A Kádár-kor szélesvásznú mozija MGP önéletrajza
Ritkán kelt akkora visszhangot egy könyv, mint az állambiztonsági szolgálat ügynökeként lebukott színházkritikusnak, Molnár Gál Péternek a halála után kilenc évvel megjelentetett emlékirata.
Murányi Gábor
Trónörökösből vadász, Magyar Fájdalomból strandoló nő: nem Pokornié lenne az első emlékmű-átminősítés
Trianon is, a szovjet hadsereg is kezelhető volt vésővel, kalapáccsal.
Trianon elítélésében egységes volt a magyar sajtó, aztán felbomlott az összhang
A fölháborodás folyamatos moraját a maga szája íze szerint hangosította fel 1920 első félévében a magyar sajtó, amely június 4-én ritkán tapasztalt nemzeti egyetértésben gyászolt. Bár a cenzúra akkor is dolgozott, az újságok tudósíthattak a békediktátum elleni tüntetésekről is.
Hiába próbálkoztak mások is Villon-fordítással, Faludy sorai felejthetetlenné váltak
Átköltéseinél születtek Villonhoz sokkal hűbb, poétikailag hitelesebb tolmácsolások, Faludy György és fél évezreddel korábbi poétaelődje magyar nyelven mégis mindmáig szétválaszthatatlan.
"Orális álság a lvilágban" - Szkárosi Endre régi és új hangversei
Nem tudjuk eldönteni, röhögjünk, avagy „enjünk világgá” hallgatva és olvasva a performer hangász poétát.
Petőfi beleragadt a vezérszerepbe, pedig katonaként és politikusként is sokszor hibázott
Karaktergyilkosságnak is beillene az a minap megjelent tanulmány, amely megfontolandó érvekkel tépdesi a szabadságharc lánglelkű költőjének politikusi és katonai babérkoszorúját. A vitairat szerzője szerint Petőfi költőnek zseni volt, de a 48-as forradalom után emberként sorozatosan megbukott.
Magyar hagyomány, hogy az államfői poszton aláírásukért tartott bábfigurák vannak
Amikor a Fidesz fejbólintójánosa a törvénytelen törvényeket szentesítő aláírásaival módszeresen kiírja magát a történelemből, korántsem csupán plagizáló „álamfő”-elődje példáját követi, hanem igen jellegzetes rendszerváltás előtti hagyományt éltet tovább.
Elvtársi puritánság: Rákosiék a Várba költöztették volna a pártvezetőséget is
A személyi kultusz legsötétebb időszakában a kommunista vezetés nemcsak a minisztériumokat akarta elhelyezni a Budavári Palotában, hanem a Magyar Dolgozók Pártjának teljes apparátusát is. Arra nézve nincsenek hiteles források, hogy végül Rákosi Mátyás döntött másképp, vagy a bürokrácia miatt maradt el a költözés.
Múltidő és elmúlás: apa és fia életműve találkozik egyetlen kiállításon
A három évtizede elhunyt Szlávics László és fia, ifj. Szlávics László közös tárlatán csaknem 250 alkotás folytat hang nélküli párbeszédet egymással és a látogatókkal a Szolnoki Galériában.
Nyakig a világválságban csúszott-mászott Horthy előtt a fél ország
A kormányzó uralkodásának első évtizedére visszatekintő elit világra szóló csinnadrattát szervezett 1930 márciusában. Horthy Miklós személyi kultusza olyan magasra hágott, hogy később Sztálinon kívül rá is irigykedhetett a kommunista diktátor, Rákosi Mátyás.
A kibeszéletlen múlt találkozik a jelenkori magyar valósággal
Átadták a Kortárs Magyar Dráma díját.
A magyar irodalom két ikonikus alakját sokáig összekeverték, aztán összetéveszthetetlenek lettek
Az idősebb Ignotus és fia külön-külön írt irodalomtörténetet, egyikük Ady Endrére, másikuk József Attilára esküdött, mindazonáltal a pályájuk sok azonosságot is mutat.
Lehull a lepel a Nyugat legendás, írógörcsös szerkesztőjéről
A lehengerlő vitatkozókedve miatt Noshát Ernőként emlegetett Osvát Ernő leginkább „lapban” fejezte ki magát. A Nyugat legendásított szerkesztőjének nemrég megjelent terjedelmes levelezésgyűjteménye számos rejtélyre ad magyarázatot.
1989 karácsonyán mindenki a romániai forradalom híreit figyelte
Harminc évvel ezelőtt még nem voltak televíziós hírcsatornák, az országos napilapok viszont rendkívüli kiadásokban számoltak be a véres romániai rendszerváltás eseményeiről.
Több versét is pontosította Bari Károly a költői életművét összegző új kötetében
Nem könyvespolcra, inkább éjjeliszekrényre való Bari Károly A mozdulatlanság örökbefogadása című kötete, amelyben a 67 éves, Kossuth-díjas költő a versek mellett prózáit, festményeit és képverseit is megjelentette.
A jó lektorok valójában a szerzőt szerkesztik, de ennek nem szabad látszódnia
Érzékeny, mert bizalomra épül az írók, költők és a szerkesztőik közötti kapcsolat, amelyben a javítható hibák helyesbítése, az ismétlések kiszűrése a legkevesebb. Ha nincs bizalom, nincs közös munka.
Rákositól Orbánig, Öcsitől Dzsudzsiig – a nagy stadionsztori
A korábbi sportkombinát helyére épített monstrum, a Puskás Ferenc Stadion november 15-i avatási ceremóniája történelmi vetélkedésbe kezdett elődjének 66 évvel ezelőtti átadóünnepségével. A Népstadiont 1953-ban a kor – divatot teremtő – szokása szerint félkész állapotban, a tervezettnél méregdrágábban, ám annál ünnepélyesebb külsőségek – no meg délibábos sportábrándok – közepette adták át rendeltetésének.
Egész népét tanította. Na de mire!
A közoktatás egyik buzgó lélekharcosa, Bánhegyi Ferenc, a tankönyvíró üdvöske nemrég új hon- és népismereti munkájával borzolta fel a kedélyeket, noha skandalum tekintetében még bőven van mit ellesnie évszázaddal korábbi elődjétől, a jellemnevelés prófétájától, Tóth Tihamértól.
Harminc éve botrány volt a szalonzsidózás, "ráment Csoóri egész további élete"
Nemrég megjelent naplójából kiderül, hogy szellemi lincselésként élte meg Csoóri Sándor azt a felháborodás-sorozatot, amit az 1990-es Nappali hold című esszéfüzérével író- és költőtársaiból annak idején kiváltott.
A tökéletes választási bűntény – Rákosiék szintjét 1947 óta nem ütötte meg senki
„Kékcédulásként” tapadt meg az emlékezetben az 1947-es választás. A totális hatalomra törekvő kommunista párt csalássorozatának a kék színű névjegyzékkivonat szinte csak „névadója” volt.