Már 800 milliárd dollárt ér a világ leggazdagabb emberének magán-űrcége, de a jövő évre esedékes tőzsdére lépést már 1500 milliárdos értékeléssel célozzák. A SpaceX űrbéli adatközpontot és holdbázist is akar építeni, de előtte az egész bolygót lefednék térerővel. Közben óriási veszteséget halmoztak fel, de épp ez ad nekik felmentést az adózás alól.
Marco Rubio külügyminiszer után maga Donald Trump is nyilvánosan mondott ellent a miniszterelnök a washingtoni látogatásáról tett legfontosabb állításainak: nincs is pénzügyi védőpajzs, és úgy néz ki, csak egy évre szól az „időkorlátmentes” szankciófelmentés. Orbánnak óriási közösségi médiás tarolást hozott a különgépes út, de a konkrétumok helyett azóta is csak a kérdőjelek sokasodnak.
Az amerikai elnök nyári intézkedései nyomán a kriptózás bebocsátást nyert a „komolyan vett” kereskedési műfajok közé. Aztán Trump októberben mondott valamit, amitől hirtelen mindenki szabadulni kezdett a digitális devizáitól. A mészárlás novemberben pörgött fel, az árfolyam azóta is szakad, sokan már új kriptotelet kiáltanak – de van, aki szerint innen már csak felfelé vezet az út.
Tavasszal épülhet ki a gyártáshoz szükséges mennyiségű szürkevizet hozó vezetékes csatlakozás.
A felcsúti mágnás érdekeltsége az MNB Alapítványhoz köthető alap tulajdonrészét vásárolta ki.
Maroknyi techcég dollárszázmilliárdokat dobál egymásnak, ömlik a befektetői pénz a mesterséges intelligenciába, miközben a megtérülés minimális. A piacduzzasztás közepette a technológia egyelőre nem tudja azt, amire elsődlegesen szánják, és egyre erősebb párhuzamok látszanak a dotkomlufival.
A Trump-kabinet Kormányzati Hatékonyságért Felelős Hivatala sztárprojektként indult, aztán teljes csendben múlt ki, jóval tervezett idejének lejárta előtt. De legalább egyből az eszetlen rombolás szimbólumává vált – és mint kiderült, jóval kevesebb összeget spórolt meg az amerikai kormánynak, mint amit lejelentett. Közben közvetlenül százezrek életét keserítette meg, közvetve pedig milliók szenvedését fokozta a világ legszegényebb szegleteiben.
A hadiipar megváltásként várt felpörgése legkorábban jövőre indulhat, Németország továbbra is be van ragadva a mocsárba. A rendszerszintű problémákra jó másfél évtizedes késéssel novemberben érkezett meg a kormányzati reakció, de a valóban jelentős reformcsomagnak még át kell mennie a parlamenten is.
Orosz iparági szakértők szerint nem kizárt, hogy most láthatjuk a Lukoil-sztori végét. A cég külföldi érdekeltségei helyi állami tulajdonba kerülhetnek, a belföldiekre meg már régóta kitartóan pályázik a szintén szankcionált Rosznyefty vezére, akinek Putyin most megadhatja a zöld jelzést.
Tankönyvi hátraarcot vágott Nagy Márton, a mutatványa pedig mindennél jobban jelezte, hogy a magyar gazdaság és költségvetés kilátásai sokkal rosszabbak az eddig közölteknél, jelentős részben azért, mert a kormány giga választási osztogatására egyszerűen nincs meg a fedezet. Ezt persze szakértők eddig is sejtették, csak most már, a nemzetgazdasági miniszteren keresztül, ezt maga a kormány is nyíltan beismerte.
Közel 2500 áruszállító konténert foglaltak le nyáron a pireuszi kikötőben, a bennük rejlő termékeket egy kínai hálózat akarta szétteríteni az EU-ban, rengeteget csalva a vámon és az áfán. A rendszer hosszú évek óta működött, és a nyomozás szálai hozzánk is elvezettek.
A vállalat új struktúrája segítheti az adóoptimalizálást, és olcsóbban juthatnak hitelhez a Mol zöldprojektjei is, ha nem olyan szoros a kapcsolat az olajos anyavállalattal. Milyen változást hozhat az átalakulás a befektetők szempontjából?És mi köze lehet az egésznek a politikához?
Maroknyi AI-cég dollár-százmilliárdokat dobál egymásnak, ömlik a befektetői pénz, miközben a megtérülés egyelőre minimális. A mesterséges piacduzzasztás közepette ráadásul a felmérések azt mutatják, hogy az AI egyelőre pont az ellenkezőjét hozza annak, mint amire elsődlegesen szánják, és egyre erősebbek a párhuzamok a dotkomlufival.
Az AV-3-as egységben történik az olajfinomítás első, legfontosabb lépése, így a kiesését komolyan megérzi majd a Dunai Finomító. A hazai üzemanyag-ellátás szempontjából jó hír, hogy ezen kívül működik még két ilyen üzem is Százhalombattán, az export viszont komolyan megszenvedheti a tűzesetet, különösen egyik szomszédunk kerülhet bajba.
Az elnök el akarja töröltetni a Wall Street-i cégek negyedéves jelentési kötelezettségét, mert az szerinte visszafogja a teljesítményt. Meg is találta, és ki is nevezte a tőzsdefelügyelet élére azt az embert, aki ezt véghezviszi. Felsejlik, hogy ez az egész egy mélyebb stratégia része, melynek célja a vezérigazgatók további erősítése, és a kellemetlenkedő kisbefektetők elhallgattatása.
A szenátusi kisebbség kisiklatta a republikánus költségvetési tervet. Az elnök viszont előre készült erre a forgatókönyvre, és az eddigi gyakorlatot félresöpörve arra utasította a kormányhivatalokat, hogy rúgjanak ki mindenkit, akik nem úgy gondolkodnak, mint ő.
A kezdeti szankciós gödörből az orosz gazdaság a komoly átszervezéseknek és cselezéseknek köszönhetően megerősödve jött ki, így Putyin legfőbb hazai célja is mindvégig teljesült: a lakosság jól élt, a háború támogatottsága így nem ingott meg. A kocka most van fordulóban: a gazdaság lassul, az infláció magas, az oroszokat Ukrajnánál most már sokkal jobban aggasztják a közértben az árak. Putyin kemény intézkedésekkel készül felpolcolni a megingott költségvetést, durván megsarcol rengeteg kisvállalkozást, luxiadót fontolgat, és úgy néz ki, hatósági árat vezet be az alapvető élelmiszerekre.
Az Amundi alapkezelő elemzői szerint Friedrich Merz páncélököl-csomagjának az egész közép-európai régióra áthúzódó pozitív hatásai lesznek.
Míg az EU az olcsó elektromos autóik dömpingjétől retteg, addig a kormányzati támogatással világverővé izmosított kínai EV-gyártás odahaza nagyon veszélyes terepre tévedt. Az óriási túltermelés olyan szintű árversenybe hajszolta a gyártókat, hogy azt már a legerősebb társaságok, köztük a Szegeden gyárat építő BYD teljesítménye is megérzi, miközben különféle cégek nullkilométeres autói évek óta tucatjával gyűjtik a port mindenféle lerakatokban. Az egyre súlyosabb anomáliák miatt már Hszi Csin-ping is megszólalt, de ez az eset, amikor érdemben ő se tud mit tenni.
A Hyundai-LG georgiai üzemében tartott razzia rámutatott az amerikai kormány gazdaságpolitikájának egyik nagy ellentmondására: úgy akarnak külföldi cégeket helyi gyárak építésére kényszeríteni, hogy a tömeges kitoloncolások miatt már nincs, aki felépítse azokat. A bevándorlók kitelepítésével az amerikai melósnak nem lett jobb, márpedig a razziák csak fokozódni fognak, miután Trump pénzlavina alá temette az USA Bevándorlási és Vámügyi Hivatalát.
