Nixontól Trumpig elnökök Pekingben, puccsszabályok a brit Munkáspártban, gyorsétteremben találták ki a világ legértékesebb cégét

Hogyan látták vendégül fél évszázad alatt az amerikai elnököket Pekingben, miként lehet megszabadulni a brit Munkáspárt és a konzervatívok vezetőjétől, miért nem kell a hadseregben szolgálni Izraelben az ultraortodox zsidóknak, hogyan lett a világ legértékesebb cége az Nvidia, kik váltak sztárrá és kik buktak el az Eurovíziós Dalfesztivál 70 éves történetében? Körkép az e heti Kilátóból.

A hét párosa: amerikai és kínai elnök

Helyi idő szerint szerdán este megérkezett Pekingbe Donald Trump, akinek amerikai elnökként ez a második látogatása Kínában. A csúcstalálkozóra eredetileg április elején került volna sor, de a Fehér Ház halasztást kért az USA és Izrael által indított háború miatt. A konfliktus nem zárult le, patthelyzet alakult ki, ami nem jó Kínának, de a házigazda Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár elemzők szerint még így is magabiztosabban fogadhatja Trumpot, mint ahogy az érkezik oda. A csúcstalálkozók alapos diplomáciai előkészületet igényelnek, nincsenek híján látványosságoknak, és a kínaiak mindkettőben rendkívül precízek.

Amikor Trump az első mandátuma idején, 2017-ben Pekingben járt, az akkor éppen a hatalma meghosszabbításán dolgozó Hszi a szokásoson is túlmenő külsőségek között fogadta vendégét. A Tienanmen térről nyíló egykori császári palotaegyüttest, a Tiltott várost teljesen kiürítették a magas rangú vendég tiszteletére, aki a világhírű Pekingi Opera külön neki szervezett előadásában is gyönyörködhetett. A Tiltott városban Hszi kalauzolta Trumpot, s az amerikai elnök volt az első külföldi vezető, aki az évszázados falak között vacsorázhatott. A díszőrség férfi tagjainak legalább 188, a nőknek 175 centiméter magasnak kellett lenniük.

A második világháború után az USA Tajvant, és a polgárháborús vereséget követően oda menekült nacionalistákat ismerte el Kínaként. A Kínai Köztársaság vezetője, Csang Kaj-sek volt az is, aki részt vett az 1943-as kariói konferencián, ahol Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit kormányfő társaságában az ázsiai hadszínteret, és a Japán elleni hadműveleteket vitatták meg.

Változást Richard Nixon hozott, aki a legendás nemzetbiztonsági tanácsadójával, Henry Kissingerrel elhatározta, hogy normalizálja az USA kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal, hogy leválassza azt a Szovjetunióról. Titkos előkészületek után a republikánus elnök 1972-ben hétnapos kínai látogatást tett, s találkozott Mao Ce-tung pártfőtitkárral és Csou En-laj miniszterelnökkel is. A mostanihoz hasonló külsőségek nem kísérték az eseményt, ám annak a világpolitikai jelentősége sokkal nagyobb volt, mert megnyitotta a párbeszédet a két ország között.

A diplomáciai kapcsolatot 1979-ben a demokrata Jimmy Carter vette fel Kínával, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsa vétójoggal rendelkező állandó tagjának járó helyet is átvette Tajvantól. A Kínát formálisan nem vezető, de valójában irányító Teng Hsziao-ping 1979-ben járt az Egyesült Államokban. 1984-ben Ronald Reagan látogatott Pekingbe, de a kínai tévé nem közvetítette azt a beszédét, amiben bírálta a Szovjetuniót, s dicsérte a demokráciát, a kapitalizmust és a vallásszabadságot. Alelnöke és utódja, az idősebb George Bush 1989 februárjában Pekingbe látogatott, ám a kétoldalú kapcsolatok fagypontra süllyedtek, miután a Kínai Kommunista Párt 1989. június 4-én vérbe fojtotta a Tienanmen téri, demokráciát követelő tüntetést.

A jeget Csiang Cö-min pártfőtitkár törte meg, amikor 1997-ben az USA-ba látogatott. Bill Clinton 1998-as kínai útja javított a kapcsolatokon, ám azok újra megromlottak, miután a Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-légitámadások során találat érte Kína belgrádi nagykövetségét, amit Pekingben nem tekintettek véletlennek. George W. Bush Kína-ellenes héjaként kezdte, de végül az amerikai elnökök közül a legtöbbször, négyszer járt az ázsiai országban, utolsó alkalommal a 2008-as pekingi nyári olimpia megnyitóján.

Barack Obama háromszor utazott Kínába, a 2014-es látogatását a következő évben viszonozta a három évvel korábban hatalomra került Hszi. Három hónappal a beiktatása után, 2017 áprilisában Trump a floridai Mar-a-Lago birtokán látta vendégül a kínai pártfőtitkár-államfőt, és a hangulatnak nem tett jót, hogy az USA a vacsorájuk alatt kezdte el rakétákkal lőni Asszad Szíriáját. A diplomáciai kapcsolatok létesítése óta Joe Biden volt az első amerikai elnök, aki a hivatali ideje alatt nem látogatott el Kínába.

Csou En-laj és Richard Nixon 1972-ben, Pekingben
Ann Ronan Picture Library / Photo12 via AFP

https://youtu.be/7A5rM1e81vE?si=tg4ANYODW6aXqIyX

Hozzászólások