szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán fagyos légkörén keresztülhatolva leszállt a felszínre a Huyghens európai űrszonda, – közölte péntek délután a Darmstadtban lévő irányítóközpontban a vállalkozás igazgatója, a francia Jean-Pierre Lebreton. Sőt megjöttek az első képek is.

Az Európai Űrügynökség (ESA) németországi Darmstadtban lévő földi irányító központjában óriási izgalommal várják a Földtől 1,25 milliárd kilométerre lejátszódó eseményt, amely rendkívül kockázatosnak ígérkezik. A Huygens karácsonykor vált le több mint hétévi utazás után a Cassini amerikai űrszondáról, amely július 1-jén állt Szaturnusz körüli pályára.

A Huygens leereszkedés közben készített
felvétele a Titánr felszínéről
© NASA
Ma közép-európai idő szerint délelőtt a Huygens 1270 kilométeres magasságban lép be a Titán légkörébe, és megkezdi ereszkedését a hold felé, eközben három ejtőernyőt használ el. Az első, a legkisebb, 2,6 méter átmérőjű fékezőernyő a felszíntől 180 kilométeres magasságban nyílik ki. A szonda ezt mindössze 2,5 másodpercig használja, majd kibontja főernyőjét, amely 8,3 méter átmérőjű.

A Huygens ezt követően – mintegy 160 kilométeres magasságban – kezdi meg tudományos munkájának zömét. Méri a Titán légkörének jellemzőit, és közben fényképez, hanghatásokat rögzít. A Huygens a várakozások szerint mintegy 1100 fotót készít.

Körülbelül 125-110 kilométerre lesz a felszíntől, amikor ledobja fő ernyőjét, és kinyitja a harmadikat is, amely 3 méter átmérőjű. A Huygens ezután – már készülve a felszín megközelítéséhez – működésbe hozza radaros magasságmérőit. Hatvan kilométertől kezdve már nem az előre betáplált programja szerint cselekszik, hanem magára lesz hagyatva.

A Titan felszíne 16 kilométer magasból.
A bal oldalon talán folyómedrek látszanak, jobbra
pedig alighanem folyékony metán alkotta tenger.
© NASA
Négy perccel a tervezett leszállás előtt bekapcsolja lámpáját, amely lehetővé teszi, hogy felmérje a reá váró felszíni viszonyokat. Ekkor következhet el a történelmi pillanat: a Huygens leszáll a Titánra. Ha ez sikerül, a Titán lesz – a Hold, a Vénusz, a Mars és az Eros kisbolygó után – az ötödik égitest, amelyre épségben ember alkotta szerkezet eljutott.

Az ereszkedés és a remélhetően sikeres leszállás közben a Cassini veszi a Titán adatait, de még nem tájékoztatja a földi irányítást a majd 2 és fél órásra tervezett manőver részleteiről. A Föld körül keringő Hubble űrtávcső és a Hawaii-szigeteken lévő Keck óriásteleszkóp azonban „szemét" a Titánra veti, és igyekszik a Huygens útját követni.

A tudósok nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy a Huygenst alapvetően atmoszférakutató eszköznek tervezték. Ha már legfontosabb feladatát teljesítette, a Titán légkörének, időjárási viszonyainak, a lehetséges csapadékainak jellegét és környezetének egyéb jellemzőit felmérte, óriási sikerről lehet beszélni, de a koronát kétségtelenül azt tenné fel az egész vállalkozásra, ha a Huygens épségben elérné a Titánt. Ettől kezdve – ha még működőképes marad – minden egyes munkaperce külön ajándék lenne a földi irányításnak.

Rendkívül sok a veszélyforrás – mutatnak rá a szakemberek. Nem tudni például, hogy milyen körülmények várnak a Huygensre, milyen elemekkel, esetleges viharokkal, metán- vagy etánzáporokkal kell megküzdenie az ereszkedés közben. Nem is beszélve arról, hogy viszonylag nagy – másodpercenkénti 5-6 méteres – sebességgel huppan le az égitestre.

Az első kép a Titán
felszínéről. A szikla-
formájú tömböket
valószínűleg jég,
vagy valamilyen
fagyott gáz alkotja.
© NASA
A Titán az egyetlen hold a Naprendszerben, amely sűrű, még a földinél is sűrűbb légkörrel veszi körül magát. Atmoszférája nitrogéndús, akárcsak a mi bolygónk légköre. A Titánon borzasztó hideg van, az átlaghőmérséklet majd mínusz 180 Celsius fok, így a Földön gáznemű metán vagy etán ott cseppfolyós állapotban van jelen. Valószínűleg nagy kiterjedésű metán-, illetve etántengerek is borítják a felszínét, így azt sem tudni, hogy a Huygens szárazföldre száll le, vagy például egy metánóceán kellős közepén találja magát.

A Huygens működésének korlátait a fagyos viszonyok alaposan behatárolják. Így a leszállás után körülbelül fél óra elteltével mindenképpen el kell búcsúznia a Cassinitől és következésképpen a Földtől. Akkumulátorai a nagy hidegben lemerülnek, és különben is a Cassini ekkorra már vételkörzeten kívül lesz, antennáját pedig a Titánról a Föld felé fordítja, hogy közvetítse a Huygens neki küldött adatait.

A Titán bevételére készülő szonda nevét a hold felfedezőjéről, a XVII. században élt Christiaan Huygensről kapta. A holland csillagász és matematikus 350 éve, 1655-ben pillantotta meg saját készítésű távcsövével a Titánt, amely így a Szaturnusz első felfedezett holdja lett. Jelenleg már 32 társáról tudunk.
A Földről távcső segítségével, szabad szemmel is megfigyelhető Szaturnusz, amelyet már az ókorban ismertek, a Naptól számítva a Naprendszer hatodik bolygója. Főként hidrogénből és héliumból áll, halmazállapota a nagy nyomás miatt folyékony. Szilárd felszíne nincs, csak a centrumában feltételeznek szilárd kőzetjég magot. Mintegy 1000 km vastag légkörének hőmérséklete -180 és -195 Celsius-fokra is süllyedhet. Az óriásbolygót gyűrűrendszer öleli, amelyre már Galilei is felfigyelt 1610-ben. Ennek gyűrű jellegét 1659-ben Christiaan Huygens holland fizikus, csillagász ismerte fel, 1671 és 1684 között pedig Jean-Dominique Cassini francia csillagász jeleskedett feltárásában.

A Szaturnusz-kutatás állomásai (Oldaltörés)

Az égitestnek 33 ismert holdja van, melyek közül a Titán a legnagyobb (Huygens fedezte fel), s ez a Naprendszer egyetlen olyan holdja, amelynek számottevő légköre van. A Titánt elsőként a Pioneer-11 amerikai űrszonda közelítette meg 1979-ben, majd 1980-1981-ben a Voyager-1 és a Voyager-2. A Szaturnusz kutatásának fontosabb állomásai 1990 óta:

1990. június 7. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA közzétette az első olyan felvételeket, amelyek a világűr mélységeiből mutatták Naprendszerünket. A fényképeken a Nap kilenc bolygója közül hat látható: a Neptunusz, az Uránusz, a Szaturnusz, a Jupiter, a Föld és a Vénusz.

1990. július 4 . Az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) és a NASA Párizsban bejelentette, hogy közös űrkutatási programot indít: a Cassini-terv keretében kutatószondát küldenek a Szaturnusz és annak holdja, a Titán megfigyelésére.

1990. július 24. A Voyager-2 kutatószonda által készített mintegy 30 ezer felvétel számítógépes elemzése alapján az amerikai tudósok felfedezték az óriásbolygó újabb holdját, a Pánt.

1990. október Hatalmas vihar tombolt a Szaturnusz légkörében. A jelenséget a Föld körül keringő Hubble óriásteleszkópon vizsgálták. A különös „légmozgás" oka az égitesten bekövetkezett felmelegedés volt.

1995. május 22. A Föld keresztülhaladt a Szaturnusz gyűrűinek síkján, s eközben 24 percre eltűntek a bolygó gyűrűi. Ennek köszönhetően amerikai csillagászok újabb két holdat fedeztek fel az égitest körül.

1997. október 15. Cape Canaveral-ről felbocsátották a nukleáris meghajtású amerikai-európai Cassini-Huygens űrszonda párost, amely 3,5 milliárd kilométer megtétele után, más bolygók gravitációját is felhasználva, 2004-ben érte el a Szaturnuszt. Magyar szakemberek is részt vettek az expedícióban használt tudományos berendezések közül kettő – a magnetométer és a plazma spektrométer – kifejlesztésében.

1998. szeptember Európa Infravörös Űrobszervatóriumának a szakemberei víz jelenlétére utaló párát figyeltek meg a Titánon.

1999. január 14. Kisebb hibát észleltek a Cassini tájékozódási rendszerében, miközben az űrszonda takarék üzemmódra állt át.

1999. augusztus 18. Az űrszonda sikeresen elhaladt a Föld mellett, s folytatta útját a Szaturnusz felé.

1999. december 22. Az amerikai-európai szondapáros elérte a Mars és a Jupiter között lévő kisbolygó-övezetet.

2000. október 10. Kiváló minőségű színes felvételeket küldött a Cassini a Naprendszer legnagyobb bolygójáról, a Jupiterről.

2001. július Egy nemzetközi kutatócsoport a Szaturnusz körül keringő újabb 12 holdat fedezett fel.

2002. november 1. A Cassini elküldte első, 285 millió kilométer távolságból készített felvételét a Szaturnuszról, amely ekkor került először az űrszonda látókörébe.

2002. december 19. Csillagászok megállapították, hogy a Titán légkörében a Földhöz hasonló felhőképződési folyamatok mennek végbe.

2004. május 18. A Cassini belépett a Szaturnusz rendszerébe, majd június 3-án elhaladt az egyik nagy külső hold, a Phoebe mellett. 11-én felvételeket készített az égitestről.

2004. július 1. Az űrszonda ráállt az óriásbolygó körüli pályájára, s ezzel megkezdte négy évre tervezett ottani keringését. A program szerint nemcsak a Szaturnuszt és annak gyűrűrendszerét vizsgálja, hanem 31 ismert holdjából hetet.

2004. augusztus 17. Újabb két holdat fedezett fel a Szaturnusz körül a Cassini.

2004. augusztus 24. A szonda sikeres pályamódosítást hajtott végre, hogy biztonságosan haladjon el a Titán mellett, s elkerülje az óriásbolygó veszélyes jég- és kőgyűrűit.

2004. szeptember 15. Az űrszonda látványos felvételt készített nagy látószögű kamerájával egyszerre öt Szaturnusz-holdról (Dione, Enceladus, Tethys, Mimas és Rhea).

2004. október 26. A Cassini elkészítette az első fényképeket a Titánról, s radarral feltérképezte annak felszínét, amikor az addigi legkisebb távolságra (mintegy 1200 km-re) haladt el mellette.

2004. november 10. Az űreszköz kimutatta, hogy a legnagyobb Szaturnusz-holdon vulkáni tevékenység van.

2004. november 24. A Cassinihez kapcsolt Huygensen elvégezték a tizenhatodik, s egyben az utolsó, „repülés közbeni tesztet". A próba sikeres volt.

2004. december 25. A Huygens sikeresen levált a Cassiniról, s megkezdte útját a Titán felé.

2005. január 14. A Huygens a tervek behatol a Titán sűrű légkörébe, s megpróbál leereszkedni annak felszínére. Ha ez sikerül, a Titán lesz - a Hold, a Vénusz, a Mars és az Eros kisbolygó után - az ötödik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet száll le.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Tech

Történelmi űrrekordra készül a Huygens

Már csak egy hónap van hátra az űrhajózás eddigi egyik legizgalmasabb történéséig, amikor január 14-én a Cassini amerikai űrszondához csatolt Huygens belép a Szaturnusz óriásbolygó Titán nevű holdjának sűrű légkörébe.

Videó: Nagy robajjal indult be a Csillaghajó hajtóműve

Videó: Nagy robajjal indult be a Csillaghajó hajtóműve

4000 forintos "büntetést" vezet be a PayPal, Magyarországon üzleti számlák érintettek

4000 forintos "büntetést" vezet be a PayPal, Magyarországon üzleti számlák érintettek

Gulyás Gergely Ferenc pápa melegjogi nyilatkozatáról: Református vagyok

Gulyás Gergely Ferenc pápa melegjogi nyilatkozatáról: Református vagyok