Nagyon jó hírek érkeztek a Pfizer Covid-tablettájáról
A Paxlovid 89 százalékkal csökkenti a súlyos betegség és a kórházba kerülés kockázatát, sőt az omikron variáns ellen is hatásos lehet.
A Paxlovid 89 százalékkal csökkenti a súlyos betegség és a kórházba kerülés kockázatát, sőt az omikron variáns ellen is hatásos lehet.
Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat. Lehet, hogy nem lesz többé lejárati napon leértékelt gyümölcs, a rövid lejáratú idejű termékek beszállítói pedig akár hátrányba is kerülhetnek.
A Rossmann drogérialánc alapítója még nem volt húszéves, amikor már neki kellett eltartania a családját, emiatt nem tudott továbbtanulni. A mára már 11 milliárd eurós céget 49 év után átadta fiának. Kilencéves az autója, farmerben jár, Márait olvas és könyveket ír. HVG-portré.
A kötelező előzetes oltásregisztráció felesleges, bonyolult, és még azt sem tudni, ki kezeli az adatokat. A kormány egyelőre mégsem törli el – tudta meg a hvg.hu. Pedig az elmúlt hónapok tapasztalatai, a Magyar Orvosi Kamara és a hvg.hu-nak nyilatkozó szakemberek egyaránt állítják: a regisztráció hátráltatja a magyar oltási hajlandóságot, amit a negyedik hullám és az omikron variáns árnyékában nehezen engedhet meg magának az ország.
Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig.
Nehéz helyzetbe hozott sok házi gyermekorvost a váratlan kérés, mely szerint néhány nap alatt össze kell gyűjteniük, hány kicsit oltanak majd be a rendelőjükben koronavírus ellen. Van olyan, akinek 250 családot kellene felhívnia keddig, mások az adminisztráció okozta pluszterhektől tartanak, vagy attól, egyáltalán össze tudnak-e gyűjteni akár csak 10 oltásra váró gyereket. Eközben az oltásokkal kapcsolatos álhírek is náluk csapódnak le.
Online meghallgatást tartott az Egyesült Államok Európával foglalkozó kongresszusi albizottsága a közép-európai jogállamiságról. Magyarországról Karácsony Gergely főpolgármester adott tájékoztatást, aki a Pegasus-botrányt és Kövér László kiszivárgott beszédét is megemlítette.
Újabb egy héttel meghosszabbítják az oltási akcióhetet, a kormány pedig felkérte az operatív törzset annak vizsgálatára, hogy a jövőben a harmadik oltáshoz kössék a védettségi igazolványt. Hamarosan kistelepülésekre is ki fognak települni az oltópontok. Másfélmillió oltóanyag hamarosan lejár, de van elég, és nem igaz, hogy visszaléptünk az uniós vakcinabeszerzésbe. Élőben követtük a kormányinfót.
Miután az újságírók elkezdtek kutakodni utána, Kövér László hivatala gyorsan kitette a netre a házelnök elhíresült, titkosszolgák előtt elmondott beszédét, ám a szöveggel nem volt minden rendben, az írott és az elhangzott változat több ponton eltért. Az Országgyűlés sajtóirodája a hvg.hu-nak elismerte, hogy Kövér László felolvasás közben változtatott a beszéden, ami hozzájuk nem jutott el. Kérdéseink beérkezése után aztán gyorsan ki is került a pontosított változat. Illetve: egy pontosabb változat.
Az EMA engedélye már megvan, december 20-án érkezhet az első, 5-11 éves gyermekeknek szánt Pfizer-szállítmány Magyarországra. De miért kell ilyen sokáig várni, hogy be lehessen oltani koronavírus ellen a kicsiket? Miért kell nekik egyáltalán vakcina, ha úgyis enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget? Kinek nem lehet beadni? Nemzetközi adatok és hazai szakértők segítségével igyekeztünk minden szülői kérdésre választ adni.
Az EMA a Pfizer–BioNTech-vakcinát ajánlja a korosztálynak, de kisebb dózist kapnak, mint a felnőttek. A végső döntést az Európai Bizottság hozza.
Rohamosan terjed a koronavírus delta variánsa a kisiskolások között, de ezt a korosztályt eddig nem lehetett oltani. Ha az Európai Gyógyszerügynökség ma rábólint a Pfizer–BioNTech-vakcina használatának kiterjesztésére, az gyökeresen megváltoztathatja a járvány elleni védekezést. Az Egyesült Államokban már több mint hárommillió gyermeket oltottak be, mellyel nemcsak a fertőzés, hanem a hosszú távú szövődmények ellen is védik őket.
Ferenci Tamás biostatisztikus szerint, ha a szándék meglenne, egy hét alatt szinte nulla ráfordítással megoldható lenne, hogy az alapvető adatokat a lakosság is megismerhesse.
Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid-ambulanciákon is észlelik.
Több influenza elleni vakcina van Magyarországon, mint az előző szezonban, de a tavalyi adatokhoz képest jóval kevesebben kérik. Szakértők szerint azonban amikor visszatér az influenza, súlyosabban csap majd le, mint korábban. Ha a WHO ajánlásait követnénk, hárommillió magyart kellene beoltani.
Radikálisnak tűnik a kötelező maszkviselés elrendelése a zárt terekben, de a tavalyi kormányzati intézkedéseknek csak a töredékét jelenti. A kormány idén 10 ezer feletti napi fertőzöttnél lépte meg az első nagyobb szigorítást, kérdés az, hogy hatmillió beoltott mellett ez elég lesz-e a járvány megfékezéséhez. Átnéztük, mi történt az elmúlt hetekben, mi változik szombattól, és azt is megpróbáltuk modellezni, milyen további intézkedések lehetnek még a kormány tarsolyában.
Súlyosan érintették a németországi áradások a Johnson & Johnson németországi üzemét, ezért az o.b. tamponok néhány fajtájából egy ideig készlethiány lehet az üzletekben.
Betegekbe fulladó sürgősségi osztályokról, telítődött intenzívekről, kiégett személyzetről számolt be szokatlanul kemény hangú közleményében a Magyar Orvosi Kamara. A koronavírus-járvány negyedik hulláma azonban nemcsak a növekvő terhelés miatt frusztrálja az egészségügyi dolgozókat: sokan nem értik, miért nincsenek szigorítások, mások az oltásellenesség miatt érzik magukat tehetetlennek. Csilek András, a MOK B.-A.-Z. megyei elnöke szerint a járvány most az oltatlanok között tombol, de még vannak kapacitások, és a vakcináknak köszönhetően olyan betegeket is meg tudnak menteni, akiket korábban elveszítettek volna.
Miközben a kormány tovább folytatja a kommunikációs kampányát az illegális bevándorlás ellen, egy másik jelenséget előszeretettel elhallgat: az elmúlt öt évben rendkívüli mértékben meglódult a Magyarországra irányuló bevándorlás, ezen belül is nyolcszorosára nőtt azoknak az EU-n kívüli külföldieknek a száma, akik első alkalommal folyamodtak jövedelemszerzési vagy munkavállalói célból tartózkodási engedélyért. A trend a munkahelyeket megtépázó Covid-járvány alatt sem lassult jelentősen, de a cégeknek sokszor nincs más választásuk, hogy pótolják a hiányzó magyar munkaerőt.
"Legyengíti az immunrendszert", "pár hónap múlva mindenki meghal tőle", "úgysem kapom el a vírust" – csak néhány érv azok közül, mellyel az oltást ellenzők magyarázzák, miért nem kérik a vakcinát. Terepen dolgozó orvosok segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló magyarázatokat, Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője segítségével pedig végigvettük, mi igaz belőlük.