Serdült Viktória

Nem Kövér elhangzott beszéde került fel a házelnök hivatalos honlapjára. Aztán mégis

Miután az újságírók elkezdtek kutakodni utána, Kövér László hivatala gyorsan kitette a netre a házelnök elhíresült, titkosszolgák előtt elmondott beszédét, ám a szöveggel nem volt minden rendben, az írott és az elhangzott változat több ponton eltért. Az Országgyűlés sajtóirodája a hvg.hu-nak elismerte, hogy Kövér László felolvasás közben változtatott a beszéden, ami hozzájuk nem jutott el. Kérdéseink beérkezése után aztán gyorsan ki is került a pontosított változat. Illetve: egy pontosabb változat.


Kérdései vannak a gyerekek koronavírus-oltásával kapcsolatban? Most megválaszoljuk

Az EMA engedélye már megvan, december 20-án érkezhet az első, 5-11 éves gyermekeknek szánt Pfizer-szállítmány Magyarországra. De miért kell ilyen sokáig várni, hogy be lehessen oltani koronavírus ellen a kicsiket? Miért kell nekik egyáltalán vakcina, ha úgyis enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget? Kinek nem lehet beadni? Nemzetközi adatok és hazai szakértők segítségével igyekeztünk minden szülői kérdésre választ adni.



Már ma dönthetnek az EU-ban az 5-11 évesek oltásáról – a delta variáns közöttük is nagyon fertőz

Rohamosan terjed a koronavírus delta variánsa a kisiskolások között, de ezt a korosztályt eddig nem lehetett oltani. Ha az Európai Gyógyszerügynökség ma rábólint a Pfizer–BioNTech-vakcina használatának kiterjesztésére, az gyökeresen megváltoztathatja a járvány elleni védekezést. Az Egyesült Államokban már több mint hárommillió gyermeket oltottak be, mellyel nemcsak a fertőzés, hanem a hosszú távú szövődmények ellen is védik őket.



Felgyógyultak a Covidból, helyette jött a szorongás és az álmatlanság

Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid-ambulanciákon is észlelik.



Kötelező maszkviselés: mi változik szombaton, és mire számíthatunk később?

Radikálisnak tűnik a kötelező maszkviselés elrendelése a zárt terekben, de a tavalyi kormányzati intézkedéseknek csak a töredékét jelenti. A kormány idén 10 ezer feletti napi fertőzöttnél lépte meg az első nagyobb szigorítást, kérdés az, hogy hatmillió beoltott mellett ez elég lesz-e a járvány megfékezéséhez. Átnéztük, mi történt az elmúlt hetekben, mi változik szombattól, és azt is megpróbáltuk modellezni, milyen további intézkedések lehetnek még a kormány tarsolyában.



"Olyan oltottakat látunk túlélni, akiknek korábban esélyük sem lett volna"

Betegekbe fulladó sürgősségi osztályokról, telítődött intenzívekről, kiégett személyzetről számolt be szokatlanul kemény hangú közleményében a Magyar Orvosi Kamara. A koronavírus-járvány negyedik hulláma azonban nemcsak a növekvő terhelés miatt frusztrálja az egészségügyi dolgozókat: sokan nem értik, miért nincsenek szigorítások, mások az oltásellenesség miatt érzik magukat tehetetlennek. Csilek András, a MOK B.-A.-Z. megyei elnöke szerint a járvány most az oltatlanok között tombol, de még vannak kapacitások, és a vakcináknak köszönhetően olyan betegeket is meg tudnak menteni, akiket korábban elveszítettek volna.


Így lett Magyarország a bevándorlók országa az Orbán-kormány alatt

Miközben a kormány tovább folytatja a kommunikációs kampányát az illegális bevándorlás ellen, egy másik jelenséget előszeretettel elhallgat: az elmúlt öt évben rendkívüli mértékben meglódult a Magyarországra irányuló bevándorlás, ezen belül is nyolcszorosára nőtt azoknak az EU-n kívüli külföldieknek a száma, akik első alkalommal folyamodtak jövedelemszerzési vagy munkavállalói célból tartózkodási engedélyért. A trend a munkahelyeket megtépázó Covid-járvány alatt sem lassult jelentősen, de a cégeknek sokszor nincs más választásuk, hogy pótolják a hiányzó magyar munkaerőt.


Milyen ürüggyel utasítják el sokan az oltást? Szakértő válaszol a leggyakoribb érvekre

"Legyengíti az immunrendszert", "pár hónap múlva mindenki meghal tőle", "úgysem kapom el a vírust" – csak néhány érv azok közül, mellyel az oltást ellenzők magyarázzák, miért nem kérik a vakcinát. Terepen dolgozó orvosok segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló magyarázatokat, Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője segítségével pedig végigvettük, mi igaz belőlük.


„A meddőségi problémákról azért nehéz beszélni, mert az anyaság túl van idealizálva”

Magyarországon több százezer embert érinthet a meddőség, pszichológiai segítséget viszont csak nagyon kevesen kapnak. Pedig a veszteség ugyanolyan trauma, mint amikor valakinek meghal a rokona, a gyászfeldolgozásra azonban az újabb és újabb kezelések miatt sokszor nincs idő. Soltész Krisztina, a Budai Termékenységi Centrum klinikai szakpszichológusa szerint az érintett párok helyzetét megnehezíti a társadalmi nyomás is, és fontos az is, hogy a kívülállók tudják: hogyan segíthetnek és hogyan nem.



Tényleg a kormányra kell várni, hogy kötelező legyen a maszkviselés?

Szigorított a járványügyi intézkedéseken a főváros, de a legfontosabb kérdésben továbbra is meg van kötve a keze: amíg a kormány nem változtat az erről szóló rendeleten, a tömegközlekedésen, a boltokban és más zárt terekben sem lehet elrendelni a kötelező maszkhasználatot. Mint ahogy megtiltani sem. Más területeken nem ilyen egyértelmű ez a szabály: színházak, egyetemek, sőt bizonyos feltételek között még iskolák is dönthetnek saját hatáskörben a kérdésről. Központi utasítás hiányában így marad az egyéni felelősségvállalás.





A negyedik hullám küszöbén: a szomszédoknál felpörgött a járvány, Magyarországon egyre több a súlyos eset

A környező országokhoz képest jobban állunk, de így sem túl rózsásak az előrejelzések Magyarország számára a koronavírus-járvány – jelenleg felívelő – negyedik hullámában. A járványadatokból jól látszik a delta variáns hatása: bár némileg kevesebb a beteg, arányaiban kétszer annyi a lélegeztetettek száma, mint tavaly ilyenkor, a második hullám elején. A kormány mindent az oltásra tett fel, a maszkot és a védekezés más formáit elengedte. Elég lesz-e így a 60 százalékos átoltottság, mit mutatnak a környező országok tapasztalatai, mire készüljünk a következő hónapokban? Megpróbáltunk utánajárni.


Illés Fanni paralimpiai bajnok: Itthon sokszor érzem, hogy azt hiszik, képtelen vagyok élni

Minden parasportolónak rosszul esik, hogy az olimpikonok körül nagyobb a felhajtás, mint a paralimpikonok körül, hiszen ő is ugyanannyit edz, mint Hosszú Katinka vagy Milák Kristóf - mondja az úszó. Sokszor általában is érzi az előítéletes gondolkodást, mégis azt látja, hogy a magyarok egyre elfogadóbbak a fogyatékos emberekkel. Sokat várt első paralimpiai aranyára, sokat is dolgozott érte, de nem bánja, mert "nagyon szeret a vízben lenni". HVG-portré.