A kéziratokat 1938-ban vásárolta meg egy zsidó tudós egy londoni árverésen. Csaknem 40 esztendeje a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárban őrizték az értékes feljegyzéseket és csak kevesen kaptak engedélyt tanulmányozásukra. A mostani kiállítás a "Newton titkai" címet viseli, és egyebek között bemutatja azt a levelet, amelyet Sir Isaac 1704-ben írt, és a világvégét a Szent Római Birodalom alapítása után 1260 évvel későbbre teszi. Az alapítás időszámításunk után 800-ban történt, a dátum így 2060.
 
A jóslathoz Newton bibliai szövegeket elemzett, azok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a világvége később bekövetkezhet, de "nem látok okot arra, hogy korábban történjen" - írta levelében Newton. A tudóst korábban matematikai, fizikai, optikai és asztronómiai munkásságáról ismerték, azonban a kiállított írások egy mélyen vallásos személyt mutatnak.

"Ezek a dokumentumok olyan tudós képét rajzolják meg, akit vallásos szenvedély vezetett, hogy lássa Isten hatását a világban", - hangoztatta Jemima Ben-Menahem, a kiállítás kurátora.
   
Newton meg volt győződve arról, hogy a bibliai szövegekben az emberiség számára fontos bölcsességeket rejtettek el. Egyebek között elemezte Dániel könyvét az apokalipszisről, és megvizsgálta a jeruzsálemi templom felépítését is, mert azt gondolta, hogy abban tükröződik az egész kozmosz - írja a Die Welt című lap online változata.