Év elejétől 2026 végéig több száz új nyilvános EV-töltőt adnak át itthon a nagy EU-s töltőtelepítési pályázatok keretében, de ezek jobbára nem a területi vakfoltokat töltik ki. A következő dömping 2028 végére várható.
Hiába zárta el az USA a legfejlettebb technológiáktól a kínai mérnököket, így sem sikerült megfojtania a távol-keleti nagyhatalom mesterségesintelligencia-iparát. A DeepSeek-sztori eddigi legfőbb tanulsága, hogy az eddig képzelthez képest sokkal olcsóbban is össze lehet hozni csúcsközeli teljesítményt. De hogy sikerült ez Kínának? És mit jelent ez a globális MI-iparnak?
A megválasztott amerikai elnök felesküdött az illegális migránsok tömeges kitelepítésére, ami több mint tízmillió dokumentálatlan bevándorlót érinthet. A művelet borzasztó drága lenne, és mivel a célcsoport mélyen beépült az USA gazdaságának működésébe, hazaküldésük a mezőgazdaság és az építőipar bezuhanásához vezetne, de más szektorokat sem hagyna érintetlenül.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.
A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.
2025 elején közel hetven új nyilvános EV-töltőt adnak át Magyarországon, ebből több mint félszáz uniós forrásból létesül, miután lejár az EU-s töltőtelepítési pályázatok első körének teljesítési határideje. Majd pár hónapra rá már a második körben vállalt töltőket kell üzembe helyezni. Összesen öt kör van, 2026 végéig tartó átadásokkal. Közben mozgásban van a magyar pályázat is, ami 2028-as átadásokkal folytathatja a megkezdett utat, ez a projekt a vidéki vakfoltokra telepítene töltőket, egyelőre harmincöt településre, de a pályázat kiírói végül több mint 100 helyszínnel számolnak.
A trendi csoki egyik összetevője a pisztáciakrém, a TikTokról indult mánia pedig akkora keresletet korbácsolt neki, hogy az alapjául szolgáló magvak – amúgy épp csökkenőben lévő – ára meredeken nőni kezdett, nem kis részben a török piacon hirtelen megjelent spekulánsoknak köszönhetően. A pisztáciafarmerek örülnek, a török fogyasztók meg csak a fogukat szívják az új lendületet kapó élelmiszer-infláció miatt.
Jól ismerjük a nyugati országok zöldítési törekvéseit és azok buktatóit, de kevesebbet tudunk a teljesen más alapállásból induló Ázsiáról és Afrikáról. Losz Ákossal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető gázpiaci elemzőjével erről is beszélgettünk.
Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás. A rossz hír az, hogy időről időre újra beáll a sötétszélcsend, és lesz miatta tőzsdei árrodeó, miközben a jelenség annál bonyolultabb, hogy el lehessen intézni egy sima németezéssel.
A sport után a csokoládé lett az Egyesült Arab Emírségek új eszköze, amivel eltakarja a szemünk elől az emberi jogok tiprását, vélik a TikTokról indult édességdivat kritikusai. Tény, hogy a pisztáciakrémes-pirított tésztás csemege mindent leuralt, akkora trend lett, hogy már csempészik is, például Magyarországon át. Németország és Ausztria már teljesen letérdelt a divat előtt, pedig hamarosan akár be is tilthatják a dubaji csoki nevet.
Czepek Gábor magyarázatának végére még a kormány akkugyár-építési programjának dicséretéből is jutott.
Irreális feltételek és durva nyilatkozatháború után úgy tűnik, az USA kész megállapodni Ukrajnával az ország ásványi kincseiről, és cserébe a jövőben is adna valamiféle segítséget az orosz megszállás alatt álló országnak. De ezt Oroszország sem nézi tétlenül, Vlagyimir Putyin ráígért az ukrán ajánlatra, és külön embert állított az amerikai fejek elcsavarására – miközben még a Zelenszkij által vágyott biztonsági garanciák sorsa is ködös.
Jun Szuk Jeol elnök a hadiállapot kihirdetésével, majd visszavonásával néhány óra leforgása alatt szilánkjaira zúzta szét azt a képet, ami a nyugati világ lakosainak többségében élt Dél-Koreáról, miközben saját népe elé véres és traumatikus képeket rángatott elő a kollektív emlékezetből. A villámgyorsan hamvába hullt önpuccsból akár halálos ítélet is születhet, a dél-koreai kormány bukása már csak formaságnak tűnik.
Tilos az Unión belül orosz olajból finomított áruval kereskedni, kivéve, ha a Mol szlovák leánycége vagy, és Csehországnak adsz el. Ennek a felmentésnek viszont december ötödikén vége, hacsak meg nem hosszabbítják. Mennek már a tárgyalások, de már a felállás sem világos: Szlovákia és a Mol nagyon akarja az újabb egyévnyi mentességet, Csehország viszont hallgat.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Sorra veti ki a kereskedelmi védővámokat az amerikai elnök, kedden az acél- és az alumínium importjának extrasarcát jelentette be, de ehhez csapva belengette, hogy hasonló pluszterhekre számíthatnak az USA gyógyszer- és autóipari partnerei is. Utóbbiak között az egyik legjelentősebb Németország, és Donald Trump egy friss nyilatkozatában külön ki is pécézte a legnagyobb német autógyártókat, kétséget sem hagyva a következő célpontjai felől.
A világsláger-alkalmazásnak nemzetbiztonsági aggályok miatt január 19-től reszeltek az USA-ban – vagy nem, mert másnap jön Trump, aki tavaly nyárig még ütötte a TikTokot, aztán hirtelen irányt váltott, és a hírek szerint most díszpáholyba várja az app vezérigazgatóját a beiktatásán. Az amerikai tiktokkerek már elkezdtek átregisztrálni egy másik kínai appra, ahol a két ellenséges nemzet fiataljai egyelőre egészen valószínűtlenül szívélyesen közelednek egymáshoz.
Lekordonozták a Halászbástyát, hogy pénzt szedjenek a dunai panorámáért, aztán a közfelháborodás elsöpörte az egészet. Történelmi csúcsra ért a magyar háztartások eladósodottsága, miközben milliárdokat pumpálnak az Eximbankba. Egyre furcsább Mészáros Lőrinc exvejének kartellügye, Tiborcz István győri üzlettársa deszkával és cukorkával repül rá Paksra, Nagy Márton testvérének köre meg napelemparkot épít. Merre lesz a Mere? Ez a HVG első heti gazdasági összefoglalója 2025-ben.
Európa-szerte egyre nagyobb az érdeklődés a HVO100 típusú biodízelfajta iránt, mely a hagyományos dízelhez képest már nem 60, hanem 90 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást ígér. A szállítmányozásban dolgozó magyar sofőrök is ismerik, és igénylik is, hogy a hazai kutakon kapható legyen, mert egyes nagy, nemzetközi megbízók már kikötik, hogy csak ilyen anyaggal hajtott kamionokkal hajlandók az árujukat szállíttatni. Sokáig úgy volt, hogy 2025-től itthon is kapható lesz, a jövő évi adócsomagban benn is voltak a törvénymódosítók, de mire a parlament elé kerültek, kiszedték azokat a csomagból.
A modulgyártás már szeptemberben beindult a CATL magyarországi gigaüzemében, 2025 elején munkába áll a második gyártósor is. A debreceni szürkevíz felhasználásáról pedig már megállapodtak a várossal, ezt hamarosan formalizálják is.