Liuba Belkin, a CBE helyettes menedzsment-professzora kutatótársaival együtt két kutatást is végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben jelenik meg a hazugság vagy a szándékos megtévesztés a munkahelyi kommunikáció egyes csatornáiban. Belkin szerint "az emailben nem látjuk a nem-verbális jeleket, sem a beszédhez kapcsolódó viselkedésmintáékat. Ha ezt egy szervezetre vetítjük rá, rengeteg lehetőség van a félreértésre és ahogy az tanulmányunkból ki is derül, a szándékos félrevezetésre is."

Az első kísérlet során 48 diákot kértek meg arra, hogy osszanak el saját maguk és egy fiktív személy között 89 dollárt. A fiktív személyekről csak azt lehetett tudni, hogy úgy vélik: a diákok által kapott összeg 5 és 100 dollár között volt. A kísérletnek csupán egyetlen feltétele volt: a másik csoporttal nemcsak meg kellett osztani a pénzt, hanem azt is meg kellett mondani, hogy a diákoknál mennyi maradt, ezt pedig e-mailben, illetve papíron közölhették.

Az eredmények rendkívül meglepték a kutatókat: az e-mailben kommunikáló diákok az esetek 92 százalékában hazudtak, míg azok, akik papíron közölték a számértékeket, csak 64 százalékban. A hazugságok 50 százalékkal gyakrabban voltak olvashatóak e-mailben, mint papíron. Akik e-mailt írtak, elmondásuk szerint sokkal jogosabbnak, jogszerűbbnek vélték azt, amit legépeltek, az ő esetükben átlagosan 56 dolláros összeget és 29 dollárnyi átadott részösszeget figyeltek meg. A papíron kommunikálók bőkezűbbek voltak: ők 67 dollárt vallottak be és ebből 34 dollárt adtak át a fiktív félnek. A pontosító és több diákkal elvégzett második kísérlet során az derült ki, hogy minél jobban ismerik, annál kevésbé tudják megtéveszteni egymást hazugságaikkal az e-mailezők, de ettől függetlenül hazudnak, függetlenül attól, hogy mennyire ismerik egymást.

A kutatók szerint az emberek valószínűleg úgy érzik, az írott dokumentumoknak sokkal komolyabb jogi következményei vannak, mint az emaileknek, függetlenül attól, hogy emezeket sokkal nehezebb véglegesen törölni és sokkal könnyebb számos helyre eljuttatni őket papírra vetett változataikhoz képest. Emiatt a csalás és a megtévesztés fogalma teljesen másképpen értelmezhető a két különböző kommunikációs csatornán.