Ezek a gépek nem bájtokkal, hanem úgynevezett qubitekkel dolgoznak, amelyek nemcsak a kettes számrendszer két állapota szerint - igen, nem - működnek, hanem nagyon sokféle állapot szerint. A qubitekre jellemzőek az atomok és az elemi részecskék tulajdonságai is, s viszonylag kevés elegendő belőlük ahhoz, hogy bonyolult számításokat is el lehessen végezni általuk.

Ugyanakkor magát a gépet csak „primitív” módon tudták megépíteni, eddig a rekord egy nyolc qubites rendszer volt. Most a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósainak Bostonban és a Quantum Computing Intézetnek a kanadai Waterloo-ban sikerült az első 12 qubites, vagyis világrekorder kvantumkomputert megépíteni.

Az információk tárolására és feldolgozására az atommagok mágneses állapotát használták, a mágnes mezőben tárolt atomok ugyanis számítási feladatok elvégzésére foghatók. Raymond Laflamme professzor, a kanadai intézet igazgatója mérföldkőnek nevezte az új computert – idézte a Die Welt című német lap a Physical Review Letters című szakfolyóirat cikkét.

Az új számítógép-nemzedék forradalmasíthatja az elektronikus adatfeldolgozást. A mai gépekben szilíciumtranzisztorok milliói dolgoznak, feladatukat a kvantumkomputerben atomok vehetik át. A mikroprocesszort pedig folyadék helyettesítené.

A kvantumkomputer egymilliárdszor gyorsabban működik, mint napjaink Pentium-III-processzorja! Az Internet teljes adatmennyiségét a másodperc tört része alatt képes átkutatni. Gyorsasága miatt semmilyen titkosító kód sem lenne biztonságban. Működési elveit a tudósok leginkább az emberi agy működéséhez hasonlítják. A jelek szerint már csak némi idő kérdése és a komputerek világában újabb forradalom következik be.