A Torinóban nyolc sportolót már a megnyitó előtt megfogó doppingvadászok aligha nyugodhatnak meg: az olimpikonok között már akadhatnak olyanok, akik a - még kimutathatatlan - génterápiával turbósították magukat.

Ma még csak e-mailben mutatható ki a géntechnológiai kutatásokon alapuló legújabb doppingszer. Legalábbis egy elektronikus levél alapján sikerült fülön csípni Thomas Springstein neves német atlétaedzőt, aki eredetileg 2004-ben, hagyományos teljesítményfokozók miatt került vád alá. A német doppingnyomozók a tréner laptopjából "kibányászott" üzenetek alapján idén januárban azt valószínűsítették, hogy Springstein valami egészen új szerrel is tuningolhatta versenyzőit.

"Nehéz hozzájutni a Repoxygenhez" - panaszkodott a német edző a gyanúsítás alapjául szolgáló e-mailek egyikében. A szervezet oxigénellátásában főszerepet játszó vörösvérsejt-képződést elősegítő szerrel az angliai Oxford Biomedica gyógyszergyár állt elő négy évvel ezelőtt. A cél az anémia, vagyis a kóros vérszegénység, valamint a vérképző szervek tumoros megbetegedésének hathatós kezelése volt. A harmadik évezred géntechnológiájával előállított Repoxygen kitűnőre vizsgázott a klinikai tesztek során: gyorsan beindította és fenntartotta a vörösvérsejt-képződést, amelynek hiánya a fenti kórképek előidézője.

"A vörösvértestek száma, oxigénszállító kapacitása a versenysportok nagy részében a teljesítmény egyik meghatározója, a brit medicina így szinte azonnal potenciális doppingszerré vált" - magyarázza Pucsok József, az Országos Sportegészségügyi Intézet professzora. Ezt támasztják alá a Springstein-ügyben az év elején nyilvánosságra került nyomozati részeredmények is, amelyek szerint patikai forgalmazás hiányában nemcsak a német tréner kutatott kórházi, kutatóintézeti Repoxygen-forrás után, hanem az atlétáktól a kerékpárosokon át a gyorskorcsolyázókig világszerte szinte minden sportág képviselői is. "Azok az állóképességi sportágat űzők, akik korábban már használták, vagy legalábbis kacérkodtak a gondolattal, hogy használhatnák a vér oxigénfelvevő képességét és ezáltal az izmok oxigénellátását növelő eritropoetin (EPO) nevű anyagot" - határozza meg a célcsoportot Bakanek György, a Nemzeti Sporthivatal doppingszakértője. (Megjegyzendő, hogy oxigénben gazdag vérrel ezt megelőzően is akadtak visszaélések. Az 1950-1960-as években végzett első manipulációk során a magaslati edzőtáborban "ritka levegőhöz szoktatott" vért lecsapolták a sportolókból, majd a verseny előtt transzfúzióval "töltötték viszsza" a szervezetükbe.)

A legutóbb a Tour de France kerékpáros körversenyt hétszer is megnyerő amerikai Lance Armstrong állítólagos doppingolása kapcsán, illetve a torinói téli olimpia nyitánya előtt, nyolc - gyanúsan magas vörösvérsejtszintű - sífutóval kapcsolatban emlegetett EPO azonban csak egy stimulálószer. Az 1980-as évek második felétől - amikor sikerült megtalálni a vérképzésben szerepet játszó gént aktiváló eritropoetint - a gyógyászatban és a sportban is előszeretettel használt szer ma már rutineljárással kimutatható - mondja Bakanek. A Repoxygen viszont a szakemberek szerint még jó ideig nem, méghozzá a medicina alaptulajdonsága és hatásmechanizmusa miatt.

"Nem hormon, mint például az izomtömeg-növelő anabolikus szteroidok, nem is serkentőszer, mint az amfetamin, hanem valódi génserkentő anyag" - világít rá az új doppingszer lényegére Pucsok professzor. A brit gyógyszergyár ugyanis a csontvelőbeli vérképzésért felelős DNS-részlet megismerésével jutott el a medicinához. A (genetikai szerkezet értelmét kutató) genomika és a géntechnológia segítségével létrehozott művi örökítőanyag-részlet tudományos-fantasztikus filmekbe illő módon kerül be a szervezetbe. Az EPO-gént (a szakzsargon így emlegeti) génsebészeti rutineljárással ártalmatlanított vírusokhoz (például herpesz) "ragasztják", majd oldat formájában az izomszövetbe vagy a vérbe fecskendezik. "A gén, megtalálva a maga helyét, munkához lát: beindítja a csontvelő vörösvérsejt-termelését" - így a professzor. A beavatkozás a mai doppinglaborokban kimutathatatlan. "Legfeljebb az izomszövet- vagy csontvelőminták vizsgálata vezethetne eredményre, de ezekhez a jelentős tortúrával járó, nem mellesleg rendkívül költséges beavatkozásokhoz valószínűleg a sportolók többsége nem járulna hozzá" - teszi hozzá Pucsok.

Az első géndopping azonban korántsem hibátlan. A "mesterséges" EPO-gén által generált folyamatot ugyanis még nem lehet szabályozni. Az orvoslásban ez nem is gond, hiszen ott a folyamatos hiánypótlás a cél, s ennek a Repoxygen meg is felel. Az egészséges szervezet azonban másképp reagál. A gyógyszergyártó cég nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint páviánkísérletekben egyetlen kezelés után 40 napig kellett a majmok vérét hígítani ahhoz, hogy életben maradjanak - figyelmeztetnek a szakértők a nem csekély kockázatokra és mellékhatásokra. Az egészséges szervezetben az oxigénhiány esetén be-, oxigéntöbbletnél pedig kikapcsoló vérképzési mechanizmust bonyolult - más gének által is meghatározott - biokémiai folyamat szabályozza, amely nem engedi meg a vörösvérsejtek túltermelését. A Repoxygénnel megbolondított biológiai termelőüzem viszont nem áll le. A sportolóknál így halálos véget is érhet a vörösvértestek számát akár tízszeresére is növelő beavatkozás. A folyamat során szakszóval élve besűrűsödik a vér, kritikus szintre nőhet a vérnyomás, és fokozódhat a vérrögképződés, a trombózis, az agyvérzés és más keringési rendellenességek esélye. A veszély ráadásul nemcsak a verseny vagy a visszavonulás után áll fenn, hanem a hatalmas oxigénszükségletű csúcsterhelés idején is. Még akkor is, ha a versenyző hígításként literszám dönti magába a folyadékot, hiszen a "vérdúsulásra" adott reakció a - többnyire feltáratlan - személyes genetikai tulajdonságoktól függ.

VAJNA TAMÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Doku360: "Igaz, hogy a bohócok a magánéletben sokszor magányosak"

Doku360: "Igaz, hogy a bohócok a magánéletben sokszor magányosak"

Sosem találná ki, mi lett prioritás a Qualcomm számára: az 5G-s iPhone

Sosem találná ki, mi lett prioritás a Qualcomm számára: az 5G-s iPhone

Az állatkertben szerencse kell hozzá, mi viszont megmutatjuk az új lajhárbébit

Az állatkertben szerencse kell hozzá, mi viszont megmutatjuk az új lajhárbébit

Tömeghalál egy indiai gyártűzben

Tömeghalál egy indiai gyártűzben

Emberek százmillióit fenyegeti az óceánok oxigénszintjének a csökkenése

Emberek százmillióit fenyegeti az óceánok oxigénszintjének a csökkenése

Brit választás karácsony előtt, a pokol és a Brexit között

Brit választás karácsony előtt, a pokol és a Brexit között