Tóta W. Árpád

Tóta W. Árpád
Tóta W.: Beteg idők mozija
 

Tóta W.: Beteg idők mozija

Ahol egyetlen ember korlátoltságán múlik minden, ott a kontraszelektáltak menekülnek a még puhább gerincű nyaloncok elől. Ez a nemzeti együttműködés személyzeti politikája.


Tóta W.: A féltudású magyar elitváltás
 

Tóta W.: A féltudású magyar elitváltás

Bármikor, öt perc alatt fel tudtam húzni magam az LMP-n; kezdve a zöldkommunista alapvetésektől az olyan konkrét ökoszociális kártételeken, mint a plázastop felvetése. De halottról jót vagy semmit. A haszna éppen a halálában van, a bukás tanulságában.


Tóta W.: Mit kíván a Magyarország Betéti Társaság?
 

Tóta W.: Mit kíván a Magyarország Betéti Társaság?

Százezer cég mulasztotta el a kamarai regisztrációt, és vele az 5000 forintos hozzájárulás befizetését, ami örvendetesen nagy szám. Százezer vállalkozást már kicsit vadbarom dolog lenne emiatt törölni, úgyhogy most az lesz, hogy írnak emlékeztető levelet. Epekedve várom, és lenne néhány tanácsom is.


Tóta W. Árpád: Jó ember kerestetik
 

Tóta W. Árpád: Jó ember kerestetik

Vannak ezek a reményteli pillanatok, amikre úgy tekintünk, mint apa a kisgyermekére, aki először próbál felállni, de még visszacsüccsen. Amikor elhangzik valami vállalhatatlan, mélysötét bunkóság, és a pártból hangok hallatszanak, arcok formálódnak a nyúlós tésztából, emberré válnak egy-egy percre, és kiszakad belőlük a sóhaj, hogy ők nem ilyenek.



Tóta W.: Wake the fuck up!
 

Tóta W.: Wake the fuck up!

Van egy elhibázott válasz. Egy generáció derékhada tudja le annyival, hogy őt nem érdekli a politika. Sok hangon szólal meg ez a közöny, és sok rétege van. De mind ugyanoda vezet: a strucchoz és az ő politikájához.





Tóta W.: Tele a gatya
 

Tóta W.: Tele a gatya

Két és fél év sodródás, spontán ötletelés, hasraütés és seggrepacsi után végre van iránya a kormányzásnak. Kirajzolódott a motiváció.


Csak a jók mennek el
 

Csak a jók mennek el

Most pedig lássuk színről színre, mire is jó egy nemzeti-keresztény kormány. Mindkét eposzi jelzője maradéktalanul érvényesül a tanmesében, és mindkettő tökéletes kudarc.


Tóta W.: Nem kell ide forradalom
 

Tóta W.: Nem kell ide forradalom

Nem egészséges rajongani a forradalmakért. De ha már ünnepeljük, akkor szomorú ezt úgy tenni, hogy felcicomázzuk magunkat a külsőségeivel meg a szlogenekkel, és máris mind pesti srácnak érezhetjük magunkat, anélkül, hogy elgondolkodnánk legalább azon, hogy gyerekkatonának lenni nem valami fényes pálya, harcba küldeni őket pedig háborús bűn. Ennél azért tanulságosabb is lehetne ez a zaklatott, rendre kellemetlen hangulatú ünnep.



Tóta W.: Az ilyenek élete
 

Tóta W.: Az ilyenek élete

Valamikor még azt képzeltem, hogy Orbán Viktor mögött gondolkodó, gondosan méricskélő hátország áll. Hogy ezek valamiféle stratégiát, legalább kommunikációs terveket készítenek, amelyekből a pártelnök aztán térfogatnövelővel és állományjavítóval süti ki azokat a szomorú hülyeségeket, amiket mondani szokott.





Tóta W.: Nem tudta ezt Mohamed
 

Tóta W.: Nem tudta ezt Mohamed

Isten nyugosztalja Christopher Stevenst. Az Egyesült Államok líbiai nagykövetének azért kellett meghalnia, hogy újra megnézhessünk egy unásig ismert bohózatot az iszlámról.



Tóta W.: Dubajozás Bakuban
 

Tóta W.: Dubajozás Bakuban

Idén januárban meglehetős tömeg vonult végig Budapest belvárosán azzal a céllal, hogy megmutassa a világnak: nem leszünk gyarmat. A szervezett aktivistákon és a rajongókon kívül bizonyára ott masírozott rengeteg jó szándékú, naiv magyar. Ma ők is felismerhetik, hová vezetett a nagy fene szuverenitás, és hogyan lehet pénzt szerezni, ha az IMF-é büdös.