A megállapodás fő célja, hogy az MTA irányítása alatt álló kutatóintézetekben a szellemitulajdon-jogok védelmének, a jogérvényesítés gyakorlatának támogatása. 

"Magyarország kutató-fejlesztő társadalma nem realizálta az elmúlt évtizedekben, hogy milyen fontos a szellemi tulajdon védelme. (...) Nagyon értékes felismerések vesznek el azért, mert a kutató-fejlesztő nem tudja, hogy milyen lehetőségei vannak, másrészt pedig azért, mert nem talál partnert a gazdasági életben" - mondta az aláírást követően Vizi E. Szilveszter. 

Az együttműködés keretében, annak érdekében, hogy az iparjogvédelmi oltalmat élvező alkotások minél nagyobb számban hasznosuljanak, a Magyar Szabadalmi Hivatal az akadémiai intézmények vezetőinek és kutatóinak továbbképzése sotán szemináriumokat tart a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének és a szellemi alkotások hasznosításának jogi hátteréről, a nemzetközi szellemitulajdon-védelem gyakorlati kérdéseiről, a kutató intézmények iparjogvédelmi feladatiról, a hasznosítás lehetőségeiről. 

A Magyar Szabadalmi Hivatal arra is vállalkozik - mondta el az MTI kérdésére Bendzsel Miklós -, hogy a legintenzívebb kutatómunkát végző akadémiai intézmények találmányairól a bankszférával összefogva világpiaci értékelést készít. Ennek során egyebek között felbecsülik, hogy egy-egy találmánynak milyen tőkeapport értéke lehet, például gazdasági társaság alapításakor, mekkora kockázati tőke-igénnyel lehet rájuk hivatkozni. 

A szabadalmi hivatal elnöke szerint jelenleg kevés a szabadalom Magyarországon. Évente 7-900 körüli hazai szabadalmi bejelentést fogad el a hivatal, ami véleménye szerint megduplázható lenne, s ennek háromszorosa lenne arányos a magyar alapkutatás eredményeit tekintve. Bendzsel Miklós hozzátette: az évi kétezres nagyságrendű találmányszám volna az elvárható szint, ami még ebben a ciklusban, azaz 2010-re elérhető lehet a megfelelő felvilágosító munkával, a vállalati érdekeltség adószabályokon, kedvezményeken keresztüli fokozásával.