Az elmúlt hetekben bekövetkezett légi balesetek fényében érthető módon nő azok száma, akik komolyan tartanak a repüléstől. Rosszul teszik, a légi közlekedés a legbiztonságosabb utazási mód, s ahogy telnek az évek, úgy válnak egyre ritkábbá a katasztrófák.
Három évvel ezelőtt új, általános offenzívával folytatta a 2014-ben megkezdett háborúját Ukrajna ellen Vlagyimir Putyin orosz államfő. A konfliktus legfontosabb mérföldkövei.
Ukrajnát és Oroszországot is tönkreteszi Vlagyimir Putyin inváziója, amely valójában nem három, hanem tizenegy éve kezdődött. Donald Trump megkezdte ugyan a maga egyoldalú békemisszióját, s mindkét harcoló félen látszanak a háborús fáradtság jelei, de belátható időn belül aligha lesz valódi béke.
„Szuperappá szeretnénk válni, azt akarjuk, hogy a szolgáltatások, információk és üzleti megoldások együttes kínálatát nyújtva egyfajta csomóponttá váljunk felhasználóink számára” – mondta a HVG-nek Atanas Raykov. A Rakuten Viber globális marketingért felelős alelnöke az üzenetküldő platform magyarországi terveiről is beszélt, és azt is elmondta, hogyan védekeznek a kibertámadások ellen.
Három éve tart az Ukrajna elleni orosz invázió. Bár a megtámadott nemzet több okból is legnehezebb napjait éli, még nem vesztette el a háborút, és egy diadalt már senki sem vehet el tőle: ha olyan tűzszünettel ért volna véget a háború, amilyet például az Orbán-kormány sürgetett éveken át, Ukrajna egyik fele orosz kézen lenne, a másikat pedig egy Moszkva-barát bábkormány irányítaná.
Dmitrij Kiszeljov 1991-ben még elutasította, hogy beolvasson egy hazug hírt, ma szakmányban nácizza az ukránokat. Végül is kifizetődött neki.
Az ukrán politikusok és elemzők magánbeszélgetések során korábban többször is arra céloztak, hogy nem várnak sok jót Donald Trump második elnökségétől, ám az utóbbi napok fejleményei a leginkább borúlátó várakozásokat is alulmúlták.
Az orosz állami média azt sugallja, hogy Putyin túljárt a Nyugat eszén, és az amerikai elnök most – akaratán kívül – neki dolgozik. Az orosz elnök a NATO belső feszültségeinek örülhet a legjobban, és bőven vannak arra utaló jelek, hogy egy esetleges tűzszünet után újra támad.
Ukrajna támogatásának folytatását ígérték a párizsi rendkívüli európai csúcs résztvevői, akik azt is hangsúlyozták, meg kell akadályozni, hogy komoly különbségek alakuljanak ki az amerikai és az európai rendezési tervek között. Mindenki egyetértett abban, hogy Kijevet nem lehet kihagyni a béketárgyalásokból. Orbánékat senki sem hívta.
Egy éve halt meg gyanús körülmények között – valószínűleg gyilkosság áldozataként – a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij. Vlagyimir Putyin Oroszországában jelenleg is mintegy 1500 politikai foglyot tartanak fogva, már egy háborúellenes közösségi posztért is éveket lehet kapni.
Bár igaz, hogy Donald Trump és az amerikai elnök magas rangú kinevezettjei elébe mennek az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos orosz követeléseknek, Ukrajnában úgy vélik, az egyre valószínűbbnek tűnő tűzszüneti tárgyalásokon nem csak Moszkva érdekeit veszik figyelembe. Többek szerint egyébként nincs is végleges amerikai béketerv, inkább arról van szó, hogy a mindkét felet zsaroló washingtoni kormányzat a fejleményekhez igazítja következő lépését.
Bár meghökkenést keltett, hogy Donald Trump csak akkor támogatná tovább Ukrajnát, ha az ásványi kincsekkel fizet, úgy tűnik, az ötlet Volodimir Zelenszkijtől származik. Igaz, az oroszok is visznek mindent, amit tudnak.
A Szvetofor nevű orosz diszkont áruházlánc több tucat boltját zárták be számos oroszországi régióban egyelőre ideiglenesen, miután a hatóságok közegészségügyi és egyéb súlyos szabálytalanságokat fedeztek fel az üzletekben. A Szvetofor – Mere és My Price márkanév alatt – több nyugat-európai országban is jelen van, és valószínűleg Magyarországon is meg kíván jelenni. A hazai botrány hátrányosan érintheti a külföldi terjeszkedési terveket.
A magyarországi nagyvállalatoknál hatalmas erők mozdultak meg a fenntarthatósági célok elérése érdekében – tapasztalja ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke. Interjú.
Oroszország leszakadt a Nyugatról, és ez eszkalációhoz vezet. A Nyugat nem látja Oroszországot, az oroszok nem látják a Nyugatot – mondja Anasztaszija Trofimova a több helyen, így Magyarországon is vetített és nagy port kavart, Orosz frontkatonák között című film rendezője. Interjú.
Külföldi politikusok és szervezetek állnak a szélesedő szlovákiai tüntetések mögött – állítja Robert Fico kormányfő, aki 2018-ban egyszer már lemondásra kényszerült, amikor Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása után mentek ki az utcára az emberek. Most elsősorban a Putyinnal való cimborálás miatt fogy körülötte gyorsan a levegő.
Egyre több a fenntarthatósági vezetői titulus Észak-Amerikában és Európában, a tőzsdén szereplő cégek szinte mindegyike kinevezett már „zöld főnököt”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikük komoly befolyással bír a vállalat életére, miközben még a pontos feladatkörük sem alakult ki.
A hétköznapi forgalmat jellemző akkumulátorhasználatkor lassabban csökken az elektromos autók áramtárolóinak teljesítménye, mint a laboratóriumi tesztek során. Az sem tűnik igaznak, hogy a villanyautókban is lassan kell gázt adni, a hagyományos társaihoz képest.
Kubából több százan, további országokból pedig több ezren jelentkeztek azokra a programokra, amelyek végén a külföldiek orosz állampolgárságot kaphattak. Függetlenül attól, hogy az érdeklődők építőmunkásnak, vagy katonának jelentkeztek, az orosz hatóságok mindenkit durván becsaptak.
Oroszország birodalomnak tartja magát, pedig nem az, mert a méret önmagában nem erő – mondja Narine Abgarjan, aki arról is beszél, hogyan változik meg Örményország a Karabah elvesztését hozó háború után.