Bulgária és Románia mától a schengeni övezet része, de még csak részlegesen
Vasárnap hajnaltól kezdődően Románia és Bulgária is a schengeni övezet részévé vált, de a határnyitás egyelőre csak a légi és tengeri közlekedésre vonatkozik.
Németh András
A cambridge-i tudósok szerint a rák tünetei évekkel a betegség megjelenése előtt észlelhetők
A sejtek korai elváltozásait azonosítására képes tesztek több időt adnának az orvosoknak a kezelési módok kiválasztására – állítják cambridge-i kutatók.
Óriási adatszivárgás történt az AT&T-nél
73 millió jelenlegi vagy korábbi AT&T-ügyfél személyes adatai szivárogtak ki az interneten.
„A követségre nem a nagykövet szokta beengedni a látogatókat” – a Bolsonaro-ügy betesz a magyar-brazil viszonynak
Számos kérdést vet fel az, hogy a napokban kiderült, az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére való készüléssel vádolt volt brazil államfő Jair Bolsonaro februárban két éjszakát töltött Magyarország brazíliavárosi nagykövetségén. Még mindig nem tudni, ki adott engedélyt a politikus befogadására, mi volt Bolsonaro valódi célja, s hogyan kerültek a New York Timeshoz a diplomáciai képviseleten készült videófelvételek.
Tíz év alatt vált az Iszlám Állam legaktívabb fiókszervezetévé a moszkvai terrortámadást magára vállaló csoport
Anyaszervezete meggyengült, de a soknemzetiségű Khorászáni Iszlám Állam a legutóbbi időkben több országban is végrehajtott merényleteket.
Putyin az ukránokra mutogat a moszkvai terrorakció miatt, de hallgat titkosszolgálatai totális csődjéről
Bár az Iszlám Állam egyik fiókszervezete vállalta magára a moszkvai terrorakció elkövetését, a Kreml akár hamis nyomokat gyártva is Ukrajnára akarja tolni a felelősséget, miközben az orosz titkosszolgálatokéról egy szót sem szól nyilvánosan.
Putyin tarolt a választáson, de valójában a titkosszolgálati vezetők irányítanak?
Vlagyimir Putyin, legalábbis a hivatalos adatok szerint, rekordrészvétel mellett minden korábbinál nagyobb arányú győzelmet aratott az oroszországi elnökválasztáson. Az viszont kérdés, ki a valódi főnök Oroszországban, hiszen van, aki azt mondja, hiába kerülne ki Putyin a Kremlből, a titkosszolgálat minden bizonnyal megtalálná a következő, megfelelő embert. Az a a titkosszolgálat, amely a jelek szerint a figyelmeztetések ellenére sem tudta megakadályozni a pénteki moszkvai terrorcselekményt.
Ukrajnára kenné a Kreml a pénteki moszkvai terrortámadást, miközben az egész országban szinte megállt az élet
Több mint száz ember vesztette életét és mintegy 120 ember szerzett súlyos sérülést péntek este Moszkvában, ahol a Crocus City Hall koncertteremben terroristák közvetlen közelről nyitottak tüzet egy koncert nézőire, majd felgyújtották az épületet. Bár az Iszlám Állam (IS) egyik „fiókszervezete” magára vállalta a bűncselekmény elkövetését, Moszkva – ahelyett azt vizsgálná, hogy a figyelmeztetések ellenére miként törhettek be akadálytalanul a terroristák a terembe – mindent elkövet, hogy Ukrajna nyakába varrja a támadást.
Németh András: A soknál is több, azaz két foci-Waterloo egészen közelről
Életem meccse sorozatunkban szerzőnk két traumatikus fociélményre emlékszik vissza. Mindkét esemény nézőpontja különleges és személyes.
Putyin nyert, de ez nem volt választás
Az előrejelzések szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök nyerte meg a háromnapos elnökválasztást, az exit pollok szerint a résztvevők közel 88 százaléka voksolt rá. Az utóbbi napok eseményeit azonban nem lehet valódi választásnak nevezni: nem indulhatott valódi ellenjelölt, a médiumokat a Putyin-pártiak uralták, a voksolás menetét pedig nem ellenőrizhették független megfigyelők.
Délben Putyin ellen – így tiltakozik az elnökválasztási színjáték ellen az orosz ellenzék
Moszkvában és több más orosz városban feltűnően megnőtt délben a szavazóhelyiségek környékén tartózkodó polgárok száma. Ennek oka az, hogy a legismertebb orosz ellenzéki, a február 16-án elhunyt Alekszej Navalnij azt kérte még február elején, hogy az emberek vasárnap délben gyűljenek össze a szavazóhelyiségeknél és ezzel fejezzék ki, hogy nem támogatják az elnökválasztáson ötödik alkalommal induló Vlagyimir Putyint. A hatóságok 5-7 éves börtönnel fenyegették a tiltakozókat a rendőrség pedig megszállta a belvárosi utcákat.
Ezekkel a trükkökkel és csalásokkal választják újra Putyint Oroszországban
Vlagyimir Putyin orosz államfő szinte lehetetlent követel: azt akarja, hogy miközben komoly ellenjelölt nélkül indul a hét végi elnökválasztáson, a részvételi arány – hasonlóan a győzelmi arányhoz – minden korábbinál nagyobb legyen. Még jó, hogy ott van az orosz államgépezet, amely – legalábbis a választások terén és papíron – mindent meg tud csinálni.
Brutális diktatúra épült ki Oroszországban, ahol csak az a kérdés, hány százalékkal nyer Putyin
A holnapután, március 15-én kezdődő, háromnapos elnökválasztási maratonon csak a 24 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin győzhet, mert Oroszországban a valódi ellenfelei már évek óta nem juthatnak szóhoz.
Valamit nagyon elszúrtak a németek, hogy az oroszok megszerezték a légierő parancsnokának titkos beszélgetését
Előbb Olaf Scholz német kancellár árulta be az Ukrajnában szolgáló briteket, majd néhány nappal később az oroszok tettek közzé egy olyan titokban készült hangfelvételt, amelyen magas rangú német tisztek beszéltek arról, hogyan lehetne Taurus robotrepülőkkel lerombolni az Oroszországot és a Krímet összekötő óriáshidat.
Tényleg sok belarusz mert Lukasenka ellen szavazni a kivezényelt katonák és az ellenzék betiltása ellenére?
A hivatalos adatok szerint a belarusz szavazók 87 százaléka támogatta a vasárnapi parlamenti választáson az Aljakszandr Lukasenka államfő mögött álló politikai erőket. Nem tudni, hogyan jött ki ez az arány, hiszen ellenzéki párt nem indulhatott.
Háborúellenes tüntetéssé vált Navalnij temetése
Hatalmas rendőri készültség közepette, fémkereső kapuk és acélkerítések sűrűjében tartották meg pénteken Moszkva Marino kerületében a február 16-án, egy sarkvidéki börtöntáborban elhunyt orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij temetését. Az emberek Putyin- és háborúellenes szólamokat skandáltak, miközben farkasszemet néztek a rendőrökkel.
Miért kavart vihart Macron felvetése, hogy küldhetnének nyugati katonákat Ukrajnába, amikor már ott vannak?
A NATO-szövetségesek többsége közölte, nem szándékozik harcoló csapatokat vezényelni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába, így úgy tűnik, a lehetőséget a hét elején felvető francia elnök, Emmanuel Macron elszigetelődött a katonai tömbön belül. Pedig Ukrajnában már nem kevés NATO-katonai szolgál, igaz, ők közvetlenül nem vesznek részt a harcokban.
Lutz C. Kleveman történész: Ahogy a németek és a franciák, az ukránok és a lengyelek is megbékélhetnek
Az agresszív nacionalizmus felelős azért, hogy számos város, így a nyugat-ukrajnai Lviv is elvesztette multikulturális jellegét – mondta a HVG-nek Lutz C. Kleveman, a Lemberg, Európa elfeledett közepe című könyv szerzője. A német történész szerint az orosz agresszió miatt kiengesztelődhet egymással az ukrán és a lengyel nemzet.