A Süllyedő partok (Sincos) nevet viselő projekt kutatói az elmúlt hetekben arra a következtetésre jutottak, hogy emberi települések nyomai a Keleti-tenger mai medrében beljebb is találhatók. Úgy vélik, hogy a lengyel és a litván partok előtt is hasonló a helyzet, de ott eddig nem folytak kutatások.
 
A Sincos projekt 2002-ben indult, a Német Kutatási Közösség (DFG) támogatásával még két évig folytatódik és a jégkorszak utáni történésekkel foglalkozik. A tengerfenékről eddig mintegy 6 ezer régészeti lelet került elő. A tudósok és a búvárok egyebek között Zingst és Rügen szigete előtt kutattak, és öt-tíz méteres mélységben ismét települések nyomaira, illetve egy folyó medrére bukkantak. A kutatáshoz egy ultramodern hajó, a Professor Albrecht Penck áll rendelkezésre.
 
A jégkorszak utáni olvadásban elmerült kőkorszaki településeket a tudomány egy jütlandi falu nyomán "Ertebölle kultúrának" nevezte el. Harald Lübke, a Német Régészeti Intézet munkatársa szerint akkor 100 év alatt másfél métert emelkedett a tengerszint, és a kőkorszaki embereknek végig kellett nézniük, hogyan borítja el a sós víz a forrásokat, a folyókat és kunyhóikat.
 
A víz a Skandináviát háromezer méter vastagságban beborító gleccserekből származott, és fokozatosan elnyelte a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány tengerpartját. A folyamat egyébként nem állt meg, a tenger évente állítólag 40 centimétert vesz el a partokból - írja a Die Welt című lap online változata.