A St. Andrews egyetemen tevékenykedő Vincent Janik brit zoológus kollégáival együtt a nagy bukódelfineket (Tursiops truncatus) tanulmányozta víz alatti mikrofonokkal a floridai Sarasota-öbölben.

Mint a Proceedings of National Academy of Sciences (PNAS) online kiadásában közzétették, rájöttek, hogy ennek a meglehetősen elterjedt delfinfajnak az egyedei már „gyermekkorukban” kialakítanak egy teljesen egyedi, minden más hangjuktól különböző füttyjelet, s azt egész életükön át önazonosító jelként használják.

A kutatók azt is bebizonyították, hogy a delfinek éppen erről a névről, s nem hangszínéről ismerik fel társukat: egy laboratóriumban kiszűrték a hangfelvételekből az egyedi vonásokat, s így játszották le a „neveket”: a 14 delfin közül kilenc a hangszóró felé fordította a fejét, amint abból valamelyikük közeli rokonának az önazonosító füttyjele hallatszott.

A PNAS közleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy a nagy bukódelfinek nem úgy általában a hang, hanem kifejezetten a név szerepét játszó füttyjel alapján azonosítják egymást. A kutatók szerint mindennek alapján elmondható, a delfinek az eddig ismert egyedüli olyan állatok, amelyek az emberekhez hasonlóan identitásukról információt cserélnek.