A magyar olajvállalat lett a befutó, ők vásárolhatják meg a szerb NIS-ben meglévő, az amerikai szankciók miatt már a működést is blokkoló orosz tulajdonrészt. Az üzlettel a Mol nyer finomítót, kúthálózatot, petrolkémiai üzemet – és ami ennél fontosabb: piacot, még nagyobb régiós súlyt, és aduászt a horvát Janaffal szemben.
Az amerikai elnök az első ciklusához képest is sokkal vadabbul rángatta tavaly az USA kormányát, de a frontális karambolok előtt az utolsó pillanatban mindig korrigált – a nagy kérdés most, hogy így tesz-e Grönland ügyében is. Az elmúlt 12 hónapban azonban enélkül is alaposan a feje tetejére állította az amerikai gazdaságot és politikát - és ezzel karöltve a világgazdaságot és a globális politikát is. Visszatekintünk Trump előző egy évének legfontosabb eseményeire.
A Világgazdasági Fórum a hírek szerint minden „nyíltan woke” témát száműzött a felhozatalából, csak azért, hogy az amerikai elnök hajlandó legyen ismét személyesen ellátogatni az alpesi milliárdosdzsemborira. A csúcs talán még sohasem érződött ennyire idejétmúltnak: a globális összefogást a zászlójára tűző rendezvénysorozat annak az embernek hódol be, aki az elmúlt évben mindenki másnál többet tett a globális széthúzásért.
Népszerűségét vesztő Trump, alapkamatot emelő Japán, pórázra vett Fed. Összeszedtük, mi vezethet tőzsdekrachhoz az új évben.
A NIS olajipari cég majdnem teljes egészében uralja a szerb piacot, a magyar olajtársaságnak így ez lehet a legvonzóbb abban a lehetőségben, hogy az amerikai szankciók miatt kivásárolhatják a szerb vállalatból az orosz Gazpromot. A terjeszkedéssel ráadásul jócskán tovább is nőne a Mol régiós súlya, és sokkal jobb alkupozícióba kerülhetne a vele felemás kapcsolatban álló, de az Adria-vezeték miatt megkerülhetetlen horvát Janaffal szemben.
A britpop-reneszánsz legjobb lemeze, egy blues-soul legenda újabb csodája, lecsendesedett punkhősök, nagy visszatérők, és a zűrös korszakot elviselhetővé tevő egyéb zenék. Összeszedtük, rangsoroltuk az elmúlt év legjobb albumait.
Azzal, hogy az Európai Bizottság megkötésekkel ugyan, de 2035 után is lehetővé tenné a robbanómotoros járművek gyártását, rövid távon megadja ugyan a túlélés esélyét az európai autóiparnak, hosszú távon viszont csak azt garantálja, hogy még jobban lemarad a kínai gyártókkal folytatott versenyben. Ráadásul több nagy európai brand szerint nem elég nagyok a könnyítések, míg a környezetvédők már ennyitől is fel vannak háborodva - ettől a csomagtól igazán senki sem lett boldogabb.
Orosz függés és váltás, külföldre nyújtózás, csörték a horvátokkal és a románokkal. A magyar fosszilis energia jelenéről és jövőjéről Pletser Tamással, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzőjével beszélgettünk.
Már 800 milliárd dollárt ér a világ leggazdagabb emberének magán-űrcége, de a jövő évre esedékes tőzsdére lépést már 1500 milliárdos értékeléssel célozzák. A SpaceX űrbéli adatközpontot és holdbázist is akar építeni, de előtte az egész bolygót lefednék térerővel. Közben óriási veszteséget halmoztak fel, de épp ez ad nekik felmentést az adózás alól.
Marco Rubio külügyminiszer után maga Donald Trump is nyilvánosan mondott ellent a miniszterelnök a washingtoni látogatásáról tett legfontosabb állításainak: nincs is pénzügyi védőpajzs, és úgy néz ki, csak egy évre szól az „időkorlátmentes” szankciófelmentés. Orbánnak óriási közösségi médiás tarolást hozott a különgépes út, de a konkrétumok helyett azóta is csak a kérdőjelek sokasodnak.
Az amerikai elnök nyári intézkedései nyomán a kriptózás bebocsátást nyert a „komolyan vett” kereskedési műfajok közé. Aztán Trump októberben mondott valamit, amitől hirtelen mindenki szabadulni kezdett a digitális devizáitól. A mészárlás novemberben pörgött fel, az árfolyam azóta is szakad, sokan már új kriptotelet kiáltanak - de van, aki szerint innen már csak felfelé vezet az út.
Tavasszal épülhet ki a gyártáshoz szükséges mennyiségű szürkevizet hozó vezetékes csatlakozás.
A felcsúti mágnás érdekeltsége az MNB Alapítványhoz köthető alap tulajdonrészét vásárolta ki.
Maroknyi techcég dollárszázmilliárdokat dobál egymásnak, ömlik a befektetői pénz a mesterséges intelligenciába, miközben a megtérülés minimális. A piacduzzasztás közepette a technológia egyelőre nem tudja azt, amire elsődlegesen szánják, és egyre erősebb párhuzamok látszanak a dotkomlufival.
A Trump-kabinet Kormányzati Hatékonyságért Felelős Hivatala sztárprojektként indult, aztán teljes csendben múlt ki, jóval tervezett idejének lejárta előtt. De legalább egyből az eszetlen rombolás szimbólumává vált – és mint kiderült, jóval kevesebb összeget spórolt meg az amerikai kormánynak, mint amit lejelentett. Közben közvetlenül százezrek életét keserítette meg, közvetve pedig milliók szenvedését fokozta a világ legszegényebb szegleteiben.
A hadiipar megváltásként várt felpörgése legkorábban jövőre indulhat, Németország továbbra is be van ragadva a mocsárba. A rendszerszintű problémákra jó másfél évtizedes késéssel novemberben érkezett meg a kormányzati reakció, de a valóban jelentős reformcsomagnak még át kell mennie a parlamenten is.
Orosz iparági szakértők szerint nem kizárt, hogy most láthatjuk a Lukoil-sztori végét. A cég külföldi érdekeltségei helyi állami tulajdonba kerülhetnek, a belföldiekre meg már régóta kitartóan pályázik a szintén szankcionált Rosznyefty vezére, akinek Putyin most megadhatja a zöld jelzést.
Tankönyvi hátraarcot vágott Nagy Márton, a mutatványa pedig mindennél jobban jelezte, hogy a magyar gazdaság és költségvetés kilátásai sokkal rosszabbak az eddig közölteknél, jelentős részben azért, mert a kormány giga választási osztogatására egyszerűen nincs meg a fedezet. Ezt persze szakértők eddig is sejtették, csak most már, a nemzetgazdasági miniszteren keresztül, ezt maga a kormány is nyíltan beismerte.
Közel 2500 áruszállító konténert foglaltak le nyáron a pireuszi kikötőben, a bennük rejlő termékeket egy kínai hálózat akarta szétteríteni az EU-ban, rengeteget csalva a vámon és az áfán. A rendszer hosszú évek óta működött, és a nyomozás szálai hozzánk is elvezettek.
A vállalat új struktúrája segítheti az adóoptimalizálást, és olcsóbban juthatnak hitelhez a Mol zöldprojektjei is, ha nem olyan szoros a kapcsolat az olajos anyavállalattal. Milyen változást hozhat az átalakulás a befektetők szempontjából?És mi köze lehet az egésznek a politikához?
