szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Roland Berger tanácsadócég és a Siemens közös tanulmánya az információs és kommunikációs technológia területén térképezte fel a globális trendeket. Eszerint már a közeljövőben megjelennek a virtuális emberek, elterjed a holografikus megbeszélés, a tekintettel vagy gondolattal vezérelhető számítógép, a digitális titkárság és a grid-technológia.

A Roland Berger és a Siemens közös „Technológia Trend Elemzés" című tanulmánya szerint az információs és kommunikációs technológia területén négy fő trend, irányvonal azonosítható, amelyek gyors ütemű fejlesztése garantált versenyelőnyhöz juttatja az adott vállalatot.

1. A valós idejű kommunikáció fejlődése (Real Time Communication)

Hamarosan általános lehet a
holgrafikus megbeszélés
© PC World
A valós idejű kommunikációra már most is megvan az igény mind a vállalati, mind a fogyasztói oldalon. Ez azonnali kommunikációt jelent, mely különböző rendszerek összekapcsolásával mindig a legfrissebb, aktuális információk elérését teszi lehetővé, tértől, időtől függetlenül. Az integráció mértékének fokozása természetesen együtt jár a termelékenységi lehetőségek fejlődésével. Az integráció legmagasabb fokát a beszállítók, alvállalkozók, stratégiai partnerek bekapcsolása jelenti a belső vállalaton belül már létrehozott valós idejű kommunikációs rendszerbe, amelyben természetesen minden résztvevő csak a számára valóban szükséges, releváns információkhoz férhet hozzá.

A Roland Berger–Siemens tanulmány szerint a rendkívüli esetekben is alkalmazható valós idejű kommunikációban további fejlesztések csak mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások felhasználásával lehetségesek. Így az olyan jelenleg alkalmazott üzleti folyamatokat támogató kommunikációs eszközöket, mint az egységesített üzenettovábbítás vagy videó kommunikáció, 2008-ra az úgynevezett szoftver ágensek alkalmazása váltja fel, mind a valós idejű ember-gép, mind a gép-gép közötti kommunikációban. Az ad-hoc kommunikáció terén már tesztelnek olyan megoldásokat, mint a virtuális vagy holografikus megbeszélés.

„A valós idejű kommunikáció megvalósításához a vállalati vezetőknek át kell alakítaniuk a vállalati működési és kommunikációs folyamatokat" – hangsúlyozta Csordás Tamás, a Siemens Rt. Enterprise Networks üzletág-igazgatója. "Érdemes először első generációs (1g) IP rendszereket bevezetni, ezzel megteremtve a 2g IP-hez is szükséges infrastruktúrát, illetve nyílt standardokon alapuló rendszereket választani."

Egy német telekommunikációs cég esetében a panaszkezelési folyamatok hatékonyságát jelentősen növelte a való idejű kommunikáció bevezetése. A fogyasztók által észlelt szolgáltatás minősége 5 százalékkal, az egy hívással elintézett panaszok aránya 80 százalékra nőtt, az átlagos hívásidő 4 percre csökkent, így a panaszkezelési részlegnél több mint 25 százalékos költségcsökkentést eredményezett.

2. Az ember-gép kapcsolat minőségiforradalma

A tanulmány szerint az ember-gép interakció a jövőbeni fejlődés második fő irányvonala. Ezen a téren a kapcsolat minősége és tartalma is komoly változások előtt áll. A jövő ember-gép interakciói a közvetett csatornákra is (tekintetkövetés, agy, gondolat, érintés) kiterjednek majd, az eddig önálló döntéshozatalra kifejlesztett szoftver ágensek pedig nemcsak a változások rögzítésére és az ezekre történő reagálásokra lesznek képesek, hanem változtatások kezdeményezésére is.

Az ember és gép közötti kapcsolatok esetében a Roland Berger–Siemens tanulmány a következő eszközök, lehetőségek használatát jósolja 2008-ra: erőforráshoz alkalmazkodó párbeszéd feldolgozása, integrált felhasználói interfész, dinamikus többnyelvű dokumentumok, párbeszéd autonóm rendszerekkel, együttműködő robotcsoportok, virtuális ügynökök (ágensek) interakciója, „virtuális ember", kapcsolt memória és érzékelő rendszer.

A tanulmány az ember–gép kapcsolatok trendje esetében arra hívja fel a vállalatvezetők figyelmét, hogy fontos felmérni a bevezetés előtt a rendszer skálázhatóságát. A fokozatos bevezetés során a rendszert illeszteni kell a vállalati környezethez, a felhasználók igényeihez, akiket ki is kell képezni annak használatára.

3. Beágyazott, intelligens eszközök elterjedése

A következő fő irányvonalat az úgynevezett „beágyazott eszközök” alkotják, melyek nagyobb rendszerbe integrált intelligens eszközöket jelentenek. Az intelligens eszközök ellenőrző funkciót látnak el, s képesek kommunikálni mind a felhasználókkal, mind más intelligens eszközökkel. Ezek az eszközök továbbfejlődése főként az automatizáció területén várható. Így többek között az intelligens és integrált oktató- és tanulórendszer megjelenését prognosztizálja a Siemens és a Roland Berger. Az „intelligens iroda" 2008-ban interaktív integrált munkaeszközöket használ, s digitális titkársággal működik. Az ipari területen pedig az egyetemesen reagáló logisztikai folyamatok és decentralizált automatizálási megoldások elterjedése várható.

Egy jelentős nemzetközi csomagküldő szolgálat teljes logisztikai láncát tette valós időben követhetővé a beágyazott technológia alkalmazásával, amelynek eredményeként képessé vált az eltévedt, félre kézbesített küldemények azonnali felismerésére, s azok megfelelő helyre történő navigálására. Az ügyfelek számára pedig igazi értékteremtő szolgáltatásként lehetővé vált, hogy a küldemények helyzetét figyelemmel tudja követni interneten keresztül.

4. Hálózati alkalmazások egyre hatékonyabb, szélesebb körű alkalmazása

A negyedik irányvonal a hálózati vagy megosztott alkalmazások területe. A hálózati megoldások alkalmazása a számítógépek kapacitásának együttes felhasználását (grid) jelenti, ami elősegíti az informatikai erőforrások kihasználását. Három fő előnye miatt alkalmazzák ezt a módszert: gyorsabb, rugalmasabb feladatkezelést tesz lehetővé, nagyobb tárhely-kapacitása van és a különálló rendszerek összekapcsolásával egységes, jól együttműködő rendszer jön létre.

A hálózati rendszerek fejlődése a jövőben az erőforrásokhoz való még rugalmasabb hozzáférés felé vezet, ami a három területen több új funkció megjelenését eredményezi, például a nagy területű szolgáltató hálózat, az extra hálózatok és a köztes hálózatok. „Ezen a területen kulcskérdés az adatbiztonság. De ezen felül azt is meg kell vizsgálnia a vállalatoknak, hogy a rácsrendszer alkalmazások illetve más fejlesztések kívánnak-e új, nagy költségű informatikai beruházásokat – figyelmeztetett Schannen Frigyes, a Roland Berger tanácsadója.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Magyar logisztikai központ épül Moszkvában

A magyar élelmiszeripari termékek oroszországi piacra jutását segítené a raktárbázis, amely idén létesülhet Moszkvában - közölte Gazda László, a logisztikai központ kialakítását szervező Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke.

Infinit Tech

A Dell, az EMC és az Intel közös MegaGrid projektje

Egyre növekszik az igény az önként felajánlott és független számítási kapacitásokat egy hálózatba összegyűjtő gridtechnológia szabványosítására. Az informatika néhány nagyágyúja, a Dell, az EMC, az Intel és az Oracle bejelentette, hogy e cél érdekében közösen indítják el a MegaGrid projektet.

hvg.hu IT-SZALON

Úgy üzenhetünk már, mint Obi van Kenobi

Nem csak Obi van Kenobi kiváltsága már a hologramos Leia-üzenetek küldése, mert bár a videotelefon sem tudta még a világot meghódítani, máris az ajtón dörömböl az utódja, a holografikusnak is nevezett 3D-s videotelefon.