A nagy hadronütköztető egy 27 kilométeres földalatti alagútban, Genf közelében, a francia-svájci határ alatt található. A berendezés a protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre hivatott felgyorsítani, majd ütköztetni egymással. Az ütközések során új részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal. Az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait kutatva ezeket az elemi részecskéket tanulmányozzák a fizikusok.
Az első protonnyalábokat szeptember 10-én vezették körbe a 10 milliárd dolláros (2120 milliárd forintos) költséggel létrehozott létesítményben. Kilenc nappal később elektromos rövidzárlat és a hűtőrendszerben lévő hélium szivárgása miatt a hadronütköztetőt le kellett állítani.
A CERN a közelmúltban bejelentette, hogy a létesítményt májusban, esetleg június elején indítják újra. James Gillies, a szervezet szóvivője azonban hétfőn közölte, hogy a nagy hadronütköztető újraindítása június végén - vagy még később - történhet.
Az LHC belsejében, amikor üzemel, alacsonyabb a hőmérséklet, mint a világűrben. A létesítményt ezért fokozatosan fel kellett melegíteni, hogy a szakértők bejuthassanak a belsejébe. "Most már a meghibásodott szektor felmelegedett, így a szakemberek bemehetnek és végigvizsgálhatják az összes kapcsolódást. Előfordulhat, hogy hamarabb végeznek a munkával, de ha realisták akarunk lenni, kora nyárra várható az indítás" - mondta a szóvivő.
