A természetben egyszerűbb megoldani a "láthatatlanságot" © sxc.hu

A Technology Review értesülései szerint a Duke University kutatója, David R. Smith és csoportja olyan eszközt fejlesztett ki, amely a mikrohullámok viselkedését befolyásolva fejti ki a hatását. Még akkor is, amikor egy fémhengert raktak a gép fókuszába, a mikrohullámok úgy viselkedtek, mintha semmi sem lenne ott.

Ez az eddigi legjelentősebb lépés, az úgynevezett metaanyagok képességeinek a demonstrálására. Ezek az anyagok két, vagy több különféle anyagból készülnek, felületükön pedig precízen megmunkált minta található. Ezek a nanoméretű struktúrák teszik lehetővé az elektromágneses sugárzás – beleértve a fényt is – manipulálását, olyan módon, amely nem figyelhető meg a természetben. Az úgynevezett fotonikus kristályok – sorba rendezett mikroszkopikus blokkok – különleges módon verik vissza, vagy nyelik el a különböző hullámhosszú fényt. Ezeket apró drótokból készült tekercsekkel kombinálva lehetségessé válik a fénysugarak irányának befolyásolása.

„Elég komplikált procedúráról van szó, de egész könnyen illusztrálható” – nyilatkozta a Technology Review-nek Smith. „Képzeljünk el egy anyagot, amit egymásba szőtt szálak alkotnak. A fény pedig a szálak mentén fut. Képzeljük el, hogy átszúrunk egy tűt az anyagon, ekkor az anyag szálai lyukat képeznek, s mivel a fénysugarak a szálak mentén haladnak, megkerülik magát a lyukat. A túloldalon aztán újra egyesülnek és haladnak tovább. Így, ha egy tárgyat helyezünk a lyukba, azt a fénysugarak kikerülik, tehát nem verődnek vissza róla, ezáltal voltaképpen láthatatlanná válik.”

A londoni John Pendry Imperial College kutatói kiszámították, hogy milyen meta-anyagra van szükség arra, hogy ezt a valóságban is meg lehessen tenni. Smith és kutatócsoportja olyan matériával kezdet kísérletezni, amelyekkel a mikrohullámokat befolyásolhatják. A tudós szerint azért választották ezt a módszert, mert a mikrohullámú frekvenciák befolyásolására már ma is fejlett technika áll rendelkezésre, s így gyorsan létrehozhattak egy demonstrációs célokat szolgáló rendszert.

A kutatók milliméteres nagyságrendű vezetékeket készítettek, amelyeket C alakban üvegszálas nyomtatott áramkörökre rögzítették. Ezekből az építőelemekből készítették magát a mikrohullámokat eltérítő pajzsot. Ezzel egyelőre még nem érhető el a tökéletes láthatatlanság, azonban Smith szerint egyelőre az a céljuk, hogy elérjék, hogy a mikrohullámok akadálytalanul áthaladjanak a tárgyon. Ha ezt sikerül elérni, onnantól már csak egy lépés, hogy hasonló eredményre jussanak a fénysugarakkal. Ekkor pedig már tökéletesen eltüntethetővé válnak a látható tárgyak.

Az új fejlesztésnek azonban nem ez az egyetlen várható felhasználási területe. A fénysugarak és elektromágneses hullámok manipulálásával ugyanis nagyobb kapacitású adattárolók (CD, DVD) és gyorsabb optikai kábelek készülhetnek. A legfontosabb azonban az energiatovábbítási módszerek finomítása, ugyanis egy megfelelően irányított elektromágneses sugárnyaláb segítségével vezeték nélkül lehetne elektromos energiát továbbítani, illetve javítani lehetne a fényt energiává alakító eszközök hatékonyságát.