Szerinte hiába csökkentik a világ országai drasztikusan az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, az éghajlatváltozás legalább 40-50 évig éreztetni fogja hatásait. A professzor világszintű adatokat említve jelezte, hogy 1985-től 2004-ig 39 százalékkal dúsult a szén-dioxid a légkörben. Ugyanebben az időszakban 360 százalékkal ugrottak meg azok a gazdasági veszteségek, amelyek szélsőséges időjáráshoz köthetők.

Láng István hiányolja a klímaváltozás hatásainak kellő figyelembevételét a különböző nagyszabású fejlesztéseknél. Szerinte az európai uniós támogatásoknak köszönhetően az elkövetkező években megszaporodó projektek előkészítésénél szükséges megvizsgálni azokat klímaérzékenységi szempontból is. Ennek az aspektusnak az elemzése ma a stratégiai környezeti vizsgálatokban halványan jelentkezik - mutatott rá a professzor. Hangsúlyozta: az éghajlatváltozás megfékezése érdekében Magyarországnak törekednie kell az üvegházhatású gázok minél jelentősebb csökkentésére, még ha ebben a tekintetben a világátlaghoz képest viszonylag kedvező is a helyzet. Amíg a világban nőtt a gázok kibocsátása, addig Magyarországon 1990-hez képest 20 százalékos csökkenés következett be.

Láng István kifejtette, hogy a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátóinak listáját 2004 még az Amerikai Egyesült Államok vezette 5,8 milliárd tonnával, de hamarosan beelőz Kína az akkor még 4,15 milliárd tonnás kibocsátásával. Előkelő helyen szerepel Oroszország 1,5 milliárd tonnával, India 1,27 milliárd tonnával, Japán pedig 1,23 milliárd tonnával. Magyarország szén-dioxid kibocsátása 60 millió tonna volt 2004-ben.

A professzor beszámolt arról, hogy a klímastratégiát jelenleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium készíti elő az elmúlt három évben elvégzett, Vahava néven ismert tudományos kutatási projekt ajánlásai alapján. Reményei szerint a dokumentum mielőbb az Országgyűlés elé kerül, amely még az idén elfogadja azt.

Láng István fontosnak tartja, hogy a stratégia kellő garanciarendszert biztosítson a megjelölt feladatok teljesítésére. A kormányt időről-időre beszámolási kötelezettség terhelné, az ellenőrzést az Állami Számvevőszéknek kell biztosítania. Az akadémikus szerint indokolt lenne létrehozni egy klímapolitikai tanácsadó testület vagy éghajlatváltozási bizottság nevű szervezetet, ami javaslataival segítené a mindenkori kormányokat. Láng István a klímapolitika sikerének kulcsát abban látja, hogy ne csak szakmai, de társadalmi és politikai konszenzus jöjjön létre a stratégiában megfogalmazott tennivalók szükségességéről.