Ezer napja tart és fordulóponthoz közeledhet az Ukrajna elleni orosz háború. A háborúzó felek fáradnak, az új amerikai elnök beszüntetheti Kijev támogatását, és az európai vezetők is egyre többet beszélnek a fegyverszünet szükségességéről.
Nincs meglepő fordulat: előre tudni, hogy a történet a főhős halálával ér véget, és kiderül, Vlagyimir Putyin reménytelen helyzetbe taszította Oroszországot és Ukrajnát.
Ukrajna és Oroszország is eszkalálja a közel három éve tartó háborút. Mivel mindkét fél arra számít, hogy 2-3 hónapon belül tárgyalások kezdődnek a konfliktus lezárásáról vagy legalábbis befagyasztásáról, a szemben álló felek az utolsó pillanatig igyekeznek javítani pozícióikat – állítják a hvg360-nak nyilatkozó diplomaták. Értékelésük szerint most jön a legnehezebb hónap, de atomháború biztosan nem lesz.
Európa elkényelmesedett, a szankciók elégtelenek arra, hogy valódi váltást kényszerítsenek ki Oroszországból, Észak-Korea szerepvállalása stratégiai eszkaláció – erről is beszélt Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő és Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető elemzője, akiket az ukrajnai háború ezredik napja alkalmából kérdeztünk. Szerintük tovább tart a patthelyzet, ám ha az USA teljesen magára hagyja Kijevet, Európa csak részben lenne képes kiváltani az amerikai szerepvállalást, emiatt Ukrajna még nagyobb nehézségek elé nézhet.
Több hónapig tartó tanakodás után Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott arra, hogy Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat is támadhasson a nagy – 250-300 kilométer – hatótávolságú amerikai rakétákkal. A döntés jelentős változást hozhat a frontokon, ám önmagában nem változtatja meg gyökeresen az ezer napja tartó háború menetét. Már csak azért sem, mert a Moszkva szerint eszkalációt hozó engedélyt az új elnök, Donald Trump visszavonhatja.
Brüsszel elfogadta bővítési programjának frissített változatát; a szlovén Marta Kos illetékes biztosjelölt elkötelezett híve az új tagok felvételének, de ez nem holnap történik.
Ezen a napon, november 10-én halt meg 1938-ban a világi Törökország megalapítója, Mustafa Kemal Atatürk. Bár azóta már közel kilencven év telt el, a katonából lett politikus emléke a mai napig meghatározza az általa Törökország fővárosává tett Ankara életét.
Még súlyosabb helyzetbe hozhatja Kijevet, ha az amerikai elnökválasztás után visszaesik az USA-ból érkező hadi segítség mértéke. A védelemhez való külföldi hozzájárulás ugyanis eddig sem volt elégséges. Ha Amerika kihátrál Ukrajna mögül, Európa mennyire tudja átvenni a helyét? És vajon milyen „csodafegyverrel” teremtene békét Ukrajnában Donald Trump?
Már a csődvédelem lehetősége is felmerült az egykor szebb napokat látott Boeingnél. Kérdés, miképpen képes visszanyerni a megrendelők bizalmát az évek óta veszteséges amerikai repülőgépgyár.
Mintha szándékosan hergelné az EU vezető politikusait Orbán Viktor azzal, hogy az unió soros elnöki tisztét betöltő ország miniszterelnökeként úgy utazott Grúziába, hogy nincs felhatalmazása arra, hogy külpolitikai kérdésekben képviselje a 27-eket.
Mintegy negyven ember sebesült meg a Tel-Aviv közelében lévő Glilot városában, ahol egy teherautó valószínűleg szándékosan behajtott egy buszállomáson várakozó emberek közé.
Először nyilatkozott nyilvánosan az országát ért izraeli légicsapások óta Irán legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah. Közölte: Izrael hétvégi, Irán elleni támadását „nem szabad sem eltúlozni, sem lekicsinyelni”. Ugyanakkor nem szólított fel megtorlásra.
Az orosz légierő vasárnapra virradóra ismét drónokkal támadta Ukrajnát, a legtöbb pilóta nélküli eszközt Odessza és Kijev felé indították. Közben tovább nőtt a Dnyipro város elleni orosz támadás polgárai áldozatainak a száma.
Walter Rosenkranz, az osztrák parlament új, szabadságpárti elnöke első külföldi hivatalos vendégként Orbán Viktort fogadja Bécsben – erősítette meg az osztrák törvényhozás a Kronen Zeitungnak.
A hivatalos, még továbbra sem teljes adatok szerint a kormányzó grúz Álom nevű párt nyerte meg a kaukázusi köztársaságban szombaton rendezett parlamenti választást. Az exit pollokra hivatkozva az ellenzék is győztesnek tekinti magát, több helyi civilszervezet szerint tömeges csalás történt.
Egyes előrejelzések szerint az ellenzék, mások szerint viszont a 12 éve hatalmon lévő kormánypárt diadalmaskodott.
Nem az a veszély, hogy a robotok önálló tudatra ébrednek és fellázadnak, hanem az, hogy többre tartjuk képesnek a mesterséges intelligenciát (MI), mint amire valóban képes – mondta a HVG-nek Emmanuel Maggiori. A Londonban élő szoftvermérnök és író a MOME-n tartott előadása előtt arról is beszélt, mi kellene ahhoz, hogy teljes mértékben megbízzunk az MI-ben.
Észak-Korea és Irán, egy kommunista diktatúra és egy autoriter teokrácia támogatja fegyverekkel Oroszország ukrajnai háborúját. Moszkva a BRICS-csoportot akarja átalakítani Nyugat-ellenes blokká.
Hamar elfelejtette saját múltját Elon Musk, a világ leggazdagabb üzletembere. A Tesla, az X-re átkeresztelt Twitter és SpaceX vállalatok révén ismertté vált dél-afrikai származású Muskról a The Washington Post kiderítette, sok millió társához hasonlóan ő is illegális munkavállalóként jelent meg az USA-ban. Musk egyelőre nem hajlandó megszólalni az ügyben.
Egy floridai esküdtszék emberölés vádjában bűnösnek találta Sarah Boone-t, aki négy évvel ezelőtt bőröndbe zárta barátját, s hagyta őt megfulladni. Az ítéletet december 2-án hirdetik ki.