A közelmúltban egy konferencián, amely a "Megaprojektek az orosz  keletnek" címet viselte, heves viták folytak a gigantikus beruházás terveiről. Walter Hickel, Alaszka egykori kormányzója beszédében kissé átalakította a "Világ proletárjai, egyesüljetek!" jelszót úgy, hogy: "Proletárok, egyesítsétek a világot!".

A 83 éves amerikai politikus szerint a projekt sikeres lesz, mert mindkét oldalon fellendíti a gazdaságot. Az orosz kormány képviselője viszont azt akarta tudni, hogy valójában ki finanszírozza majd a beruházást. Az orosz fél persze érdekelt abban, hogy Szibéria nyersanyag kincseit könnyebben tudják kiaknázni, és ehhez épüljön ki a megfelelő infrastruktúra, azonban a méretek és az összegek hatalmasak.

Szakértők 65 milliárd dollárra becsülik a várható költségeket. Az alagút az alaszkai Wales városát kötné össze a szibériai Uelen településsel. A Bering alagút 80 kilométer hosszan haladna a tenger alatt, és japán vállalkozók állítólag már ajánlatot is tettek, hogy kilométerenként 60 millió dollárért kiássák. A Bering-alagút a tervek szerint kétszer olyan hosszú lenne, mint az Angliát Franciaországgal a La Manche csatorna alatt összekötő "Csalagút".

A 65 milliárdos összköltségvetésből 10-12 milliárd jutna magára az alagútra, a többi pénzből a felszínen kellene a megfelelő infrastruktúrát megteremteni. Az alaszkai kijárathoz legközelebb ugyanis ezer kilométerre van Fairbanks városa, odáig meg kellene építeni az utat és a vasutat. Oroszországban a legközelebbi komolyan vehető közúti csatlakozási pont 1500 kilométerre van. Az orosz vasúttársaság egy 3500 kilométeres szakaszon építene vasúti pályát, összekapcsolva Jakutszkot Uelennel, Alaszkában "csak" 2000 kilométernyi sínt kellene lefektetni Angora és a kanadai Fort Nelson között.

A Bering-összeköttetés gondolata nem új, az utolsó orosz cár, II. Miklós tervezte, hogy összekapcsolja Szibériát Alaszkával, hogy visszaszerezze a 7,2 millió dollárért elkótyavetyélt területet. Ennyiért adták el az Egyesült Államoknak Alaszkát.

A mostani becslések szerint a vállalkozás legkorábban 30 év múlva lehetne nyereséges. A tervet sokan kétellyel fogadják, ugyanakkor várható, hogy a legfejlettebb ipari országok, a G-8 júniusi konferenciáján szóba kerül - írja a Spiegel Online.