szerző:
Infinit
Tetszett a cikk?

Úgy tűnik, a mobilipar a televíziós típusú műsorszórásban véli felfedezni azt a meggyőző alkalmazást, amitől a fogyasztók rákapnak a következő generációs hálózatok használatára. A fogyasztói felmérések azonban csekély érdeklődésről tudósítanak.

A mobil távközlési szolgáltatóknak egyre nagyobb szükségük lenne az adatszolgáltatásokból származó bevételeikre, mert a hang alapú kommunikáció által termelt bevételek folyamatosan csökkennek az árverseny miatt. Európában néhány szolgáltatónak például felére kellett csökkentenie árait. És az árversenynek még közel sincs vége.

A harmadik generációs hálózatok 2001-ben, Japánban történő elindulása és gyors elterjedése óta a világ többi része tényként kezeli, hogy a mobilkommunikáció jövőjét az egyre nagyobb sávszélességű hálózatok, a rajtuk keresztül igénybe vehető multimédiás szolgáltatások és az egyre több funkciót magukba sűrítő mobilkészülékek, kézi számítógépek és okostelefonok jelentik majd. Japán sikerét eleddig csak Dél-Korea tudta megismételni. A fejlett európai és észak-amerikai piacok mobil távközlési vállalatai egyre másra halasztják el 3G hálózataik elindítását. Akik mégis megtették, nem sok jóról számolhatnak be.

A 3G „killer app”-jét, a szolgáltatás népszerűségéért felelős funkcióját még mindig keresik. És jobb híján a szolgáltatók az internet fejlődésének példáját vették alapul: nagyobb sávszélesség, multimédiás tartalmak, esetleg egy kis mobilos pornó, ami annak idején is az egyetlen olyan tartalom volt, amiért nagyobb összegeket voltak hajlandóak fizetni a felhasználók. A jelöltek között jelen pillanatban megtalálható a mobilzene-szolgáltatás, a többfelhasználós online játékok, a fényképcserélés és a helymeghatározáson alapuló nyomkövető szolgáltatások, valamint a mobiltévé/mobilvideó. Az alábbiakban az utóbbi területen lezajló legfrissebb fejleményeket járjuk körül.

Az októberben San Franciscóban megrendezett CTIA Wireless IT and Entertainment Expo a különböző mobiltévé-megoldásoktól volt hangos. A legmerészebb becslések odáig merészkedtek, hogy két éven belül a mobiltelefonok 70 százalékában megtalálható lesz beépített televíziós vevőkészülék. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy az érdeklődés jelenlegi szintje nem ezt valószínűsíti, annak ellenére, hogy az utóbbi pár hónapban a mobiliparág legkülönbözőbb szereplői jelentették be a mobiltévé melletti elkötelezettségüket.

A Texas Instruments novemberben mutatta be mobiltelefonokba szánt „digitális televíziós chip-jét”. A vezeték nélküli technológiákat gyártó Qualcomm szintén ebben a hónapban jelentette be, hogy MediaFlo leányvállalatán keresztül kiépíti saját multimédia hálózatát, ahol 100 csatornán keresztül lehet majd kiváló minőségben tartalmakat közvetíteni a felhasználók felé. A Qualcomm úgy tervezi, hogy saját hálózatát bérbe adja a mobilszolgáltatóknak, akiknek a jelenlegi 3G-s hálózataik nem képesek jó minőségben a mozgóképek sugárzására. A Qualcommnak jelenleg 2 milliárd dollár beruházható tőke áll rendelkezésére, aminek jelentős hányadát el fogja vinni a 800 millió dolláros hálózatépítés. A hálózat iránt mindenesetre a Sprint már kifejezte érdeklődését.

Az összes eredeti készülékgyártó (OMV), a világelső Nokiától a csupán 2 százalékos piaci részesedésű NEC-ig bezárólag foglalkozik tévéadás vételére alkalmas készülékek készítésével. Utóbbinak jelen pillanatban három ilyen készüléke is van. A Nokia pedig november elején tartott éves konferenciáján kijelentette, hogy 2006-ra 20 különböző csatornát lehet majd fogni készülékeiken. Akkor mutatja be ugyanis azt a telefonját, amiben beépített televízióvevő-készülék lesz. A teszteléseket már meg is kezdték Helsinkiben és Oxfordban.

A tartalomszolgáltatók közül a Walt Disney Internet Group kiterjesztette mobiltartalom-szolgáltatását nem a Disney által előállított márkákra is, hogy minél szélesebb kínálata legyen a mobiltévé-csatornák számára. A News Corp. „Mobisodes” címmel pedig már sugározza mobilcsatornáját, ami kis változtatásoktól eltekintve hagyományos televíziós csatornájának újrasugárzása mobil platformra.

Természetesen a mobiltávközlési vállalatok a legóvatosabbak a szolgáltatások elindításában. Ők leginkább arra várnak, hogy elég gyorsak legyenek a hálózatok az ilyen típusú adatszolgáltatásokhoz. Az USA-ban eddig az AT&T Wireless és a Sprint kínál mobiltévé-szolgáltatást. Utóbbi MobiTV néven nyújtja 20, gyenge minőségű tévécsatornáját mobiltelefonokra.

A piackutató cégek abban megegyeznek, hogy a kereslet egyelőre lanyhának mondható. Abban viszont már eltér a véleményük, hogy erre alapozva lehet-e sikeres vállalkozást indítani.

Az Analysys biztos abban, hogy a videó- és tévé-szolgáltatások lesznek a 3G igazán meggyőző alkalmazásai, amelyek iránt jelenleg is látens kereslet mutatkozik az európai és észak-amerikai piacokon. A széles körű elterjedés útjában azonban a túl magas költségek mellett olyan technológiai akadályok állnak, mint a harmadik generációs hálózatok áteresztőképessége. Ugyanakkor vonzó az új videotartalmak kifejlesztése, amelyek előállítása azonban az esetek többségében sokba kerül.

A mobil videózás sokkal vonzóbb (Oldaltörés)

Az ellentáborba a Jupiter Research tartozik, melynek felmérését a BBC ismerteti. A kutatás szerint az európai fogyasztók inkább zenét hallgatnának, semmint videót néznének, mialatt úton vannak. Utóbbit a megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka választaná. Az iPod-hoz hasonló zenelejátszók iránt viszont 30 százalékuk érdeklődött.

Egy hasonló kutatást végzett a Lyra Research az Egyesült Államokban, aminek végeredménye, hogy a felhasználóknak csupán 9 százalékát érdekli nagyon a mobiltelevíziózás, 32 százalékukat némileg, további 27 százalékot nem túlzottan, végül 26 százaléknyi azok aránya, akiket egyáltalán nem érdekel a mobiltelefonon keresztül történő tévézés. Az új szolgáltatás iránt közömbösek motivációi között szerepelhet, hogy nem tartják elég jónak az adás minőségét, valamint fenntartásaik lehetnek a mobiltelefonok által nyilvános helyeken teremtett kakofónia további növelésével szemben. Vékonyka reménysugarat jelenthet, hogy a tévészolgáltatás iránt legfogékonyabbak az ifjú felnőttek közül kerültek ki.

A visszafogott keresletre további magyarázat lehet, hogy nem feltétlenül akarnak az emberek kis képernyőkön, a várost járva tévét nézni. A józan ész is azt mondatja velünk, hogy a mozgás közbeni körülmények nem igazán alkalmasak a hagyományos értelemben vett tévézésre. Nem is beszélve arról, hogy a vezeték nélküli hálózatok legfőbb erénye, hogy interaktívak, a TV pedig nem az. Így a mobiliparnak sokkal inkább úgy kellene segítenie a 3G hálózatok beindulását, hogy olyan megoldásokat dolgoz ki, melyek a hálózat egyedi jellemzőire építenek.

Douglas Rushkoff iparági elemző szerint a BigDigit-hez hasonló vállalkozások érhetnek el sikereket mobilmozgókép-szolgáltatásban. A BigDigit fő tevékenysége, hogy közvetít a mobilszolgáltatók és tartalom-előállítók között. Bemutatókat szervez, melyen megjelennek a szolgáltatók képviselői, és ahol bemutatkozhatnak a filmkészítők, a rajzfilmesek és a zeneszerzők. Ők a saját, mobiltelefonokra szabott tartalmaikkal jelenhetnek itt meg. A cég által felkutatott filmek az amerikai Sprint mobil távközlési vállalat egy egész csatornájának műsoridejét kitöltik.

A speciálisan mobilos tartalmak jellemzői, hogy rövidek (maximum 1-2 perc), egyszerű formanyelvi eszközökkel dolgoznak (nincs pl. kameramozgás, áttűnés, nagytotál), ugyanis a sugárzás jelenlegi technikai paraméterei (8kép/mp-es képváltás, kis képernyők, adatvesztés) miatt nem érzékelhetőek ezek a megoldások.

Az erre a tartalomra épülő üzleti modell az átalánydíjért megrendelhető alapcsomagra és a programonként kiszámlázott korlátozott hozzáférésű tartalomra oszlik a Sprintnél, ahol az előfizetők számáról nem nyilatkoznak, csak azt árulták el, hogy elégedettek a szolgáltatás terjedésének ütemével. Az európai mobiltávközlési vállalatok is inkább a rugalmasabb mobilvideóban bízhatnak, mint a kevés interaktivitást megengedő mobil-televíziózásban, ugyanis – amint azt a Forrester Research felmérése kimutatta – csupán 10 százalékuk tartja kívánatosnak, hogy tévéadás vételére alkalmassá tegyék a gyártók a telefonokat, a streaming videót támogató készülékeket viszont 30 százalékuk látná szívesen.

Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy egy nagyon szűk rétegnek van szüksége mobil-televíziós csatornákra, és úgy tűnik, a gyártóknak és szolgáltatóknak így is megéri kiépíteni a rendszert. Az ennél szélesebb érdeklődésre számot tartó iparági kezdeményezéseknek viszont a mobiltechnológia azon sajátos vonásaira kellene alapoznia, melyek megkülönböztetik más hálózatoktól.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!