„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
© Northwestern University |
Az egyetem kutatói a napokban jelentették be, hogy DNS-láncokkal összekötött aranyrészecskékből tudtak kristályrácsot létrehozni. A kristályrácsos elrendezés az ásványokra jellemző, ilyen szerkezetben az atomoknak pontos helyük van és egyben ezektől is függnek az anyagokra jellemző egyedi tulajdonságok. A kutatók az atomok helyére 15 nanométer átmérőjű aranyrészecskéket illesztettek, azokat pedig DNS-láncokkal kötötték egymáshoz - a rácsszerkezetek pedig önmaguktól alakultak ki.
A formálódás a tudósok szerint kvázi a házépítéshez hasonlít: az építőelemekből (
a rácsban található részecskékből
) az építéshez értő mesterek (
jelen esetben a DNS láncai
) rengetegféle épületet (
rácsot
) felépíthetnek. A kutatóknak a szerkezetek kialakításával így nem is kellett foglalkozniuk, de kimondták, nincsenek tudatában azon szabályszerűségeknek, amelyek szerint a láncok struktúrába kapcsolják az egyes részecskéket. Annyi azonban biztos, hogy a kristályrácsok jellege függ attól, hogy a DNS-láncban a bázispárok milyen sorrendben szerepelnek, illetve hogy a rács milyen hőmérsékleten jött létre.
A
Nature
magazinban publikált eljárás több mint évtizedes kutatási múltra tekint vissza, a szakmai élet pedig hatalmas és alapvető lépésnek tartja, hiszen ennek révén hamarosan a gyakorlatban is használható, teljesen egyedi, specifikus tulajdonságokkal bíró szervetlen anyagokat lehet létrehozni, orvosi, elektronikai vagy biodiagnosztikai célokra.
