A borzalmas erejű kozmikus detonációt egy fekete lyuk tevékenysége produkálta, amely mintegy 300 millió nap tömegének megfelelő anyagot szippantott magába. Az esemény száz millió évvel ezelőtt játszódott le a tőlünk 2,6 milliárd fényévre lévő MS 0735.6+7421 jelű galaxishalmazban.
   
Az esemény a gravitációs energia felszabadulása, hatalmas mennyiségű anyagnak a fekete lyukba való zuhanása, illetve részleges kivágódása révén történt. A fekete lyuk felé meglódult anyag többsége el is nyelődött, egy része azonban hevesen kivágódott még mielőtt az  MS O735 jelű fekete lyuk csapdájába esett volna.

Ennek a kitörésnek az energiája az eddig ismert legerősebb világegyetembeli gammasugár-kitöréseknek több száz milliószorosa volt, és ezt érzékelte most a Chandra.

Az MS O735-ből megszabadult gázok szuperszonikus sebességgel távolodtak el a fekete lyuktól, tömegük nagyobb volt, mint a mi csillaghalmazunk, a Tejút összes csillagának együttes tömege.
   
A felszabadult energia arra mutat, hogy a nagy méretű MS 0735 fekete lyuk ezeknél a kitöréseknél drámaian növekszik. A korábbi észlelések alapján a tudósok azt feltételezték, hogy a viszonylag kisebb fekete lyukak duzzadnak gyorsan.
   
A jelenség jól mutatja, milyen hatalmas a fekete lyukak hatása kozmikus környezetükre. A mostani felfedezés azt sejteti, hogy a fekete lyukaknak a korábbinál nagyobb hatásuk lehet a csillagok és galaxisok kialakulásának folyamatára, mint azt korábban feltételezték - hangsúlyozta jelentésében a NASA.
   
A csillagászok nem jutottak volna ennek a jelenségnek a nyomára a Chandra amerikai röntgen-űrteleszkóp nélkül.
   
A 23 tonnás tudományos berendezést a két éve szerencsétlenül járt Columbia amerikai űrrepülőgép állította Föld körüli pályára 1999 nyarán. Bár röntgenműholdakat már korábban is küldtek a kozmoszba, a Chandra mindannyiuknál nagyobb és érzékenyebb műszer. A korábban észrevehetőeknél hússzor halványabb kozmoszbéli röntgenforrásokat is érzékelni tud, felbontóképessége az elődeinek ötvenszerese.
   
A Chandra megnyúlt elliptikus pályáján - amelynek földtávoli pontja 139 104 kilométer, földközeli pontja pedig 9936 kilométer - 64 óra alatt tesz majd meg egy fordulatot bolygónk körül, és ezen időszak alatt 55 órát tölt a kozmosz fürkészésével.