A csőhálózat hossza folyamatosan nő, az állapota viszont összességében csak romlik tovább. A kormány idén bejelentett új programjával is évtizedekig tart majd a hálózat felújítása, de legalább nem háromszáz évig, mint az a korábbi állapot szerint várható volt.
A szélerőművek alkotóelemeinek java részét már eddig is újrahasznosították, ám a turbinalapátok kemencében vagy elásva végezték. Egyre több társaság állítja, hogy megtalálta a megoldást, és a lapátok gazdasági értelemben is körforgásossá válhatnak.
Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.
Október eleje óta a közel-keleti konfliktus eldurvulása miatt rohamosan drágul a nyersolaj, és ezt a benzinkutak árai is követték. A magyar tankolókat tovább sújtja, hogy az olaj-, illetve az olajtermékimport szempontjából meghatározó dollárral és euróval szemben is gyengül a forint. Mi jöhet még a hazai kutakon, és pontosan melyek a kockázatok a globális olajkereskedelemben?
A chagosiak őseit a francia és brit kolonizálók hurcolták be az atollokra, hogy rabszolgaként dolgoztassák őket a kókuszültetvényeken. A brit kormány aztán a hatvanas években titokban, a jogaikat semmibe véve kitoloncolta a leszármazottakat, hogy az amerikai hadsereg támaszpontot létesíthessen a legnagyobb zátonyon – erre csak évtizedekkel később derült fény. A jogtiprás most véget érhet, és beindulhat az elűzött lakók érdemi kompenzációja is, de a szigetcsoport feletti rendelkezés Mauritiushoz, Kína szövetségeséhez kerül, így sérülnek az amerikai és brit nemzetbiztonsági érdekek. Mi jön most a Chagos-szigeteken?
Évtizednyi bezárási hullám után kiszuperált erőművek újranyitásával elégítené ki a mesterséges intelligencia energiaigényét egy formálódó, új trend az Egyesült Államokban. Így lehel új életet a Microsoft a Three Mile Islandbe, de más társaság is megkötötte már a saját nukleáris bizniszét. A kritikusok aggódnak, mert az atomenergia csak a kibocsátástól mentes, a kockázatoktól nem.
Az EU-s szabályozás kimondja: ahonnan az akkumulátor való, ott kell gondoskodni az újrahasznosításáról is. Miután a kormány kiárusította az országot a távol-keleti akkugyáraknak, kényszerpályán mozog, pedig az akkubontás nem megtérülő üzletág, és ugyanúgy súlyos környezetvédelmi kockázatokat hordoz, mint az elsődleges gyártás. És annak a bontási módnak, melyet az uniós szabályozás lehetővé tesz, még a vízigénye is ugyanakkora.
A kormány 2026-os kezdéssel és 3,5-5 éves beruházással számol.
Egyedi időjárási jelenség alakult ki szeptemberben Európában, amelyet nagyban súlyosbított az egyáltalán nem egyedi klímaváltozás és a rekordmeleg európai nyár. A kilátásaink sem biztatóak: a jövőben egyre több ilyen időjárási jelenség várható a kontinensen, és ezek egyre intenzívebbek is lesznek.
Bár a repülőjegy-vásárlásnál és a szállásfoglalásnál már megszoktuk a rendszert, nagyjából minden egyéb területen felháborodással fogadjuk, ha a kereslet változására reagálva automatikusan megemelkednek az árak. Magyarországon még kevesen alkalmazzák ezt az árszabást, és akkor is zömmel koncert- és színházjegyekre, de él a lehetőséggel már egy magánklinika is.
Újabb erős jel, hogy az akkugyártás után az akkubontás lesz az ország következő nagy álombiznisze. Jelzés ez arra is, hogy a kormány tényleg még idén belevágna az új üzemek létesítésének előkészítésébe.
Tucatnyi szélsőjobbos Telegram-csatornán megy a szervezkedés világszerte, a lazán kapcsolódó közösségeket együtt Terrorgramnak nevezik. Az USA-ban az elektromos hálózat elleni támadásokat tervezik meg a csatornán, többször sikerült el is követniük merényleteket, melyek miatt egész városok maradtak napokra áram nélkül. A támadásokkal a liberális társadalmak összeomlását akarják előidézni, és fajháborút akarnak kirobbantani. A Terrorgram Európában is aktív, legutóbb a southporti gyilkosságok miatt kitört zavargások során hergelték tovább az embereket, de a Terrorgram ihletésére több gyilkosságot is elkövettek már a kontinensen.
Szigorítja az antimonexportot Kína, márpedig ezt az anyagot nemcsak a napelemgyártásban és a tűzvédelemben, de a hadiiparban is használják, egyebek mellett atomfegyverekhez is. Az anyag messze legnagyobb előállítója az ázsiai ország, és az új korlátozás a globális erőviszonyok alakulásába is beleszólhat, különösen, hogy az ukrajnai és a gázai háború miatt egyre több, nukleáris robbanófejjel nem rendelkező kormány kezdte el komolyan fontolgatni saját atomarzenálja kiépítését.
Feljajdult a Tojásszövetség, összevonta a szemöldökét a Nemzetgazdasági Minisztérium, a jegybank közben segítőkészen rejtvényt fejtett Nagy Mártonnak, ha már az alapkamathoz nem nyúlt. Közben határainkon túl nagy horderejű döntések születtek: Spanyolország a moszkvai összefonódástól tartva kipenderítette a magyar államot a Talgo-bizniszből, Ukrajna pedig előbb bejelentette, hogy 2025. január elsejétől leállítja a Barátság olajvezetéket, melyen a Mol orosz olajat vásárol, majd visszatáncolt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Taroltak a foci-Eb és az olimpia alatt az itthon engedéllyel működő szerencsejátékos cégek, és minden bizonnyal nagyot robbantottak az illegálisan működő, de könnyen elérhető, betilthatatlan streamelős-fogadós sportoldalak is. A nagy rendezvények alatt a fiatalok, gyerekek is nagyobb arányban vágnak bele a sportfogadásba, a függővé válás épp a serdülőket fenyegeti a leginkább.
Taroltak a foci-Eb és az olimpia alatt az itthoni legálisan működő szerencsejátékos cégek, igaz, a két esemény eltérő módon mozgatta meg a fogadókat.
Egy hete nyomul előre Oroszország területén belül az ukrán hadsereg, a művelet célja sejthető, ahogy a végső kimenetele is. Helyszíni tudósítások alapján bemutatjuk, milyen az ukrán csapás és az orosz válaszcsapás a betörésben résztvevő katonák és a határvidék mindkét oldaláról menekülni kényszerülő civilek szemszögéből.
A nehézsúlyú kubai birkózófenomén zsinórban az ötödik olimpiájáról hozta el az aranyérmet. A játékok modernkori története során ugyanabban az egyéni számban ez előtte egyetlen versenyzőnek sem sikerült, és jó esély van rá, hogy „A Rettenetes” becenevű sportoló egyedül is marad a rekordjával.
Az ukrajnai invázió megindulása után sorozatban kobozták el a frissen szankcionált orosz oligarchák luxushajóit Európában, az USA-ban és a trópusi szigetországokban. A terv az volt, hogy eladják ezeket, és a befolyt összegből Ukrajnát támogatják. Több mint két év után szinte teljes a kudarc, az aukciók túlnyomó része eltévedt a jogi útvesztőkben, ráadásul közben egy vagyont emészt fel a lefoglalt jachtok fenntartása – ami ráadásul szinte mindig közpénzből megy.
A Kína ellen viselt kereskedelmi háború elfajulásától rettegő nyugati megrendelők, köztük a magyarok is tavasz végén egyszerre kezdtek kapkodó készletezésbe, kimerítve a szállítási kapacitásokat, és hiánycikké téve a konténereket. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a húszik miatt továbbra is Afrikát megkerülve érkeznek meg nyugatra az ázsiai kikötőkből a teherhajók. Egy év alatt majdnem 270 százalékkal drágult meg a konténerhajóztatás, és szakértők szerint ez 2025 végéig ki is hat majd az inflációra.