A legmagasabb rangú tábornok, régi szövetségese eltávolításával Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő tovább erősítette egyszemélyi hatalmát. A szándéka a hadsereg Tajvan elfoglalására alkalmassá tétele.
Második nekifutásra választott trónörököst Bob Iger a Disney-birodalom élére. A vidámparkok irányításával nevet szerzett Josh D’Amaro feladata a filmes és streamingláb megerősítése, hogy újra legyenek pénzre váltható hőseik és meséik.
Újságírói több mint harmadától válik meg a patinás Washington Post napilap, mert a tulajdonosa, Jeff Bezos el akarja tüntetni a veszteséget. Bírálói szerint viszont becsicskul Donald Trumpnak.
A vidéki farmerlány lényét könyörtelen jégkirálynőre váltotta Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter, aki behízelegte magát Trumpnál.
Ki bukta a legnagyobbat az Epstein-ügyön, milyen volt az olimpia 70 éve Cortinában, miért híznak a jegesmedvék a Spitzbergákon, kik tiltották be a rejtett autókilincset, melyik lehet a Földről eltűnő második fertőző betegség? Körkép az e heti Kilátóból.
Gyönge, új ország kezdeményezése volt az 1823-as Monroe-doktrína, amely mögé öt évtizeddel később tudott erőt pakolni az USA. Azóta a nyugati féltekén beavatkozásra és mások kiszorítására is alkalmazta, s Donald Trump rég látott agresszivitással újította fel.
Közvetítésével több mint kétmillió négyzetkilométerrel nőtt az USA területe, elnökségét nyugalom és gyarapodás jellemezte, ma azonban mégis leginkább az ország hatalmi politikáját meghatározó alapelvről emlékszik rá a világ. Portré a Monroe-doktrína névadójáról.
Mark Carney kanadai kormányfő a világpolitikában, Bill Clinton és Barack Obama volt amerikai elnökök pedig az USA-n belül látnak töréspontot Donald Trump agresszivitása miatt, amivel a Fehér Ház ura Grönlandra vetett szemet, és fegyveres szövetségi ügynökök brutalitását engedte szabadon Minneapolisban.
A valóság illúziójának lerombolása, a megrázó putyini propagaganda és a rabszolgapiacon meggazdagodó amerikai kisváros. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Mi az a liberális világrend és kik fenyegetik, miért tanult meg pingpongozni Timothée Chalamet, hogyan született a Valentino-vörös, miként lehet csalni síugrásban, mit nézzünk meg a prágai nagykönyvtárban? Körkép az e heti Kilátóból.
Az imperializmust és az illegális bevándorlókkal szembeni agresszivitást teljes erővel képviseli az amerikai elnök tanácsadója, Stephen Miller.
Még egy éve sem vezeti a kanadai kormányt Mark Carney, aki korábban több pénzügyi válságot is sikeresen kezelt, a politikába azonban újoncként érkezett, hogy aztán elemi erővel mondja ki azt, amit a világ vezető politikusainak nem sikerült.
Európai szövetségeseit megalázza, a NATO-t semmibe veszi Donald Trump, amikor ragaszkodik Grönland megszerzéséhez, pénzért vagy erővel. Pedig lenne legális és békés megoldás is, ám ő Amerikát földrajzilag is még nagyobbá akarja tenni, hogy ezzel kerüljön be a történelemkönyvekbe.
Szűk hat éven belül újra tiltakozásokat gerjeszthet Minneapolis azzal, hogy a rendfenntartók intézkedésének következtében meghalt egy ember. Az afroamerikai George Floyddal szemben 2020-ban fellépő fehér rendőrt emberölésért elítélték, a háromgyerekes fehér anyát, Renée Goodot agyonlövő szövetségi ügynök fölé viszont védőpajzsot emelt a Trump-adminisztráció.
Kibújt a szög a zsákból – bólogattak a Donald Trump tettei mögött imperialista szándékot sejtők, amikor az amerikai elnök a múlt szombati sajtóértekezletén többször is kijelentette, hogy Nicolás Maduro eltávolításával visszaszerzik azt az olajat, amit Venezuela elvett tőlük. Venezuela egykor az OPEC, a Kőolaj-exportáló Országok Szövetségének alapítója és olajnagyhatalom volt. Az olajszektort is államosították, aztán a korrupció forrásává vált.
Miért akarja Trump Grönlandot, mi az általa felturbózott Monroe-doktrína, gyógyítja-e a dél-koreai szépségipar a kopaszodást, miért van két keresztény karácsony, ki veszi meg az egyik legismertebb velencei villát? Körkép az e heti Kilátóból.
Kolumbia, Mexikó, Kuba, Grönland – ezek lehetnek a venezuelai akciójának sikerétől megrészegült Donald Trump következő célpontjai. A jelek szerint a trumpi Amerika úgy gondolja, bármit megtehet és elvehet, amit a nemzetbiztonsága szempontjából szükségesnek ítél.
Miért rabolta el az Egyesült Államok hadserege Nicolás Madurót? Mit akarnak Venezuelában? Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője elmagyarázza.
Donald Trump a nemzetközi jogon, az amerikai alkotmányon és törvényeken átgázolva fogta el és fosztotta meg hatalmától Nicolás Maduro venezuelai elnököt, s elmondása szerint az USA „irányítja” a latin-amerikai országot, különös tekintettel annak kivételes olajkincsére. A precíziós katonai művelettel egyben – Marco Rubio külügyminiszter szavait idézve – világossá tette, hogy bárhol, bármikor lecsaphat azokra, akik szembeszegülnek vele.
Arthur C. Clarke jóslatai csak részben bizonyultak túl merésznek. Európának a távolodó és kiszámíthatatlan Amerika és a közeledő Kína között kell megtalálnia a helyét. Milyen esélye, feltétele van a kódolt felfordulás után a társadalmi megbékélésnek Magyarországon? Mi várható rövid távon a magyar gazdaságban? És a választás után? Ez a Fülszöveg, az e heti HVG szubjektív ajánlója.
