Mennyiért keltek el az utolsó amerikai egycentesek, mikor megy újra ember a Holdra, hogyan alakult ki a postaszolgáltatás, mennyibe kerül pénzt bedobni a Trevi-kútba, hogyan lehet euromilliós Picasso-képet nyerni? Körkép az e heti Kilátóból.
Gyerekként csak a futball érdekelte David Beckhamet, zseniális játékosból divatikonná, sikeres üzletemberré vált, kiváló kapcsolattal az angol királyi családhoz, a karrierje megkoronázásaként főrendi címmel.
Ingatlanfejlesztőként is örök emléket akar hagyni Amerikára Donald Trump, aki ormótlan báltermet épít a Fehér Ház lerombolt keleti szárnya helyére, s a birtoka, Mar-a-Lago túlzásait másolja a Potomac partjára.
Divat, egészségügyi megfontolás és a fenntarthatósági szándék egyaránt segíti az alkoholmentes – vagy jelentősen kisebb alkoholtartalmú – sörök, borok és égetett szeszek forgalmának növekedését.
Érdekek és erős személyiségek ütköznek a Netflix és a Paramount csatájában, amelyet a Warner filmstúdióért vívnak, a végső szót pedig Donald Trump mondhatja ki. A fődíj az HBO, az áldozat a CNN lehet.
Az USA ukrajnai béketervének küldöttjévé vált Daniell Driscoll, a Pentagon államtitkára, aki akár Pete Hegseth védelmi miniszter utódja is lehet, ha az belebukik a botrányaiba.
Kaotikus volt a második első év és még nem vagyunk a végén. De beszélnünk kell Donald Trumpról. A mögötte lassan repedező MAGA-táborról, a megjelenő antiszemitizmusról, a politikai gyilkosságról. Az éledező demokratákról, fals reményekről. A keresztényistákról, a techoligarchiáról. És a háborúkról. Azokról, amikben az Egyesült Államok érintett, és amit még elindíthat. Az utódlásról, hiszen beindult az erőközpontok között a mozgolódás. Vendégünk Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője, Világ rovatunk vezetője.
Milyen nyavalyáktól szenvedtek az amerikai elnökök, milyen a talpas és a talp nélküli betű, melyik országok tiltanák el a közösségi médiától a fiatalokat, miben első az olasz konyha, és az ember vagy a szurikáta hűségesebb a párjához? Körkép az e heti Kilátóból.
Donald Trump nemzetbiztonsági stratégiája a nyugati féltekét Washington tulajdonának tekinti, a kínai és orosz kihívást merkantilista szemszögből nézi, Európával szemben viszont kultúrharcot hirdet. A Defense One amerikai lap szerint a közzétett dokumentumnak van egy hosszabb változata, amely még durvábban kezeli az EU-t. A Fehér Ház tagadja, hogy van másik verzió. Orbán Viktornak és a Kremlnek tetszik az USA új stratégiája.
A Tajvan melletti kiállással rég látott feszültséget keltett Kínával Takaicsi Szanae japán kormányfő, aki az ügyben élvezi honfitársai támogatását.
Miért piros dobozban érkezik a brit költségvetés, mióta nem Tokió a világ legnépesebb városa, ki tagadhat meg parancsot, milyen szupersztárok vállalnak esküvői fellépést, miért esznek pulykát hálaadáskor? Körkép az e heti Kilátóból.
Donald Trump kezébe a minap elhunyt Dick Cheney adta az elnöki jogkörrel való visszaélés eszközeit, aki a Capitolium ostroma után a republikánusokkal és vezetőjükkel is szembefordult.
Sokat spórol az amerikai pénzverde, hogy nem készít újabb egycentest, de még évtizedekbe kerül, míg a legkisebb váltópénz kikopik a forgalomból, s támasztékukat vesztik a 99 centre végződő reklámárak.
Kinek adtak először kezdetleges útlevelet, hány ezer évre szól a leghosszabb börtönbüntetés, jön-e a jégkorszak, milyen veszélyt jelent az űrszemét, s melyek a pápa kedvenc filmjei? Körkép az e heti Kilátóból.
Már elegük van Trumpból, de még nem kedvelték meg a demokratákat azok, akik az utóbbiakat a múlt héten négy jóleső győzelemhez segítették.
Argentínának valóban szüksége van a segítségre, Magyarországnak nincs.
A győzelem illúziójával tért haza Ázsiából Donald Trump, akit ott körbehízelegtek, kivéve Hszi Csin-pinget, ő megmutatta, neki is vannak adui, így alkura kényszerítette az amerikai elnököt.
Megjósoljuk a jövőt: a lenyúlt Blikk nem fog „elvadulni”, ugyanúgy függetlennek maszkírozott NER-szócső lesz, mint az Index, amiből nem csináltak farkasfogazatot csattogtató Origót, de nem kell nagyítót használni ahhoz, hogy lássuk, kilóg a lóláb. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Demokratikus szocialista nézeteihez méltó ígéretekkel, az elégedetlenség hullámán került a New York vezetéséért versenyzők élére a fiatal politikus.
Az USA történetének legbefolyásosabb alelnökeként Dick Cheney külön hatalmi központot jelent a Fehér Házban. Az újságírókat kerülő politikust ebben segíti gazdag törvényhozói és kormányzati tapasztalata. A HVG 2006-os portréja a most elhunyt Dick Cheney-ről.
