Az extrém sportok védenek a Parkinson-kórtól?

A Parkinson-kór az agy bizonyos területein – ma sem pontosan ismert okokból – bekövetkező idegsejt-pusztulás miatt kialakuló betegség. Jellemzői: remegés nyugalmi állapotban, maszkszerű arc, lelassult, csoszogó mozgás, egyensúlyzavar. A Parkinson-kór általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám újabban egyre többen betegszenek meg már a 40. életév betöltése előtt. A dopamintermelő sejtek hiánya okozta betegségben jelenleg mintegy ötmillió ember szenved világszerte.

A londoni University College kutatói vizsgálódásaikba 212 személyt vontak be, akiknek fele Parkinson-betegségben szenvedett. A kutatást irányító Andrew Lees professzor szerint szó sincs arról, hogy a veszélykeresők tábora védve lenne e kellemetlen kórtól, hanem inkább arról, hogy a jövendő Parkinsonos-betegekre bizonyos személyiségjegyek jellemzőek A Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry (Neurológiai, idegsebészeti és pszichiátriai) szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint a kórra hajlamos emberek túlzottan aggályoskodók, kevéssé közlékenyek, s a depresszió sem idegen tőlük.

A kutató szerint a nemdohányzók kétszer nagyobb valószínűséggel betegednek meg e kellemetlen kórban, mint a cigarettázók, ám a jelenség okára egyelőre nincs magyarázat, mint arra sem, hogy miért csökkenti a kávé a betegség kialakulásának kockázatát. Lees feltételezései szerint a koffein, nikotin és az alkohol valamiképp óvja az agy dopamintermelő struktúráit. Ugyanakkor a tudós óva int attól, hogy ezen felbuzdulva bárki, kivédendő a Parkinson-kórt, vedeljen, mint a gödény, füstöljön, mint a gyárkémény, s egyre-másra igya a méregerős kávékat, hiszen a remélt effektusnál sokkal nagyobbak lehetnek a nem kívánt káros mellékhatások.