Európai csillagok. Az infokommunikáció az EU-ban nem az üzlet sztárja © Európai Bizottság

A dokumentum az Unió versenyképességének növelését kitűző Lisszaboni Stratégia megújítását célzó i2010 stratégia keretében megtett jelentősebb eredményeket tekinti át, egyben az uniós főigazgatóság legfontosabb célkitűzéseinek megvalósulását is értékeli.

Nyilatkozatában aggasztónak nevezte Viviane Reding, az Európai Unió Információs Társadalom és Médiaügyekért felelős biztosa, hogy a kontinens az IKT-ban rejlő lehetőségek kihasználását tekintve továbbra is csak a versenytársak mögött kullog, miközben mindössze fele annyit költ a területhez kapcsolódó kutatásokra, mint az Egyesült Államok. Míg Kína az elmúlt években a világ legnagyobb IKT exportőrévé nőtte ki magát (2003-ban megelőzte Japánt, majd 2004-ben átvette a vezetést az Egyesült Államoktól), addig Európa a nemzetközi versenyben jelentősen elmaradt. A biztos szomorú helyzetértékeléséhez egy megdöbbentő adatot is hozzátett: az IKT jelenleg kisebb részben járul hozzá az Unió termelékenységének növekedéséhez, mint 10 évvel ezelőtt.

A jelentésben az Unió gazdaságának 2006-os 2 százalékos növekedésével számolnak. Ezt az adatot hasonlítják az Egyesült Államok 2000 és 2005 közötti átlagosan 2,7 százalékos növekedéséhez. Mindennek ellenére az IKT szektor az Unióban az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett, ezt a területet jellemezte legnagyobb mértékben az innováció és az intenzív kutatás. Az elmúlt években az Unió teljes kutatási tevékenységének negyede, a GDP átlagához viszonyítva 5,6 százalék jellemezte, továbbá jelenleg a termelékenység közel 45 százaléka köthető valamilyen módon az IKT-hoz. A mostani kedvezőtlen adatok az európai gazdasági növekedés és a versenyképesség fenntarthatóságát is megkérdőjelezik a jelentés szerint.

A pozitív fejlemények közül az éves jelentés kiemeli a szélessávú hálózati hozzáférések 60 százalékos bővülését, aminek következtében mára közel 60 millió polgár, az Unió lakosságának 13 százaléka éri el otthonából a világhálót. Ez az arány azonban még messze elmarad a világ vezető országának (Korea) 25,5 százalékos mutatójától. A szélessávú technológiában rejlő lehetőségek közül az úgynevezett triple play (egy kábelen nyújtott internet, multimédia és távközlés) és az IP alapú televízió kiteljesedésével számolhatunk a következő években.

Az Európai Bizottságnak készült beszámoló a következő évek teendői közül a szélessávú technológia további terjedését tartja a legfontosabbnak. A vezeték nélküli hozzáférés bővítésének érdekében ehhez újabb rádiófrekvenciák felszabadítását tartják szükségesnek. A mobil barangolás költségeinek csökkentését, a határok nélküli televíziózás megvalósulását, valamint az RFID alkalmazásának széleskörű társadalmi vitáját a jövőben is központi kérdésnek tekintik.

Az i2010 stratégia a gazdasági növekedést és az információs társadalomhoz és a médiához köthető munkahelyteremtést állította középpontjába, a stratégiát éppen egy éve, 2005. június elsején fogadta el a Bizottság.

Annak ellenére, hogy az időközben elkészült nemzeti reformtervekben szinte kivétel nélkül a kutatás és fejlesztést, valamint az innovációt jelölték meg az államok a gazdasági növekedés kulcsaként, a megtett intézkedések nem hoztak valódi áttörést. Ezért az első év áttekintését követően Reding a nemzeti programok megvalósításának felgyorsítását tartja a legfontosabbnak. Ennek keretében ösztönözni kell a befektetéseket az IKT-hoz kapcsolódó kutatásokba, valamint meg kell teremteni a határokon átnyúló távközlési verseny feltételeit.

Az i2010 hivatalos oldala