A helyhatósági választásokon elszenvedett kudarc a bukás szélére sodorta Keir Starmer brit munkáspárti miniszterelnököt. A hagyományos ellenfélnek számító konzervatívok romokban, a jobbszélen a Reform UK, a balszélen a zöldek előretörése pedig elhozhatja az európai kontinensen megszokott többpártrendszert, s vele a koalíciókényszert Nagy-Britanniába.
Fél évszázad alatt a nyolcadik vezérigazgató lesz John Ternus az Apple élén. A céget a társalapító, a sorban hatodik Steve Jobs hozta vissza a csőd széléről, és a szeptemberben távozó hetedik, Tim Cook építette globális birodalommá.
A politika és a gazdaság harapófogójába kerülhet az amerikai jegybank új elnöke, aki második nekifutásra kerül a Fed élére.
A 2008-as világválság előzményeit idézik fel a radar alatt működő amerikai magánhitelezők, hiszen a rendszeren megjelentek az első repedések. Igaz, vannak, akik szerint nincs akkora baj, így nem lesz a korábbihoz hasonló válság. Az viszont biztos, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit.
Hányszor járt és mit csinált eddig III. Károly az USA-ban, hogyan jött létre az OPEC, mit üzent a volt FBI-igazgató Trumpnak a tengerpartról, jó-e, ha Németország újra Európa vezető hatalma lesz, hogyan keltettek életre rég elpusztult képeket egy berlini múzeumban? Körkép az e heti Kilátóból.
Hatalmával visszaélő monopóliumnak minősítette egy New York-i esküdtszék a Live Nation koncertszervezőt, amely az értékesítési folyamatot uralva fölözi le a hasznot a jegyárakon.
Két éven belül harmadszor törtek Donald Trump életére, ami a politikai erőszakról és az amerikai elnök biztonságáról is kérdéseket vet fel.
Távol tartja magát Kína az iráni háborútól, amiben az USA hanyatlásának a jelét látja, s magát felelős nagyhatalomként állítja be, amelynek a folyamat inkább előnyt kínál, mint hátrányt okoz.
Előnynek tartja a saját szélsőséges kiszámíthatatlanságát Donald Trump, aki a receptet a számító őrült elméletét kitaláló Richard Nixontól vette, ám vele ellentétben nem szándékos taktikaként alkalmazza, hanem egyszerűen képtelen másmilyen lenni.
Kétszer pályázott elnökjelöltségre az USA izraeli nagykövete, a baptista tiszteletes Mike Huckabee, aki feltétel nélkül támogatja a zsidó államot.
A fölényes választási győzelem után rohamtempóban indult meg a második rendszerváltás. Az e heti HVG több szemszögből készült pillanatfotókkal mutatja be a szédítő sebességgel zajló kormányalakítást.
Milyen országok állítottak sikeres tengeri blokádot, kik és hogyan válthatják le Donald Trumpot, ha alkalmatlannak ítélik a feladata ellátására, hogyan kerültek vízilovak Kolumbiába, ki volt Fela Kuti, milyen volt fekete embernek lenni a XVIII. század fordulóján a stockholmi királyi udvarban? Körkép az e heti Kilátóból.
Vallási köntösbe öltözteti a Trump-adminisztráció az iráni háborút, ebben a kicsapongó élete után konzervatív kereszténnyé vált Pete Hegseth védelmi miniszter jár az élen, aki kereszteslovagnak képzeli magát, és akinek a gyülekezete megvonná a szavazati jogot a nőktől és halálra ítélné a homoszexuálisokat.
A NATO európai tagjai úgy próbálnak ellenállni Donald Trumpnak, hogy ne haragítsák magukra az amerikai elnököt, aki kilépéssel fenyegetőzik, amire nincs esély, de veszélyesen meggyöngítheti a szövetséget.
Története talán legsúlyosabb válságát éli az anglikán Angol Egyház, amelynek élére nemrég az első alkalommal választottak nőt. Sarah Mullally canterburyi érseknek az eltussolt papi zaklatások ügyét, a konzervatívok és a liberálisok viszályát is kezelnie kell.
A valóban békeelnöknek tartott Jimmy Carter nevéhez fűződik az a doktrína, amely megalapozza Donald Trump beavatkozását a Közel-Keleten. A kiváltó ok az iráni iszlamista forradalom, a második olajárrobbanás és Afganisztán szovjet megszállása volt.
Miért hagynak örökül könyvtárat az amerikai elnökök, hogyan marad energia nélkül Ázsia, melyik program örökébe lép a Hold felé tartó Artemisz-misszió, honnan ugrott a képernyőkre Super Mario, és ki az Apple harmadik alapítója? Körkép az e heti Kilátóból.
A Hormuzi-szoros lezárása miatt rendkívüli nyereségre tesznek szert a szabad olajtankerrel rendelkezők, köztük is különösen a kockázatvállalóbb „milliárdos magánzók”, a tengerhajózási szektor színes szereplői.
Első külföldi hódítókként a portugálok aknázták ki a Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségét, őket a britek szorították ki, és az USA 1980-ban vonta a „védőernyője” alá a Perzsa-öböl térségét.
Donald Trump kilépését siettetheti az iráni háborúból, hogy az súlyos károkat okoz a világgazdaságnak, ami az amerikaiaknak is fájhat, annak pedig politikai ára lesz. A Közel-Kelet fontosságát jelzi, hogy nem csupán az olaj és a földgáz kereskedelmében játszik meghatározó szerepet.
