Hszü Csia-jin a koldusszegénységből küzdötte fel magát Kína leggazdagabbjává, de amikor a csúcsévek után adósságlavina zúdult vállalatára, a hírhedt Evergrande-ra, az úgy hazavágta a kínai ingatlanpiacot, hogy az a mai napig nem tért magához. A perbe fogott Hszü egy sor vádpontban bűnösnek vallotta magát, de ettől a több mint 300 milliárd dollár után futó Evergrande-károsultaknak még nem lesz jobb.
790 kedvezményezettnek jutott pénz kulturális támogatásként 2025 végén a Nemzeti Kulturális Alapnál – az erre a figyelmet felhívó Molnár Áron szerint itt állami kifizetőhely működött. A pályázat nyertesei között számos önkormányzat, kulturális egyesület van, továbbá egy sor fideszes zenész és előadó is.
Minden idők legnagyobb értékű elsődleges részvénykibocsátásával lépne tőzsdére a SpaceX, a valóságtól elrugaszkodott cégértékelési reményeket az űrbe oltott AI-láz fűti. Ha bejön a számítása, Musk a világ első ezermilliárdosává válhat, és úgy tűnik, igyekszik biztosra menni. Kikötötte például, hogy minden banknak, amelyik be akar szállni a giga IPO-ba, elő kell fizetnie az eddig leginkább a rasszizmusáról elhíresült AI-chatbotjára.
Hiányzik az erős feldolgozóipar, kiugróan magasak az áram- és gázárak, az innovációk elmaradnak, a képzést leépítették – sorolja a HVG-nek adott interjúban Bóna Szabolcs, a Tisza szakértője, hogy milyen nehézségekkel küzd a kormány miatt a magyar agrárium. Az egyéniben Győr-Moson-Sopron megye 3-as körzetében induló politikus beszélt arról, miként adnának lendületet a gazdálkodóknak, de arról is, hogy prosperáló cég vezetőjeként miért szállt be a politikába.
Egyhavi rakétázás több mint 20 milliárd dollárt vihetett el. A Pentagon ennek tízszeresét akarja kicsikarni, hogy folytathassa azt háborút, amiről az elnök már hetek óta azt beszéli, hogy tulajdonképpen megnyerte, és mindjárt le is zárja.
Főleg az olajalapú termékek ára lőtt ki. Az áthúzódó hatások miatt azonban a magyarországi fuvarozási és kivitelezési árak is emelkednek. Közben a szakemberhiány is nőtt.
A lángoló Közel-Kelet, valamint a lényegében lezárt Hormuzi-szoros a feje tetejére állította a világ fosszilisenergia-piacát, de a beszűkült ellátás és a kirobbanó árak egyértelmű nyertese Oroszország. Trump pedig Venezuela után nem tudott újabb gyors és látványos, népszerűségnövelő győzelmet aratni, helyette égbe küldte az amerikai üzemanyagárakat. Utóbbiba több elnök is belebukott már.
Egyre több fertőzött állatot fedeznek fel Baranyában, ahol nincs természetes földrajzi akadály, hogy megfékezze az északi irányú vándorlásukat. A problémát ráadásul még a sertésszakma se veszi elég komolyan.
Sofőrhiány, diszpécserhiány, károsanyag-kibocsátási díj: a legújabb útdíjemelés elhalasztásával is durván drágul a közúti szállítmányozás. Vannak vállalatok, ahol már a kamionvezetők fele vendégmunkás, miközben egyre jobban elszakad egymástól a belföldi és a nemzetközi fuvarozás jövedelmezősége. Mikor lesznek elektromos kamionok? Mi a helyzet a 90 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást ígérő HVO100-as biodízel magyarországi bevezetésével? A szállítmányozási ágazat helyzetéről Kálmán Lászlóval, a közúti fuvarozóknak integrált mobilitási és fizetési megoldásokat nyújtó Eurowag Magyarország vezetőjével beszélgettünk.
A német kancellár a beszámolók szerint nagyon udvarias és mélyen egyetértő megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel, de úgy tűnik, a Németország számára valóban húsba vágó témákban Merz lepattant az ázsiai vezetők udvarias mosolyáról.
A Magyarországon súlyos környezetszennyezési botrányba keveredett társaság mellett a másik, nálunk termelő dél-koreai vállalatnál, az SK Onnál is zuhanórepülésben van az elektromos járművekbe való aksik gyártása, miután részben a Magyarországon is terjeszkedő kínai cégek szinte teljesen kiszorították őket a piacról. Egy nagy dobásuk azonban maradhat a dél-koreai vállalatoknak.
Valahogyan el kell tárolni a megújulók energiáját, hiszen ha a túltermeléses időszakokban nem kell „kidobni” a felesleget, akkor az nagy segítséget nyújt az ínséges időkben.
Nemcsak tőlünk vásárol Kijev üzemanyagot, hanem több szomszédos országtól is, ahonnan növelhetik a beszerzési mennyiséget a kieső magyar szállítmányok ellensúlyozására. Partnert alighanem könnyen találnak, mert Ukrajnába dízelt eladni a háború miatt jó üzlet. Ráadásul a magyar mennyiségek egyáltalán nem jelentősek az országgal alapból sokkal jobb kapcsolatot ápoló többi partner szállítmányaihoz képest.
Az ukrán elnök Münchenben testszégyenítésbe csomagolva jelezte, hogy az ő országa az, mely megakadályozza az orosz tankok visszatérését Budapest utcáira.
Egy évvel ezelőtt JD Vance alelnök megalázta és megfenyegette a kontinenst a müncheni biztonsági konferencián, és minden jel arra mutatott, hogy az USA kész magára hagyni, és odadobni Oroszországnak Európát. Ezután nagyon éles váltás volt Marco Rubio mostani beszéde, ami egy régi barátság újjáélesztéséről szólt.
Az amerikai-indiai vámegyezmény legfőbb feltétele, hogy Újdelhi lejön az Ural-olajról. Ez nem lesz egyszerű menet, de így is a lehető legrosszabbkor jön a hadigépezetét egyre nehezebben etető Oroszországnak. Hszi Csin-ping azonban a jelek szerint most is kihúzza a bajból Putyint.
Donald Trump a vámjaival páros lábbal szállt bele az ázsiai nagyhatalomba tavaly, Peking viszont könnyedén lepattintotta az amerikai támadást, és rekordmértékű exporton túl a terveknek megfelelő gazdasági növekedést hozott össze. A felszín alatt viszont egyre súlyosbodnak a már évek óta fennálló problémák: Kína túl erősen függ a külkereskedelemtől, míg odahaza az emberek egyre kevesebbet költenek, kiszáradnak a beruházások, nem találnak munkát a fiatalok, a vészesen öregedő társadalom pedig időzített bombaként ketyeg. Viszont az amerikai elnök ámokfutása új barátot lökhet Peking karjaiba: Európát.
A magyar olajvállalat lett a befutó, ők vásárolhatják meg a szerb NIS-ben meglévő, az amerikai szankciók miatt már a működést is blokkoló orosz tulajdonrészt. Az üzlettel a Mol nyer finomítót, kúthálózatot, petrolkémiai üzemet – és ami ennél fontosabb: piacot, még nagyobb régiós súlyt, és aduászt a horvát Janaffal szemben.
Az amerikai elnök az első ciklusához képest is sokkal vadabbul rángatta tavaly az USA kormányát, de a frontális karambolok előtt az utolsó pillanatban mindig korrigált – a nagy kérdés most, hogy így tesz-e Grönland ügyében is. Az elmúlt 12 hónapban azonban enélkül is alaposan a feje tetejére állította az amerikai gazdaságot és politikát - és ezzel karöltve a világgazdaságot és a globális politikát is. Visszatekintünk Trump előző egy évének legfontosabb eseményeire.
A Világgazdasági Fórum a hírek szerint minden „nyíltan woke” témát száműzött a felhozatalából, csak azért, hogy az amerikai elnök hajlandó legyen ismét személyesen ellátogatni az alpesi milliárdosdzsemborira. A csúcs talán még sohasem érződött ennyire idejétmúltnak: a globális összefogást a zászlójára tűző rendezvénysorozat annak az embernek hódol be, aki az elmúlt évben mindenki másnál többet tett a globális széthúzásért.
