A Trump-adminisztráció bünteti az Anthropic AI-céget, mert az csak korlátokkal bocsátaná a hadsereg rendelkezésére a Claude modelljét, míg az OpenAI készségesebb. Mit jelenthet mindez a felhasználók és a befektetők számára?
Hogyan lett Irán olajipari központja a Kharg-sziget, miért nehezítés a fényképes igazolvány az amerikai választásokon, milyen szörnyűség derült ki Cesar Chavez munkásvezérről, hogyan született a Dűne világa, és mivel játszott gyerekként Einstein? Körkép az e heti Kilátóból.
Megkérdőjelezhetetlen atomhatalommá vált Észak-Korea, a gazdaság is az élet jeleit mutatja, Kim Dzsong Un pedig a diktatúra negyedik generációját készíti elő a lánya reflektorfénybe állításával.
Az államfővel egyenrangú hatalmúnak tartják Brazíliában a legfelső bíróságnak azt a tagját, aki börtönbe küldte Jair Bolsonarót.
Hogyan lett stratégiai fontosságú a Hormuzi-szoros, miként született meg a tengeralattjáró, miért példakép II. Ramszesz fáraó, mit keresnek toronyházakban sertések, ki lett az apja pénzéből Hollywood új mogulja? Körkép az e heti Kilátóból.
A magát a béke elnökének nevező Donald Trump a második mandátuma alatt eddig hét országban indított katonai akciót, Iránra egy éven belül másodszor csapott le. Az elnyomó, terrort támogató teheráni rezsim lefejezését sokan ünneplik, de senki nem tudja, innen hova visz a győzelmeitől megrészegedő Trump útja.
Politikai gáncsvetésként értékelte Donald Trump, hogy a legfelső bíróság megsemmisítette a globális vámjai jogalapját, de gyorsan reagált a döntésre. Ám semmi nincs elfelejtve: a múlt pénteki ítélet adhatja meg az alaphangot a magyar idő szerint éjjel elhangzó évértékelő beszédének is.
Hét évtizede első olasz városként volt a téli olimpia házigazdája a most Milánóval társrendező Cortina D’Ampezzo. Az olimpia bakival indult, az amerikaiak között szerelem szövődött, és itt jelentek meg először a céges szponzorációk. A szovjetek pedig teljesítették Hruscsov kérését.
Ki lehet a brit miniszterelnöki rezidencián Chief Mouser, milyen bravúrt hajtott végre japán első női kormányfője, meddig zuhan a bitcoin, melyik amerikai elnökökről neveztek el reptereket, kik körében népszerű az NDK-s Simson kismotor? Körkép az e heti Kilátóból.
Az e heti HVG kénytelen-kelletlen harctéri tudósítás: pár nap múlva hivatalosan is megkezdődik a választási kampány, de már most akkora a hangzavar, hogy nehéz a tiszta, érthető mondatokat kiszűrni. Megpróbáljuk.
Udvarias szavak mögé rejtve Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyanazt mondta Münchenben, mint egy éve a hallgatóságára az ajtót rárúgó J. D. Vance alelnök: az USA az érdekeit tükröző új világrendet épít, Európával vagy nélküle. Bár Rubio előtt szólt, de neki válaszolt Friedrich Merz német kancellár: ehhez az USA egyedül nem elég erős.
Mítoszt épített maga köré a kilenc Oscar-díjra jelölt Marty Supreme című film főszereplőjének ihletője, Marty Reisman, aki az asztalitenisz hőskorának öntörvényű zsenijeként rendre átvágott másokat.
A legmagasabb rangú tábornok, régi szövetségese eltávolításával Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő tovább erősítette egyszemélyi hatalmát. A szándéka a hadsereg Tajvan elfoglalására alkalmassá tétele.
Második nekifutásra választott trónörököst Bob Iger a Disney-birodalom élére. A vidámparkok irányításával nevet szerzett Josh D’Amaro feladata a filmes és streamingláb megerősítése, hogy újra legyenek pénzre váltható hőseik és meséik.
Újságírói több mint harmadától válik meg a patinás Washington Post napilap, mert a tulajdonosa, Jeff Bezos el akarja tüntetni a veszteséget. Bírálói szerint viszont becsicskul Donald Trumpnak.
A vidéki farmerlány lényét könyörtelen jégkirálynőre váltotta Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter, aki behízelegte magát Trumpnál.
Ki bukta a legnagyobbat az Epstein-ügyön, milyen volt az olimpia 70 éve Cortinában, miért híznak a jegesmedvék a Spitzbergákon, kik tiltották be a rejtett autókilincset, melyik lehet a Földről eltűnő második fertőző betegség? Körkép az e heti Kilátóból.
Közvetítésével több mint kétmillió négyzetkilométerrel nőtt az USA területe, elnökségét nyugalom és gyarapodás jellemezte, ma azonban mégis leginkább az ország hatalmi politikáját meghatározó alapelvről emlékszik rá a világ. Portré a Monroe-doktrína névadójáról.
Gyönge, új ország kezdeményezése volt az 1823-as Monroe-doktrína, amely mögé öt évtizeddel később tudott erőt pakolni az USA. Azóta a nyugati féltekén beavatkozásra és mások kiszorítására is alkalmazta, s Donald Trump rég látott agresszivitással újította fel.
Mark Carney kanadai kormányfő a világpolitikában, Bill Clinton és Barack Obama volt amerikai elnökök pedig az USA-n belül látnak töréspontot Donald Trump agresszivitása miatt, amivel a Fehér Ház ura Grönlandra vetett szemet, és fegyveres szövetségi ügynökök brutalitását engedte szabadon Minneapolisban.
