Egy 2020-as szabályváltoztatás jelentősen csökkentette az óceánjáró hajók üzemanyagának kéntartalmát, áttételesen pedig ez volt az egyik oka annak, hogy ennyire extrém forró lett a tavalyi és az idei év.
Országszerte tízezrek tiltakoznak a túlturistásodás ellen, beleértve a Kanári- és a Baleár-szigeteket. Tüntetések eddig is voltak, de idén több van belőlük, és nagyobb tömegeket is vonzanak. Egy szakértő szerint amit az utazók művelnek, az már nem nyaralás, hanem gyarmatosítás. Más országok vendégcélpontjai is ezzel küzdenek – mit tettek eddig a jelenség ellen, és mivel próbálkozhatnak még? És mi van Magyarországgal?
Augusztustól egy sor pénzbüntetés összege megugrik, jóval nagyobb közlekedési bírságokkal, e-matricás pótdíjakkal kell számolni, híznak a céges bírságok is, a kiszabható munkaügyi bírságok pedig már márciusban megnőttek. Összeszedtük a fő tudnivalókat.
Nem ilyen nyári hőségre tervezték az európai és észak-amerikai olajfinomítók többségét, a kánikula miatt már egyre gyakrabban kell lejjebb tekerni a termelésüket. A Mol hazai finomítója még bírja, ám a lengyel Orlennél a múlt héten nagyon rezgett a léc. Az USA-ban a forróság mellett az egyre szélsőségesebb trópusi viharok is veszélyeztetik a termelést. Közelít az időszak, amikor a benzin árát már nemcsak a piaci folyamatok, hanem az időjárási események is feljebb tudják nyomni.
A kontinens gyárai vergődnek, miközben az olcsó orosz műtrágya elárasztja az uniós piacokat. Nő a kitettségünk, gyengül az élelmiszer-ellátás biztonsága és a magyar kormány által unásig ismételt szuverenitás is. Moszkva közben nyíltan átállította az ágazatot az ukrajnai invázió finanszírozására.
Nagy lépést tett az EU, amikor a júniusban elfogadott 14. szankciós csomagjában célba vette az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importját. Csakhogy közben egyre halmozódnak a jelek, hogy Moszkva erre is előre készült, és az olajtankereihez hasonlóan az LNG-jének is elkezdte kiépíteni az árnyékflottát. Folytatódik a büntető és a büntetett macska-egér játéka, a tét az orosz gazdaság egyik nagy reményű iparágának jövője.
Egy friss számítás szerint Peking tizenöt év alatt 230,8 milliárd dollárt pumpált a saját villanyautó-iparába. Ez elég volt arra, hogy megtörténjen a nagy váltás, és immár a nagy nyugati gyártók járulnak a kínai társaságok elé, hogy ellessék a szakmai fortélyokat. A pénzözön azonban bődületes túltermelést okozott, miközben közeleg a kereskedelmi háború a Nyugattal. Hova vezet még az eszelős költekezés?
Egy csokorba szedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy aki az Adriára készül, az a kellemetlen meglepetések miatti szitkozódás helyett inkább pihenéssel tölthesse a vakációt.
Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok – a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?
Nyilvánosságra hozták Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai vezető friss megállapodásának szövegét, mely kölcsönös katonai segítségnyújtásról szóló része a szovjet idők egyezményét idézi. Az USA attól tart, a távol-keleti diktatúra Oroszország segítségével rövidesen eljut oda, hogy atomfegyvereivel elérhessen amerikai városokat. Putyin és Kim szövetségének további erősödését azonban lehet, hogy pont az USA másik nagy mumusa, Kína fogja blokkolni.
Nemrég jelentették be, hogy Kapu Tibor lesz a következő magyar űrhajós, tartalékosa pedig Cserényi Gyula. A két asztronautajelölt hamarosan elutazik Houstonba, ahol a kiképzés utolsó, legfontosabb szakasza következik. Mi vár ott rájuk? Erről kérdeztük őket – és Jim Christensent, aki a Kennedy Űrközpont egykori munkatársaként rálátott az űrhajóstréning legkritikusabb szakaszára.
Évek óta pusztulnak az ültetvények a világ két legnagyobb narancsexportőr országában, de az idei krízis lehet az eddigi legnagyobb. Magyarországon két év alatt 79 százalékot drágult a narancslé, a fogyasztásunk ezért majdnem felével esett vissza. A szakma kétségbeesetten keresi a kiutat, és fontolgatják: törvénymódosítást kezdeményeznek, hogy a mandarinlével felütött lé is narancslé lehessen.
Burkolt reklámozásért hat nagyágyút vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal. Az egyiküket közpénzen nyaraltatja egy állami cég, majd mindent töröl az Insta-fiókjáról. Mi folyik a magyar influenszereknél?
A hajózási törvények és a lejárt vízum is meggátolja a Dali személyzetét abban, hogy szárazföldre lépjen, és egyelőre nem tudni, meddig tart a fogságuk. Esetük azonban nem egyedi: vannak olyan tengerészek, akik évekig raboskodnak a fedélzeten, miután a hajó tulajdonosa felszívódik: pénzt, ellátást nem kapnak, és bürokratikus akadályok miatt haza sem mehetnek. Egy extrém esetben egy tengerész csaknem két évet húzott le teljesen egyedül.
Több európai titkosszolgálat egybehangzóan állítja, hogy a korábbi, sporadikus destabilizáló tevékenységek után az orosz hírszerzők most szintet léptek. Sokasodnak a Nyugat-Európát célzó szabotázsakciók, hackertámadások, és egyre intenzívebbek a propagandakampányok is. Céljuk Ukrajna támogatásának megrendítése az európai parlamenti választások előtt.
Három évet csúszott, de elkészült a Mol 1,3 milliárd eurós poliol komplexuma Tiszaújvárosban, ezzel akkorát gurítottak, mint a régióban senki: a kőolajkitermeléstől a kulcsfontosságú műanyag-alapanyag gyártásáig minden házon belülre került. Az átadón Hernádi Zsolt Mol-vezér Kossuth-tól idézett, József Attilától ferdített, és az európai gazdaságpolitikát ekézte. Orbántól pedig nem maradt el a brüsszelezés sem.
Minden elemzői várakozásra rácáfolt a kiskereskedelmi forgalom márciusi alakulása, két gyenge hónap után a legfeljebb félszázalékosra jósolt bővülés helyett kétszázalékos ugrást mutattak a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A reálbérek persze valóban emelkedtek, és az állampapírkamatok februári kifizetéseinek egy része is a boltok kasszájában landolhatott, de szakértők nem zárják ki, hogy a statisztikában csúszott el valami.
Az Európai Bizottság javaslata szerint be kéne tiltani az orosz LNG EU-s kikötőkből való továbbhajóztatását, célponttá válna három új orosz LNG-létesítmény, az uniós tagállamok viszont saját felhasználásra továbbra is vehetnék a cseppfolyós gázt Oroszországtól. A tervek tabut döntenek, de még így is viszonylag puhának tűnnek, pedig, ha bekerülnek a most tárgyalt, 14. szankciós csomagba, komoly következményekkel járhatnak az orosz gazdaságra.
Nálunk új beruházásokról tárgyalhat Hszi Csin-ping, akár be is jelentheti új gyárak létesítését, Szerbiában pedig minden bizonnyal kulturális központot avat, de Budapest és Belgrád is Peking stabil szövetségese, így ezekben nincs is semmi meglepő. Meghódítani nem minket, hanem Nyugat-Európát kell, amely egyre inkább beleállni látszik egy Kína-ellenes kereskedelmi háborúba. Hszi fő célja az EU visszaédesgetése, ehhez Emmanuel Macron a kulcs.
Be nem tartott ígéretek, nyúlások és bukdácsolás jellemezte a felcsúti mágnás sportmárkájának első éveit, de a kormányközeli üzleti világ annyira katonásan sorakozott fel a társaság mögé, hogy egy idő után elkerülhetetlenné vált a siker. 2023-ig legalábbis. Hogy abban az évben mi történt, és miért tűnik most úgy, hogy mindent letekernek, céges beszámoló híján még nem világos. Hogyan jutott a 2Rule idáig?