A Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság Infokommunikációs és Innovációs Munkacsoportjának ez év áprilisi miskolci ülésén jelentette be a két fél, hogy tudományos együttműködésen alapulva közös gazdasági társaságot hoznak létre Miskolcon a nanotechnológiai kutatás-fejlesztésben elért eredmények hasznosítására - emlékeztetett Szivós Judit marketing menedzser.

Közlése szerint a magyar és az orosz partner Moszkvában megállapodott a társaság tulajdonosi szerkezetében. A kft-ben a miskolci önkormányzat tulajdonában lévő Miskolc Holding Zrt. 51 százalékos részarányával többségi tulajdonos, ügyvezető igazgatóját a magyar, míg ügyvezető igazgató-helyettesét az orosz fél adja.

Jelenleg tart az alapításhoz szükséges dokumentumok előkészítése, a papírokat várhatóan júliusban írják alá.

Az előzményekhez tartozik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavalyi magyarországi látogatásának időpontjában a magyar és az orosz szakminiszter aláírta a két ország nanotechnológiai együttműködési programjáról és a miskolci innovációs központ létrehozásáról szóló megállapodást.

Ennek értelmében kezdődhet meg a kutatómunka az úgynevezett NAP-NANO pályázatnak köszönhetően a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány miskolci telephelyén, a nanotechnológiai kutatólaboratóriumban. A megalapítandó közös cég pedig a kutatóműhelyekben kidolgozott technológia segítségével ipari méretekben állít majd elő nanotechnológiai termékeket, főként gyártókészülékeket.

A nanotechnológiai központ kutatási témaköreit a magyar és az orosz fél már korábban rögzítette. Ez nanoporokra és kísérleti termékekre, orvosi protézisek szuperplaszticitási módszerekkel történő előállítására, nanodiszpergációs technológiával készített többkomponensű folyadékokra és a nanotechnológia meteorológiai alkalmazásaira terjed ki.

Az orosz kutatások élen járnak a legparányibb méretekkel foglalkozó nanotudományok szakterületén: az atom-, illetve a molekulaegyesítés technológiájának alkalmazásában kimagasló eredményeket értek el.

A nanotechnológiát világszerte a következő ipari forradalom egyik fontos tényezőjének tartják, ami egyben azt jelenti, hogy egyre nagyobb pénzeket fordítanak erre a területre. A közelmúlt adatai szerint világszerte 300 egyetemi intézet és 500 cég volt érintett a nanotechnológiai kutatásokban, aminek költségvetése az USA-ban, Japánban és az Európai Unióban mintegy 4 milliárd dollárra tehető.