Mint kifejtette, a konferencia egyik fő célja megmutatni a társadalomnak, a politikai döntéshozóknak, hogy "rendelkezünk azzal a nemzetközi szinten is kompetitív kritikus kutatói tömeggel", amely alkalmas akár nemzetgazdasági szintű feladatok megoldásában való részvételre.

"Mi az ami hungarikum, amiben nagy hagyományaink vannak, s ami az egész világon egészséggazdasági és szociális szempontból egyaránt égető problémát jelent? Ha mindezeket a kérdéseket feltesszük magunknak, az agykutatásnál lyukadunk ki" - mondta.

Az agy betegségei két okból jelentenek egyre nagyobb társadalmi problémát. Az egyik az öregedő populáció, hiszen az Alzheimer-kór és a demencia más formái a kor előrehaladtával egyre nagyobb százalékban jelentkeznek az érintett lakosságnál. A 80 év felettieknél az Alzheimer-kór gyakorisága eléri az 50 százalékot.

A másik ok az információrobbanás által gyakorolt adaptációs nyomás az agyra. A Homo sapiens agya ugyanis nem a mai szintű komplex információ feldolgozására fejlődött ki.

"Százezer éve az ősember kis törzsi közösségben élt, és ezen belül kellett agyának nyilvántartania a szociális kapcsolatokat. Ilyen komplexitású feladatra bizonyult az emberi agy optimális megoldásnak. Az elmúlt százezer év alatt az agy feldolgozó-kapacitása minimális mértékben fejlődött, hiszen a biológiai evolúció igen lassú, tízezer-százezer éves léptékben mérhető" - magyarázta.

Napjainkban hihetetlen mértékben megnőtt az agyat elárasztó információhalmaz, amelyet nem képes "normálisan" kezelni. Ráadásul az ember nem is hajlandó tudatosan korlátozni, szűrni az információt.

"Az ember hajszolja az információt, ám nincs az az agy, amely képes lenne ezt feldolgozni. Ily módon felületessé válik az információszerzés, amelyhez nem társulnak motivációs és érzelmi komponensek" - emelte ki Freund Tamás, hozzátéve, hogy ez lelki elsivárosodást von maga után, romlik a kreativitás.

Másrészt az agynak óriási terhet jelent, hogy megbirkózzon az óriási mennyiségű információval, s ez folyamatos kudarcélményt okoz.

"Ez a folyamatos kudarcélmény magyarázza a pszichiátriai és neurológiai betegségek rohamos terjedését. Soha ennyi pánikbeteg és depressziós ember nem volt, mint ma. A WHO szerint a XXI. század első néhány évtizedének domináns problémájává egészségügyi és egészséggazdasági szempontból a depresszió és annak különböző szövődményei válnak.  Ez óriási feladatot jelent az agykutatás számára. Csak az agykutatás, a gyógyszerkutatás, valamint a klinikai neurológia és pszichiátria összehangolt működésével lehet segíteni a bajokon" - hangsúlyozta Freund Tamás, hozzátéve: az európai betegellátás összköltségéből az agy betegségei 35 százalékkal részesednek, míg az egészségügyi kutatásokra szánt pénzből - csupán 8 százalékkal.