kiadvány alapját a 2020-ben elhunyt fotóművész, Szebeni András szervezőmunkája adta.
Nyerges András 2010 és 2022 között született írásait gyűjtötte össze A falra hányt borsó esete az erkölcsi tőkével című új kötetében, amelyből ismét kiderül, hogy már-már mazochistán követi a híreket, s gyakorta támad aha-élménye.
A május végén elhunyt rendező kilencven évet élt, negyedszáz játék-, illetve dokumentumfilmet jegyzett. Újító szellemű alkotóként remek taktikai érzékkel, ám konok elszántsággal kerülgette a Kádár-kori cenzúrát.
A magyar illusztrált szépirodalom egyik legszerencsésebb együttműködése volt Örkény István és Réber László páratlan párosa.
Sziszifuszi munkával hozta emberközelbe Balogh Vilma író, újságíró életét Lenkei Júlia.
A két éve elhunyt, a pápai zsinagógában bemutatott Elfeledett szomszédaink című tárlat megvalósítója, Gyekiczki András meghurcolását eleveníti fel az Ezredvég című folyóiratban Dénes Gábor.
A politika ügyeletes nyaloncait aligha fogja eltántorítani ünnepelt vezérük dicsőítésétől a vitathatatlan tehetségű író, alternatív színházi ember elkárhozásának példája: Gyurkó László négy évtizeddel ezelőtti sikerkönyve, a Kádár Jánosról írt életrajz máig elfedi szerzője egész életművét.
Történelmi rejtélynek eredt a nyomába Medgyesi Konstantin történész az állambiztonsági levéltár online folyóiratának friss számában.
"A magyar »pénz« szó a régi »nincs«, »néncs«, »néndz«, »véndz«, »féndz«, »pénz«. A szó gyökét a kitűnő filológus hosszas keresés után találta meg; magát a pénzt azonban ő se találta meg" – Karinthy Frigyes "akadémiai értekezése" is érzékelteti, mekkora haditettet hajtottak végre a Nyugatnál.
A 333 képet felvonultató Fortepan Masters című kiadványt Barakonyi Szabolcs fotóriporter-képszerkesztő állította össze.
A művész temetésén a (hang)költői, irodalomtörténeti, tanári és közéleti jelentőségét teljes joggal méltató gyászbeszédekbe már nem fért bele annak felidézése, amikor Torgyán József kisgazda politikus feljelentése nyomán csak legfelsőbb bírósági szinten sikerült megvédeni a művészi és sajtószabadságot.
Az Örkény Színház amúgy is dermesztő Secondhand – alcíme szerint Szovjetűdök – előadását a napjaink „történelmét író események még lidércesebbé alakították. Szinte minden szó, minden jelenetfutam aktuálpolitikai értelmezést kapott
A megvalósítás küszöbére érkezett az Elhallgatva címet viselő projekt.
A szerző új könyvének félszáz oldalas bevezetője még azoknak is lenyűgöző és színházba csalogató olvasmány, akik nem rendszeres látogatói a hazai teátrumoknak.
A Tandem Grafikai Stúdió Anno-sorozatának legfrissebb kiadványa a látásipar múltjába és jelenébe kalauzol bennünket, rengeteg érdekességgel.
A köztársaságtól 12 év alatt Orbánisztánig eljuttatott Magyarország politikai, közéleti és közérzeti krónikáját rajzolta meg a mintegy félezer karikatúrájával munkatársunk, Marabu, azaz Szabó László Róbert, aki a hatalomba 2006-ban még csak visszaácsingózó Orbán Viktor hírhedten cinikus mondatát – oszt jó napot – választotta kötete címéül.
Révész Sándor most megjelent, több mint egy évszázadot átívelő, Húzzuk a keresztünk című könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy nincs új a nap alatt: a választókerületek átszabása például már száz évvel ezelőtt is bevett gyakorlat volt.