Trump, Trump és Trump – az amerikai elnökválasztást sok szempontból elemzi az e heti HVG, nem rejti véka alá véleményét a vele készült interjúban Jonathan Franzen világhírű amerikai író sem. Olvashatnak a Magyar Péter ellen indult egész pályás letámadásról, benne a lehallgatási párbajról, és keressük a magyarázatát annak, miért jöhetnek ki az árnyékból Orbán Viktor kegyvesztett politikusai. Ez a Fülszöveg, a hetilap ajánlója.
Az amerikai választás szavazatszámlálásának finisében a győzelem küszöbére érkezett Donald Trump, aki négy év szünet után visszatérhet a Fehér Házba, ami legutóbb a demokrata Grover Clevelandnak sikerült. A szenátus már a republikánusoké, és ha a képviselőházat is megőrzik, a győzelmük totális lesz.
Szakmai vihar kerekedett az USA-ban, amiért két lap tulajdonosai nem engedték a szerkesztőségeknek, hogy kiálljanak Kamala Harris mellett. Az ilyen állásfoglalások hatása csökkent, és a lapok a semlegességükkel meg akarják akadályozni, hogy olvasókat veszítsenek a polarizált társadalomban. Ám lehet, hogy a dolog fordítva sül el.
Az amerikai választási eredmények pontos előrejelzője Nate Silver, ám az ő algoritmusa sem bírt Donald Trump kiszámíthatatlanságával.
Az amerikai választásoknál nincs bonyolultabb, hosszabb és költségesebb, pedig lényegében csak két párt versenyez egymással. A Fehér Házba nem feltétlenül az költözik be, aki a legtöbb szavazatot gyűjti. A képviselő- és szenátorjelölteket nem a pártjuk választja ki, előválasztáson kell kiharcolni a lehetőséget. A kampányokba ölhető pénz előtt nincs korlát. Szavazni nemcsak a kijelölt napon lehet, hanem hetekkel előtte is. És ahhoz, hogy valaki elnök legyen, nem egy választást kell nyerni, hanem 51 kisebbet. Magyarázatok és érdekességek.
Féktelen világmegváltó vágyát mostanában éppen Donald Trump támogatójaként és kampánybeli avatárjaként éli ki Elon Musk, aki a republikánus jelölt győzelme esetén kormánymegbízottként szívesen regulázná meg azokat az ügynökségeket, amelyek a cégeit felügyelik.
A mesterséges intelligencia sem tudná az összes olyan tényezőt figyelembe venni, amelyek együttes hatása meghatározza, ki nyeri az amerikai elnökválasztást. A végeredmény pár tízezer emberen múlhat, három forgatókönyv pedig egyenesen döntetlennel számol, amely helyzet Donald Trumpnak kedvezne. Akár a republikánus jelölt fut be, akár nem, a trumpizmus hosszú távon beépült a társadalomba, és a demokratákon is nyomot hagyott.
Nagyot fordult a világ az EU-ban, ahol többségbe kerültek azok, akik az illegális bevándorlást a nemzetközi jogot megsértve is megfékeznék.
Az ezredforduló utáni férfiteniszt meghatározó trióból másodikként vonul vissza a spanyol Rafael Nadal.
Októberi meglepetésként érkezett az amerikai elnökválasztási kampányba Bob Woodward új könyve, amely fölélesztette az aggodalmakat Trump Putyin iránti szimpátiájával kapcsolatban, és megerősítette, hogy Biden nem szíveli Netanjahut.
Az idei év legjobb európai bankára, Andrea Orcel vezette olasz UniCredit felvásárolná a német Commerzbankot, ám az EU bankuniójának tervét szóban támogató Berlin ellenségesen tekint az ajánlatra.
Egymás után tiltják le népszerű előadók, hogy Donald Trump a kampányában felhasználja a slágereiket, miközben Kamala Harrisszel megengedők. A dalok kezdettől fogva a mozgósítást szolgálták az elnökjelölteknél, a rock- és popzene csak néhány évtizede jellemző.
A védelmi politika és a repülőgépmodellek megszállottja Japán új miniszterelnöke, aki társadalmi kérdésekben liberális, és mindig pártja renegátjának számított.
Kívülállóként költözött be 1977-ben Fehér Házba, s ugyanúgy távozott négy évvel később a demokrata Jimmy Carter, akit az ezt követő tevékenysége miatt értékel inkább a történelem, s ünneplik a századik születésnapján. Ezt a cikket a volt elnök századik születésnapján, október elsején közöltük először.
Visszaszívná az őslakosoknak adott kedvezmények jó részét a konzervatív új-zélandi kormány, ez ellen küzdenek a maorik.
Az USA jegybankja a kamatcsökkentéssel az infláció letörése után a munkanélküliség alacsonyan tartására koncentrál, miközben senki nem törődik a költségvetési hiánnyal és az államadóssággal.
A héten bájos és veszedelmes állatokról is mesélünk. A bájosak a Kínában élő óriáspandák. Peking baráti országokat szokott jutalmazni belőlük egy párral, de egy finn magán állatkert most idő előtt visszaadott egyet, mert nincs pénze a tartásukra. A veszedelmes állatok az 1945 nyarán a Csendes-óceánon amerikai haditengerészekből lamározó cápák, akik az elsüllyedt hajójukról menekülőket vették célba. A tragikus eset baljós módon visszaköszön Steven Spielberg A cápa című klasszikusában is. A kiszolgáltatott katonák számára végtelennek tűnhetett az idő, amíg kimentették őket, egy új atomóra viszont – ami a cézium helyett a tórium izotópjával működik –, más nagyságrendet képviselő pontosságával a tudósok előtt a világmindenség végtelenjét nyithatja meg.
Írókat és más művészeket megidézve mutatja be a HVG e heti számát a lap külpolitikai rovatának vezetője. Fülszöveg.
