Mi történik, ha egy asztalhoz ül le beszélgetni az orbáni hatalomgyakorlásról és a kancellária típusú kormányzásról Stumpf István, Navracsics Tibor, Lázár János és Gulyás Gergely? Hamar kiderül, lát-e valamelyikük hibát az elmúlt 10 év kormányzati lépéseiben, de az uniós vétó és az alaptörvény legújabb módosítása is előkerült.
Nagy-Britanniára december 31-ig még teljes egészében vonatkoznak az uniós jogszabályok, az előrehozott tömeges oltást saját hatáskörben engedélyezték, amit minden uniós tagállam, így Magyarország is megtehet.
Európai uniós átlagra mutogat az Orbán-kormány, amikor a magas magyarországi halálozási adatokat magyarázza, ám ehhez az első és a második hullám összesített adatait veszik alapul. Pedig ha csak az elmúlt egy hónap járványügyi trendjeit nézzük, sokkal súlyosabb a helyzet: egymillió főre vetítve csak Szlovéniában és Bulgáriában halnak meg többen koronavírus miatt, mint Magyarországon.
Belátható közelségbe került a koronavírus elleni vakcina, ezzel egy időben viszont meg is kezdődött érte az élet-halál harc a világ országai között. Gulyás Gergely egyenesen a lélegeztetőgépek utáni versenyfutáshoz hasonlította a versenyt, amelyben az nyer, akinek több a pénze és nagyobb a lobbiereje. A Pfizer eközben bejelentette, hogy először az Egyesült Államokba szállít, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagáról pedig tegnap derült ki, hogy újra kell vizsgálni. De mi lesz így a Magyarország által lekötött 12 millió adaggal?
Orbán Viktor szerint a Project Syndicate letiltotta a Soros Györgynek válaszoló írását, a szervezet mást mond.
Mindkét oldalra játszana a kormány a börtönkártérítések kifizetéséről rendelkező javaslataival: az embertelen fogvatartás körülményei miatt megítélt összeget továbbra is ki kellene fizetni, de a pénzhez sokkal könnyebben hozzáférhetne az állam. Az igazságügyi tárca javaslatai között több olyan is szerepel, ami az áldozatokat segítené.
Hiába „csak” 70 százalékos az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának hatásossága, ettől még tökéletes fegyver lehet a járvány elleni harcban. Könnyű szállíthatósága és viszonylag alacsony ára pedig még előnyt is jelenthet. De pontosan mit takar, hogy egy vakcina hány százalékban hatásos, és milyen eredményekkel sikerült legyőzni korábban olyan járványokat, mint a himlő vagy a gyermekbénulás? Mindent elmagyarázunk, amit az eddigi oltóanyagokról tudni kell.
Nem lesz elnéző a jogállamisági problémákkal szemben az új amerikai kormány, de a szövetségesi viszonyon nem fog lényegesen változtatni Joe Biden elnöksége. Orbán Viktornak arra viszont fel kell készülnie, hogy a magyar helyzetet jól ismerő politikusok kerülnek a Fehér Házba: egyre biztosabb, hogy a félig magyar Antony Blinken lesz a külügyminiszter, Kamala Harris alelnök pedig két volt budapesti nagykövettel is jóban van. A koronavírus miatt azonban egy ideig biztosan nem lesz terítéken a magyar helyzet Washingtonban.
Komoly vizsgálatokon mennek keresztül, két évig gyűjtik az adataikat, és még azt sem tudják, pontosan mit kaptak. A koronavírus elleni oltóanyagot tesztelő önkéntesek csak egy dologban biztosak: kötelességüknek érezték, hogy tegyenek valamit a járvány megállításáért. A hvg360-nak most hárman mesélték el, milyen érzés volt, amikor a klinikai kísérletek harmadik fázisában karjukba kapták az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna oltóanyagát – vagy placebóját.
A sajtószabadságról, az Indexről és a CEU-ról is kérdezték az igazságügyi minisztert a BBC HARDtalk című műsorában. Varga Judit szerint kérdések helyett unalomig ismert vádaskodást, elfogultságot és liberális lózungokat kapott. Az interjú közben azonban néhány esetben nem konkrétan a feltett kérdésre válaszolt, inkább a jól ismert kormányzati kommunikációs fogásokat alkalmazta, ahogy erre a riporter is emlékeztette. Megnéztük a teljes interjút, hogy önnek már ne kelljen.
Az általános iskolák bezárása nélkül lehetetlen száz százalékosan megvédeni a koronavírustól a veszélyeztetett korú tanárokat, vélik a hvg.hu-nak nyilatkozó intézményvezetők. A kormányrendelet ugyan ad hatásköröket az igazgatóknak, de azzal legfeljebb a maszkviselés szigorítását érhetik el. Bár sokan szeretnék, jogilag azt sem tehetik meg, hogy a krónikus beteg kollégák számára saját hatáskörben elrendeljék a digitális munkavégzést. Mégis akad olyan intézmény, amely már korábban meglépte, csak egy kis jóindulatra volt szükség a fenntartó részéről.
Egyre beláthatóbb közelségbe kerül a koronavírus-elleni oltóanyag, ezzel együtt elkezdődött a kormányok közötti versenyfutás is, ki és mennyit tud belőle szerezni. Magyarország most is különutas stratégia mellett tette le voksát: az Európai Unión kívül Oroszországgal és Kínával is tárgyal, bár ez rejthet magában kockázatokat. Akármelyik vakcina lesz is a befutó, a nehézségek ezzel még nem érnek véget: a megfelelő mennyiség előállítása mellett a szállítás, tárolás, és a beoltottak rangsorolása is kihívások elé állítja a világ országait.
Rendkívüli jogrend és kijárási korlátozás lépett életbe a héten, mostantól a Kormányinfót is online tartja Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Horváth Péter elnök szerint jó, hogy maradt két napjuk a felkészülésre, bár az ő javaslatuk az lett volna, hogy az iskolák saját hatáskörben is dönthessenek az online oktatás bevezetéséről.
Nőjogi szempontból abszolút sereghajtó államokhoz csatlakozott Magyarország, amikor az Egyesült Államok kezdeményezésére aláírta az ENSZ többségével szembeszálló abortuszellenes nyilatkozatot. Miközben Washington kampánycélokra használja fel a témát, az már kevésbé egyértelmű, hogy a Fidesz-kormány mit nyerhet egy ilyen kiállással. Donald Trumpnál viszont szerezhetnek egy jó pontot.
Akik a négykomponensű vakcinát akarták beadatni maguknak, azok pórul járnak, gyógyszertárakba sem kerül a Vaxigrip.
A koronavírus okozta globális világválság megerősítette az antidemokratikus folyamatokat, hosszú távon azonban erősebb demokráciához és jogállamisághoz is vezethet – mondta az Egyensúly Intézet online konferenciáján Francis Fukuyama amerikai filozófus. Stumpf István volt alkotmánybíró szerint pedig a politikusoknak akár néhány éven belül eddig nem tapasztalt társadalmi konfliktusokkal kell majd szembenézniük.