Továbbléptek a több mint egy éve tiltakozó szerbiai egyetemisták, és már az előrehozott parlamenti választás kiírását követelik. Közben megállt Szerbia EU-integrációja, s feszült maradt a viszony Koszovóval.
Oroszország aligha kaphat nagyobb ajándékot, mint azt, hogy a Dániához tartozó Grönlandra ácsingózó Donald Trump szétveri a nyugati államokat egyesítő transzatlanti együttműködést, s akár még a NATO is az amerikai elnök mohóságának áldozatává válik.
Mi történik a fronton? Mire számíthat Ukrajna Trump ámokfutása közepette? Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértővel Németh András beszélgetett a Fülke különkiadásában.
Egy alig ismert szerb online csatorna hírére hivatkozva igyekszik bizonyítani a kormány a kijevi vezetés és a Tisza párt kapcsolatát és azt, ez mekkora veszélyt jelent a kárpátaljai magyarok számára. Telkes Andrással vettük végig, mely pontokon bicsaklik meg a hamis zászlós terrortámadásról szóló híresztelés.
Amennyiben Trump Venezuela után Grönlandot is célba veszi, azzal szétverné az USA és Nyugat-Európa szövetségét. A történelmi tapasztalatok alapján viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy tűzszüneti megállapodás után Ukrajnának bármikor sikerül visszaszereznie az elvesztett kelet-ukrajnai területeket. Egyre több cég épít felhőkarcolókat, most éppen a szuperautókat gyártó Bugatti tesz így. Végül néhány érdekes részlet a fél évszázada elhunyt krimiszerző, Agatha Christie életéről. Itt a heti Kilátó.
A határon túliak támogatását egykor fontosnak tartó Fidesz mára odáig jutott, hogy a kérdéssel foglalkozók, illetve az érintettek az árulás különböző szinonimáit használják a jelenlegi politika jellemzésére. A Benes-dekrétumok miatti hallgatás csak egyike a bizonyítékoknak.
Oroszország kihasználta az Európa keleti felére elért hideghullámot, és célzott támadást kezdett az ukrajnai energetikai létesítmények ellen. Célja a négy éve szenvedő lakosság megtörése.
A Kremlben aggodalommal követik az utóbbi évek legkiterjedtebb iráni tiltakozási hullámát, amely abban is különbözik a korábbiaktól, hogy az ellenzékiek – ha akarják, ha nem – komoly külföldi támogatást is élveznek. Az aggodalmon kívül nem sok marad Putyinéknak, valós segítséget nyújtani ugyanis több okból sem tudnak.
Az Európai Bizottság visszavonná azt a korábbi döntést, amely szerint 2035 után nem árulhatnának belső égésű motorral felszerelt új járműveket.
Két-három napon belül kiderül szerintem, hogy ki lesz a szerb olajipari vállalatban, a NIS-ben meglévő orosz tulajdonrész új tulajdonosa – közölte Alekszandar Vucsics szerb elnök. Arról is beszélt, hogy két vevőjelölt van és az is előfordulhat, hogy az orosz hányadot kétfelé osztják.
„Ha az ember elmenekül, akárhova megy is, idegen marad. Ha viszont szembeszáll az agresszorral, minden előfordulhat” – vallja Ukrajna magyarországi nagykövete, akinek több év frontszolgálat után állandóan ismétlődő rémálmai vannak. Mivel tereli el a figyelmét a traumákról? Milyen embernek látja Zelenszkijt? Hogyan vált a magyar nyelv fegyverré a fronton a háború első éveiben? Hogy érzi magát Sándor Fegyir nagykövetként egy olyan országban, amelynek kormánya kifejezetten ellenséges Ukrajnával? Milyen magyar gyökerei vannak? HVG-Portré.
Lehetséges jövőbeli vetélytársát, a népszerű hírszerzőfőnököt, Kirilo Budanovot tette meg kabinetfőnökévé Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. Miközben tart a kijevi kormányátalakítás, Oroszországot ismét átlátszó hazugságon fogták, Párizsban pedig előreléptek a béke felé.
Több nyugat-európai állam kész csapatokat, illetve katonai felszereléseket küldeni Ukrajnába azután, hogy ha létrejön a négy éve tartó orosz–ukrán háborút lezáró békeegyezmény. A „tettre készek koalíciója” egyéb garanciákat is vállalt a rendezés érdekében, ám maradtak nyitott kérdések. A fegyvernyugvás betartásának ellenőrzésével megbízott USA nem csatlakozott az európaiak nyilatkozatához, az oroszok pedig korábban határozottan elutasították, hogy külföldi békefenntartók lépjenek Ukrajna területére.
Folyamatosan változnak a vendégek éttermi szokásai, amit nem kis kihívás követnie a szakácsoknak. De hogyan lehet a külföldi újdonságokat úgy használni, hogy megmaradjon bennük a magyarság is?
A venezuelai diktátor, Nicolás Maduro elrablásával és a latin-amerikai ország amerikai ellenőrzés alá vonásával Donald Trump ismét bebizonyította, semmibe veszi a nemzetközi jogot. Oroszország vezetői most ujjal mutogathatnak Washingtonra: ha az USA-nak jogában áll megsérteni más országok szuverenitását, Moszkva miért ne tehetné ugyanezt Ukrajnában.
Az amerikai hadsereg egyik különleges egységének katonái állítólag elfogták és elvitték az országból Nicolás Maduro venezuelai államfőt és feleségét. Amennyiben igaznak bizonyul Donald Trump elnök bejelentése, akkor az USA elérte egyik fő célját, az USA-ellenes venezuelai rezsim leváltását. A Venezuela elleni fellépés egyben figyelmeztetés a többi USA-ellenes latin-amerikai ország számára, ők is így járhatnak, ha nem hódolnak be az „Amerika az amerikaiaké” elvet feltámasztani kívánó Trump-adminisztrációnak. Maduro elfogását közvetve Venezuela is megerősítette. De mi vezetett idáig?
Közismert, hogy Donald Trump orra már a világ végéig érne, ha minden egyes hazugságánál úgy megnőne az, mint a mesebeli Pinokkiónak, ám összegyűjtve mégis ütős az amerikai elnök hazugsággyűjteménye. A Fehér Ház ura által minden bizonnyal csodált Vlagyimir Putyin sem igazmondásáról híres, ám a BBC most inkább azt elemezte, az orosz elnöknek miként sikerült az oldalán tartania a korábban komoly politikai hatalommal is rendelkező oligarchákat. A Kilátóban szó esik arról is, miért csökken Németországban a templomok száma, és mi lesz az egyházi ingatlanokkal, s hogy miben kell változtatnunk, ha 2026-ban is fittek akarunk maradni. Végül egy teniszhír: felemásra sikeredett a nemek harca, az elemzők azt találgatják, mi értelme volt egymás ellen játszani a női világelsőt, illetve a férfi világranglista 671. helyén álló, ám a meccset megnyerő férfiteniszezőt.
Aligha lehet olyan buta az ukrán hadvezetés, hogy az orosz vádaknak megfelelően valóban 91 drónnal támadja Vlagyimir Putyin orosz államfő Novgorodhoz közeli rezidenciáját. Egy ilyen akció ugyanis eleve kudarcra lenne ítélve, Kijevnek nincsenek felesleges drónjai szimbolikus célok támadására, s ha lennének is, nem akkor támadnának, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béke és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyal Washingtonban az egyébként Putyin felé húzó amerikai elnökkel.
Sokan vártak áttörést Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi floridai találkozójától, ám az orosz–ukrán háború lezárása valószínűleg nem került közelebb. A területi kérdésekben és a biztonsági garanciák ügyében változatlanul nincs egyetértés.
Oroszország 2025-ben 341 kiskorút vett fel a „terroristák és szélsőségesek” nemzeti nyilvántartásába, ami a legmagasabb éves számot jelenti – jelentette szerdán a külföldön működő orosz híroldal, a Vjorsztka.
