Alexander Maye, a hamburgi egyetem munkatársa és csapata gyümölcslegyekkel kísérletezett. Az apró rovarokat egy cérnaszálra függesztették, és egy fehér dobozba tették, hogy semmilyen külső hatás ne befolyásolja őket. A 40 légy repülési manővereit, vagyis azt, hogy balra, jobbra, vagy körbe repültek-e mintegy fél órán át, pontosan feljegyezték, és egy erre a célra fejlesztett számítógépes programmal elemezték.

Az eredmény: a rovarok képesek voltak olyan spontán döntéseket hozni, amelyek nem következtek az egyszerű ok-okozati mechanizmusból. Az elvárt véletlenszerű repülési irányok helyett világos struktúra bontakozott ki a mért adatok alapján. A legyek agya tehát rendelkezik egy olyan funkcióval, amely lehetővé teszi számukra, hogy spontán módon, külső ok nélkül variálják a repüléseket - idézi a lap az amerikai akadémia egyik kiadványát.

A tudósok az egyre komplexebb számítógépes modellekben a lehetséges véletlenszerű repülési pályákat számították ki, de soha nem jutottak olyan eredményre, amely hasonlított volna a valósághoz. Ezzel először bizonyították be, hogy a latin nevén drosophila melanogaster nem véletlenül változtat a magatartásán, hanem önállóan dönt. "Soha nem tételeztem volna fel, hogy a legyek, amelyek más helyzetben újra, meg újra az ablaküvegnek ütköznek, birtokában vannak a nem véletlenszerű döntéshozatalnak." - írja Maye tanulmányában.

A korábbi kísérletek során a tudósok az általuk kalkulálttól eltérő reakciókat statisztikai hibaként kezelték. "Az állatok, de mindenekelőtt a rovarok sokak számára csak összetett robotnak számítanak, amelyek a külső hatásokra alig reagálnak", - írta a tanulmány társszerzője Björn Brems, a berlini Freie Universitaet munkatársa. A most felfedezett mechanizmus valószínűleg más állatoknál is megtalálható, és az alapját képezi annak, amit az emberek, "szabad akaratként" jellemeznek. A következő lépés az, hogy feltárják a spontán döntések genetikai alapjait, - írja a Die Welt online kiadása.