© Northwestern University

Az egyetem kutatói a napokban jelentették be, hogy DNS-láncokkal összekötött aranyrészecskékből tudtak kristályrácsot létrehozni. A kristályrácsos elrendezés az ásványokra jellemző, ilyen szerkezetben az atomoknak pontos helyük van és egyben ezektől is függnek az anyagokra jellemző egyedi tulajdonságok. A kutatók az atomok helyére 15 nanométer átmérőjű aranyrészecskéket illesztettek, azokat pedig DNS-láncokkal kötötték egymáshoz - a rácsszerkezetek pedig önmaguktól alakultak ki.

A formálódás a tudósok szerint kvázi a házépítéshez hasonlít: az építőelemekből (a rácsban található részecskékből) az építéshez értő mesterek (jelen esetben a DNS láncai) rengetegféle épületet (rácsot) felépíthetnek. A kutatóknak a szerkezetek kialakításával így nem is kellett foglalkozniuk, de kimondták, nincsenek tudatában azon szabályszerűségeknek, amelyek szerint a láncok struktúrába kapcsolják az egyes részecskéket. Annyi azonban biztos, hogy a kristályrácsok jellege függ attól, hogy a DNS-láncban a bázispárok milyen sorrendben szerepelnek, illetve hogy a rács milyen hőmérsékleten jött létre.

A Nature magazinban publikált eljárás több mint évtizedes kutatási múltra tekint vissza, a szakmai élet pedig hatalmas és alapvető lépésnek tartja, hiszen ennek révén hamarosan a gyakorlatban is használható, teljesen egyedi, specifikus tulajdonságokkal bíró szervetlen anyagokat lehet létrehozni, orvosi, elektronikai vagy biodiagnosztikai célokra.