Készül a Hold-tégla © Virginia Tech

Az elgondolás szerint a hosszútávú Hold-missziókra érkező űrhajósok a formula segítségével egy csaknem minden fajta környezeti hatásnak ellenálló, kupola formájú otthont építhetnének maguknak.

„A kész építmény leginkább egy jégkunyhóra hasonlít” – magyarázta a projektben résztvevő Kathryn Logan professzor az MSBC-nek adott interjújában. „Nincs szükség szögekre, sem cementre, hogy megőrizze a formáját, erről ugyanis az így készült téglák formája gondoskodik.”

A Holdon használható téglákat a Pacific International Space Hold-kolonizációs pályázat keretében hozták létre. A VT csapata a két elvihető díj közül az egyiket megnyerte, a másik a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóié lett.

A virginiai tudósok célja az volt, hogy a Holdra visszatérő űrhajósok a helyszínen található alapanyagokkal tudjanak dolgozni. Ehhez az égitesten nagy mennyiségben fellelhető regolit nevű anyagra lesz szükségük. Az alumíniumot az űrutazáshoz használt jármű alkatrészeiből nyerik, ám azt felhasználás előtt porrá kell darálniuk. Az ehhez szükséges energiát napelemes egységekből nyernék.

A Földön ugyan nem igazán találni regolitot, a kutatók a NASA-által jóváhagyott helyettesítő anyagot alkalmaztak, amely gyakorlatilag vulkáni hamuból áll. A keverékbe két elektródát illesztenek, majd áramot vezetnek a masszán keresztül. Amikor feszültség alá helyezik a rendszert, az űrhajósok jobban teszik, ha eltávolodnak az olvasztótégely közeléből, mivel a reakció során mintegy 1500 Celsius-fokos hő keletkezik és az alapanyagok szikrázva olvadnak össze.

A módszerrel elméletileg bármilyen méretű és formájú blokkot létre lehet hozni, a kisméretű, egymáshoz kapcsolódó tégláktól kezdve akár egy komplett leszállóhelyig. Ha a kutatók kidolgoznak egy megfelelő módszert arra, hogy a fenti reakciót biztonságosan végre lehessen hajtani, akár perceken belül kész lehet az űrhajósok „szálláshelye”.

A termit reakciónak nevezett jelenség segítségével egyébként fémötvözeteket és különböző kerámiákat hoznak létre. Logannek azután jutott eszébe a holdbéli építőanyag ötlete, hogy hasonló módszerrel tankokon alkalmazott páncélzatot fejlesztett a Georgia Tech egyetem kutatójaként.

A páncélzathoz hasonlóan a fenti anyagból készült építmények is szilárdak lesznek és megvédik a bent tartózkodókat a külső hatásoktól. Az így készült falak ellenállóképességét jelzi, hogy akár egy meteor becsapódását is kibírnák, emellett – a VT tudósainak kutatási eredményei szerint – a kozmikus sugárzás ellen is védelmet nyújtanak.
Persze még néhány kérdést meg kell válaszolnia a kutatóknak, mielőtt a holdbéli építkezés megkezdődhetne, például meg kell oldani az ilyen módszerrel készült lakómodulok oxigénellátását. Ennél valószínűbb, hogy eleinte csak leszállóhelyeket és a felszerelés tárolását biztosító kunyhókat készítenek majd a regolit-alumínium keverékből.

„Érdekes technológia és roppant izgalmas ötlet” – mondta Jerry Sanders, aki a NASA munkatársaként a helyi (in situ) erőforrások hasznosítását tanulmányozza. „Az in situ forrásalkalmazás esetén mindig mérlegelnünk kell a felszerelés és az alapanyagok költségeit.”

Az amerikai űrügynökség vizsgálja, hogy melyik módszer a leghatékonyabb a Holdon előállított építőanyagok szempontjából. A döntésre évek múltán kerülhet csak sor, persze addig a lehetséges technológiák sokat finomodhatnak.