Hatósági packázásnak tartják a görög–macedón határnál feltorlódott menekültek azt, hogy nem engedik őket tovább Nyugat-Európába. Többen emiatt már próbálnak más útvonalat választani, Albánia például már készülhet a nagyobb menekültáradat fogadására. Helyszíni riportunk a görög–macedón határról.
A kijevi politikai elit élő tévéadásban bizonyította be, hogy képtelen hatékonyan irányítani a súlyos gazdasági és politikai válságban lévő országot.
Orbán Viktor hálás azért, hogy Oroszországgal meg tudtuk hosszabbítani a gázszerződést, és szerinte azt is egyre több ország ismeri fel, hogy nem kellene automatikusan meghosszabbítani az oroszok elleni uniós szankciókat. Putyin azt mondta, beszéltek a magyar cégek részvételéről az orosz focivébé infrastrukturális beruházásaiban.
Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő kimondta, ami egyre nyilvánvalóbbnak tűnik: megkezdődött a Moszkva és a Nyugat közötti új hidegháború.
Soha nem találkozott négyszemközt a katolikus és a jelenlegi legnagyobb ortodox egyház, az orosz vezetője, pénteken azonban ez megtörténik. Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka megbeszélésének helyszíne is jelképes: a havannai reptér tranzitvárójában ülnek le – mert az semleges terület. Az esemény erejét a létrejötte adja, áttörés nem várható.
Gyorsan változik a migránsválság megítélése Észak-Európában, ahol korábban szívesen fogadták be a menekülők százezreit.
Vlagyimir Putyin orosz államfő most is büszke arra, hogy bár szétesett a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja, de ő még mindig tudja, hol van a régi párttagkönyve. Amikor azonban nem ezen elmélkedik, éppen azon dolgozik, hogy az oroszok a patriotizmusban elmerülve ne vegyék észre, miként romlik napról napra a gazdasági helyzetük. De ha még ez sem lenne elég: már a cári család hazatérésének útját egyengetik. Hogy ez miként fér össze a kommunizmussal? Nem számít.
Előrelátó volt Ilham Aliyev azeri államfő, aki a gazdasági fellendülés éveiben börtönbe záratta a vezető ellenzékieket. Most, válság idején, a klánokkal gyűlhet meg a baja.
A kiadások csökkentésével és sürgős privatizációval próbálja kezelni Oroszország válságát Vlagyimir Putyin államfő. Amikor az 1980-as évek végén zuhant az olajár, az a Szovjetunió széteséséhez vezetett.
Az orosz titkosrendőrségtől, az FSZB-től kiugrott Alekszandr Litvinyeko 2006-os meggyilkolását valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz államfő hagyta jóvá – ezt állapította meg az ügyet vizsgáló brit vizsgálat.
A cégek és államok elképzelhetetlen mennyiségű adatot gyűjthetnek az emberekről. Az ellenőrzött adatkezelési gyakorlat dacára hatalmas a kísértés a jogsértésre.
Választásokat követelő, de a NATO-tagságot ellenző tüntetések is sorjáznak Montenegróban.
Újabb mélypontra süllyedtek Kijev és Moszkva kapcsolatai, miután életbe lépett az Ukrajna és EU közötti társulási egyezmény.
Kizárólag politikai megfontolásokat lát a szerbiai ellenzék amögött, hogy a hatóságok nyolcvan embert tartóztattak le korrupció vádjával.
Vlagyimir Putyin orosz államfő újra megkerülhetetlen világpolitikai tényezővé tette hazáját, ám egyelőre még nem dőlt el, hogy a világ legnagyobb országa ugrásra készülő tigrisre, vagy inkább egy sebesült medvére hasonlít-e jobban.
Miközben az USA és Oroszország is ontja a patriotikus filmeket, egyre kevesebben akarnak fegyvert fogni a hazájukért. Aki pedig harcolna, az sokszor teljesen alkalmatlan.
Minden egyes letagadott vagy bevallott háborúval egyre nő Vlagyimir Putyin orosz államfő népszerűsége. Pedig a gazdaság lejtmenetbe váltott, a szabadságjogokat tovább kurtítják, és az ország mindinkább befelé fordul.
A Földközi-tengeren dúló viharok miatt kevesebb menekült indul Görögország felé, az EU pedig fizet Ankarának, ha török területen tartja a migránsokat.
Oroszország, bármennyire is szeretné, nem torolhatja meg közvetlenül katonai eszközökkel azt, hogy Törökország kedden a szír-török határ térségében lelőtt egy orosz vadászbombázót. Moszkvának ugyanakkor ezernyi eszköze van arra, hogy mégis móresre tanítsa Ankarát, még akkor is, ha a kétoldalú viszony megromlása a Kremlnek sem érdeke.
Hatalmas értékű ásványkincset rejt az érintetlen természet egyik utolsó szeglete, Grönland földje. A kormány támogatja a kitermelést, a lakosság jó része viszont ellenzi.
