A héten is dübörgött az amerikai-iráni háború, ami sok szempontból rossz hír, de Magyarországra nézve elsősorban az üzemanyagárak miatt az. A friss vámokkal dobálózó Donald Trump már kéthavi magyar GDP eldurrogtatásánál tart, a Hormuzi-szoros hajóforgalma értelemszerűen ismét bezuhant, ennek megfelelően pedig megint kilőttek az olajárak, megvolt ismét a 100 dolláros hordóárú Brent is.
Most ennél égetőbb probléma, hogy a szoroson a kész üzemanyagok sem tudnak kijutni, közben ugyanis a sorozatos ukrán finomítótámadások miatt legalább július végéig Oroszország is leállította a dízelexportját, szóval nagyon beszűkült a globális ellátás ebből az üzemanyagtípusból. Oroszországtól persze az EU már nem vesz naftát, de a lezsugorodott kínálati oldal miatt ugyanannyi vásárló tapossa egymást lényegesen kevesebb áruért, így az üzemanyagok jegyzése a kőolajénál is gyorsabban emelkedik – pont akkor, amikor a mezőgazdasági munkák miatt a legnagyobb a fogyasztás. A Morgan Stanley már azzal számol, hogy a biztonsági tartalékok kényszerű felszabadítása miatt novemberre 11 éves mélypontra zuhanhatnak az európai dízelkészletek.
https://hvg.hu/360/20260723_transparency-feljelentes-asz-kozpenz-magantokealap-ner
Az üzemanyagok nagykereskedelmi árának száguldása egyelőre a hazai kiskereskedelemben – tehát a benzinkutakon – csak kevéssé jelenik meg, mivel itt a Mol árazása diktál, ők pedig – minden bizonnyal a kormány erős ráhatására – alig emelnek, mert vannak olyan nagyok és gazdagok, hogy benyeljék az így keletkező veszteséget. De egy kisebb, független kútlánc már a héten jelezte, hogy ki fog fogyni a dízelből, és azóta már több kútjuk ki is fogyott.
Csütörtökre aztán eljutottunk odáig, hogy – miután épp erről nem érkezett kérdés – Magyar Péter maga kezdett el az üzemanyaghelyzetről beszélni a kormány-sajtótájékoztatón. A fent vázolt nemzetközi tényezők mellett kiemelte, hogy a Mol százhalombattai finomítója a tavaly őszi robbanás után várhatóan csak szeptembertől tud majd újra teljes kapacitással termelni, emellett pedig a Duna alacsony vízállása a folyón érkező üzemanyag-importot nehezíti. Úgyhogy Magyar (megint) kimondta: nincs ingyen ebéd, és nem kell azon meglepődni, ha lesz áremelkedés a kutakon a következő hetekben.
https://hvg.hu/gazdasag/20260721_mszksz-vedett-ar-veszteseg-hitel-koltseg-strategiai-keszletek
Legalább valami van, ami viszont olcsóbb lesz: a vényköteles gyógyszerek, miután a kormány szeptember 1-től áfamentessé teszi azokat. Kármán András pénzügyminiszter szerint ennek a lépésnek jelentős hatása lesz a társadalomra, de csak visszafogott hatása lesz a költségvetésre, összesen 2 milliárd forintos bevételkiesést eredményez majd. Ennek a tízszerese jött össze bukóban a hazai napenergián a sok napsütés és a rugalmatlan energiapiac együttállása miatt, szóval egyebek mellett a zöldenergia terén is van tennivalója az új kormánynak, igaz, itt a gyógyszerek áfaeltörléséhez képest vélhetőleg bonyolultabb művelet lesz rendet tenni.
Miután bemelegítésként hátba köpték Magyar Pétert, Vitézy Dávid bemutatta, hogyan rakná rendbe a vasutat. A közlekedési és beruházási miniszter a miniszterelnökkel közös szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a tizenöt éves Baross Gábor Terv következő tíz évében 3550 milliárd forintból - ennek több mint fele hazahozott uniós forrás lesz - újítják meg a hazai kötöttpályás közlekedést, tíz éven belül megfelezik a vasúti járműpark átlagéletkorát, óránkénti 100 kilométeres átlagsebességet érnek el a fővonalakon az állomások között, és 50 százalékra emelik a zéróemissziós szolgáltatások arányát. És egyebek mellett még meghosszabbítják a 3-as metró vonalát - első körben pedig Rákospalota–Újpestig, majd végül Káposztásmegyerig.
Júliusban is folytatta a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az előző hónapban meghirdetett kamatcsökkentési ciklust, 25 bázispontos vágás után az alapkamat új mértéke 5,75 százalék lett. Annak ellenére vágtak a kamaton, hogy a nemzetközi helyzet kedvezőtlen irányba változott, az iráni háború ismét eszkalálódott, a világ kőolajellátásában kulcsfontosságú Hormuzi-szoros pedig ismét átjárhatatlanná vált. Ennek megfelelően a kőolaj- és olajtermékárak emelkedtek. De az MNB szerint tehát még nem olyan mértékben, ami a hazai kamatvágások leállítását indokolná. A hazai kondíciók ugyanis még elfogadhatók: a forint ugyan nem erősödött, de csak kismértékben gyengült, az infláció és Magyarország kockázati felára pedig továbbra is alacsony. A vágással együtt a hazai alapkamat még mindig jóval magasabb, mint a cseh és lengyel 3,75 százalék, így augusztusban újabb csökkentés várható, aztán a monetáris tanács majd szeptemberben eldönti, hogyan tovább.
https://hvg.hu/gazdasag/20260720_bizalmi-vagyonkezelo-adozas-kiskapu-bezar-ruff-balint-tisza-nav
3,4 ezer milliárd forintos hiánnyal zárta az államháztartás központi alrendszere az első félévet, ami a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 80,2%-a, erősítette meg az előzetes adatokat a héten részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium. Ha csak a júniust nézzük, akkor viszont 424,1 milliárd forint többlettel zárt a központi alrendszer, ami meglepően magas, és jelentős részben annak köszönhető, hogy befolyt közel 150 milliárd forint állami társaságokkal kapcsolatos bevétel – tehát praktikusan osztalék. Ebben ott van a Szerencsejáték Zrt. 52 milliárdos osztalékából a június végéig esedékes 26 milliárd (a befizetésről még Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszer döntött a választás előtt), és az MVM-osztalékból maradt 76 milliárd is.
Eddigi legnagyobb bankfelvásárlásáról állapodott meg az OTP a Blackstone által kezelt magántőkealapokból álló konzorciummal és a DNB Bankkal: megveszik a balti régió harmadik legnagyobb bankcsoportját, a Luminort. A tranzakció eredményeként az OTP Csoport mérlegfőösszege mintegy 13 százalékkal nő, míg az eurózónás működés részaránya a csoport nettó hitelállományán belül a jelenlegi 42 százalékról 50-re emelkedik. A litván jegybank azonban azonnal jelezte, hogy problémásnak látja az OTP oroszországi jelenlétét. Azonban, bár a Luminor Lettországban és Litvániában is jelentős banki tevékenységet folytat, székhelye Észtországban van, így a felvásárlás jóváhagyását az észt felügyelet adhatja meg.
https://hvg.hu/kkv/20260721_otp-bankfelvasarlas-luminor-baltikum-befektetes-bank-esztorszag-litvania-lettorszag
Úgy tűnik, a Magyar-kormány a 4iG-vel kapcsolatban is szakít az előző kabinet gyakorlatával, és Orbánékkal szemben nem, hogy tovább hizlalná, hanem egyenesen kikosarazná a mamuttá növesztett műholdas-kommunikációs-űripari-védelmi vállalatot. A Tudományos és Technológiai Minisztérium a HVG kérdésére azt felelte, zajlik azon szerződések felülvizsgálata, melyeket az előző kormány a választás előtt kötött a 4iG-vel, és melyek mintegy 1300 milliárd forint kötelezettséggel járnának a következő években. A minisztérium szerint „a szerződéseket úgy alkották meg, hogy azok egyértelműen előnytelenek a magyar állam számára, és egyoldalúan előnyösek a szolgáltató javára,” a nekik juttatott forrásokról és megrendelésekről pedig megjegyezték, hogy „ez sajnos nem elosztási szisztéma volt, hanem a más iparágakban is megfigyelhető közpénz-kicsatornázás ékes példája.” Mindezek után az állam a számára szükséges szolgáltatásokat várhatóan az európai uniós partnerektől fogja inkább megvásárolni.
Kivonultak a hatóságok a szegedi BYD-gyár építkezésére kedden, hogy igazoltassák az ott dolgozó vendégmunkásokat, írta meg a hongkongi South China Morning Post, hogy aztán a hazai BYD egyből mindent cáfoljon is. A razziára egy nappal azután került/nem került sor, hogy Magyar Péter bejelentette: átvizsgálják a kínai autógyártó magyarországi beruházásait. Ezt a bejelentést pedig az előzte meg, hogy kiderült: Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter a politikát hátrahagyva a BYD-nél helyezkedik el. Az elsőre nagyon furcsa igazolás – Szijjártó soha életében nem dolgozott még a versenyszférában, pláne az autóiparban – akkor nyer értelmet, ha az ex-külügyminiszter által kiépített kapcsolatokra tekintünk (mondjuk azok elsősorban pont keleti barátságok, nem világos, hogy jönnek jól a nyugati piac további leuralásához).
https://hvg.hu/360/20260722_ner-tisza-ingatlan-lakopark-kobanya-lakas-fejlesztes
A hét képe: platós autón szállított zebratetemek Hadházy Ákos a hatvanpusztai állatkínzás miatt tett feljelentéséhez csatolva.
Zebrák Hatvanpusztán
Facebook / Hadházy Ákos
Gyorsuló események: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját is kirúgta. Először úgy volt, hogy 310 munkavállalójából 150-et kirúg a Dunai Vasmű leányvállalata, aztán, miután a sajtó felkapta a hírt, mégsem lett úgy. Hadházy Ákos feljelentését követően nyomozás indult Tiborcz Istvánhoz köthető cégek manőverei után. Négy cég, köztük Szíjj László Duna Aszfaltja is kihátrált a felcsúti focicsapat, a Puskás Akadémia mögül, a megmaradó 29 szponzorból 18 cég tartozik Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Magyar Péter korábbi kijelentése ellenére mégis átveheti az állam a pityergő Balásy Gyula cégeit. Az Államkincstár versenyeztetés nélkül, 150 millió forintért szerződött a volt NAV-elnök rokonainak cégével. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 2061-ig meghosszabbította Garancsi István soproni kaszinójának koncesszióját. Legalább 1,8 milliárdért szerződött a kukázott Hazajáró gyártócégével az MTVA.
https://hvg.hu/360/20260720_hvg-slavka-sk-czako-ignac-pirolizis-muanyagfeldolgozo-duhos-lakosok-borsodnadasd
Nyitókép: AFP / Hans Lucas / Frédéric Scheiber
