Tűzhangya. A tökéletes hódító © tamu.edu

Robert Vander Meer amerikai biokémikus a hangyák kémiai kommunikációs rendszerét, a feromonokat kutatta: életéből négy évet szánt a hangyák megfékezésének problémájára, de 25 év sem volt elegendő – mondta el a kutató a New Scientist című brit tudományos folyóiratban megjelent interjúban.

Annyi azonban ismertté vált: a hangyák elleni küzdelmet vonzó és taszító feromonokkal lehet felvenni. Csalival össze lehet gyűjteni és szelektíven lehet elpusztítani a vöröshangyákat, hogy más hangyafajok megmaradjanak.

A másik lehetséges módszer: megkeresni Dél-Amerikában a tűzhangyák természetes ellenségeit. Ilyen ellenség például egy néhány milliméteres légyfajta, a Pseudacteon, amely a hangyák testébe helyezi petéit. A kikelő lárva a hangya fejébe vándorol, és olyan enzimet termel, amelynek hatására a hangya gyakorlatilag darabokra esik szét. A többi hangya a fejet a szemétdombra viszi, ahol nyugodtan kifejlődhet a következő légygeneráció.

Pseudacteon avagy phorid légy. A tűzhangya rémálma © USDA ARS

A vörös tűzhangyák meghódították már Ausztráliát, Új-Zélandot, Kínát, Tajvant, Hongkongot, Malájföldet és Mexikót, és fenyegetnek minden meleg éghajlatú országot. Észak-Amerikába az 1930-as években Dél-Amerikából Alabamába, Mobile város környékére hurcolták be. Mivel nem volt természetes ellenségük, gyorsan elszaporodtak az Egyesült Államok egész dél-keleti részén. Jelenleg egy hektár földön tipikusan 300 hangyacsalád él, mindegyikben negyedmillió hangya dolgozik. A hektáronkénti 20-30 kg hangya már nem elhanyagolható biomassza.

Az Egyesült Államokban eddig mintegy 80 hangyacsípéses halálesetet tartanak nyilván. A népesség egy százaléka hiperérzékeny a hangyacsípésre. A fertőzött területeken a statisztikák szerint 3-4 év alatt mindenkit legalább egyszer megcsípnek a hangyák. Ha valaki odakap, a megzavart állatka feromonnal vészjelzést ad le, és mintegy vezényszóra minden hangya csípni kezd.

A tűzhangyák kiszorítják a közönséges hangyákat, megtámadják a földön fészkelő madarakat és a veteményeket. Texasban a kipusztulás fenyegeti miattuk egy kis énekesmadarat, a csigák könnyű prédának számítanak, de ha egy őz hangyaboly közelében hozza világra kicsinyét, annak sincs sok esélye.

Tűzhangyák a kicsiny Pseudacteon körül. Csak a fejét… © USDA ARS

Ha egy hangya villanyvezetékek közé kerül, és megrázza az áram, vészjelzést ad le, amivel odahívja a többi hangyát. Az áram ezeket is megrázza, ezek is vészjelzést adnak, s lavinaszerűen odagyűlő biomasszától egyszer csak tönkremegy az elektromos rendszer: a károk csak Texas államban évi 140 millió dollárjába kerülnek az energiaszolgáltatóknak és a távközlési cégeknek. Csak a mezőgazdaságban évi 750 millió dollárra teszik a hangyák okozta károkat, amelyek az egész Egyesült Államokban – az orvosi ellátás költségeit is beleszámítva – meghaladják az évi 5 milliárd dollárt.