Angliában a helyi önkormányzatok az utak állapotával és a közszolgáltatásokkal foglalkoznak. Walesben és Skóciában a helyi parlament (a Senedd és a Holyrood) évtizedek óta nagyfokú önállósággal, s korlátozott adókivetési joggal rendelkezik. Vagyis a Nagy-Britanniát alkotó három országrészben – amelyek Észak-Írországgal egészülnek ki Egyesült Királysággá – alapvetően helyi ügyek dönthetnének a helyhatósági választáson.
A múlt csütörtöki választáson leadott voksok azonban a korábbiaknál is nagyobb mértékben befolyásolják az országos politika alakulását. Az alig 22 hónapja még földcsuszamlásszerű győzelmet aratva Londonban kormányra került Munkáspárt súlyos vereséget szenvedett, az idei megméretésen szereplő 2196 önkormányzati képviselőjéből csaknem 1500-at elbukott, és sorra dőltek el a hagyományos bástyái. Walesben az országrész korlátozott önállóságának 1999-es megteremtése óta első alkalommal veszítették el a hatalmat és 1922 óta először szorultak le az első helyről, rögtön a harmadikra, Skóciában pedig nem tudták megállítani a Skót Nemzeti Párt (SNP) menetelését.
A diadalittas SNP már 2028-ban újabb népszavazást szeretne a függetlenségről a 2014-es, elbukott kísérlet után, amihez London jóváhagyása is kell. A Walesben most először győztes, szintén nacionalista Plaid Cymru is önállóságpárti, de nem sietteti a dolgot. Ha figyelembe vesszük, hogy Észak-Írországban az Írország újraegyesítését a céljának tekintő, katolikus Sinn Féin szerezte meg a legtöbb mandátumot, elmondható, hogy most először az Egyesült Királyságot alkotó négy országrészből háromban olyan párt a legnagyobb, amely kiválna az unióból, magára hagyva Angliát.
