szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A neandervölgyi emberek nem képeztek homogén népességet, hanem három alcsoportra tagolódtak, amelyek között enyhe különbségek voltak felfedezhetők - állítják francia kutatók.

A csontvázleletek paleoantropológiai vizsgálata már korábban is arra engedett következtetni, hogy a Homo neanderthalensis három alcsoportra, nyugat-európaira, dél-európaira és közel-keletire osztható fel - olvasható a Science Daily honlapján.

A Marseille-i Egyetem kutatói - Virginie Fabre, Silvana Condemi és Anna Degioanni - újabb érveket soroltak fel a neandervölgyi ember diverzitásának (sokféleségének) alátámasztására. A francia kutatók az anyai ágon öröklődő úgynevezett mitokondriális DNS-t és a genetikai változékonyságot elemezték, majd a genetikai, demográfiai és paleoantropológiai adatok alapján különféle forgatókönyveket modelleztek.

A francia tudósok szerint nem volt állandó a neandervölgyi népesség létszáma, és az alcsoportok között létezett bizonyos fokú átvándorlás. Meggyőződésük szerint az alcsoportok közötti különbségeket az általuk lakott terület specifikus klimatikus viszonyai váltották ki a középső pleisztocén időszakában. Létezhetett egy negyedik - nyugat-ázsiai - alcsoport is.

A marseille-i kutatók reményei szerint az általuk alkalmazott módszer révén megismerhető a neandervölgyi emberek kulturális sokfélesége is, sőt betekintés nyerhető abba, hogy milyen természeti erőforrások álltak a rendelkezésükre az általuk lakott területen.

A neandervölgyi ember mintegy 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 28 000 évvel ezelőtt halt ki. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen.

A neandervölgyi emberek maradványait Nyugat-Eurázsia nagy részén megtalálták, az Ibériai-félszigettől egészen a mai Üzbegisztán keleti részéig. Északi elterjedésüknek a jégtakaró kiterjedése szabott határt, lakóhelyük legdélibb határa pedig a mai Palesztina területe volt. Mivel a neandervölgyi emberek főleg a pleisztocén jeges periódusaiban éltek, szervezetük alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal. Így minimalizálni tudták a hőveszteséget. A férfiak átlagosan 165 centiméteres, a nők pedig 155 centiméteres testmagasságot értek el.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Kergemarhakórhoz hasonló betegség végezhetett a neandervölgyivel

Elképzelhető, hogy a nagy-britanniai marhaállományt a kilencvenes években megtizedelő, s egész Európában pánikot keltő betegség, a kergemarhakór (BSE), pontosabban annak egyik variánsa felelős a neandervölgyi ember kipusztulásáért - állítja az oxfordi egyetem egyik kutatója, Simon Underdown, aki a Medical Hypotheses című szaklapban tette közzé kutatási eredményeit.

MTI Tech

Megvan a neandervölgyi géntérképe

Több százezer évig élt egymás mellett a mai ember és a neandervölgyi, amely csupán harmincezer éve tűnt el a Föld színéről. Valószínűleg nem nagyon tűrték el egymást, hiszen az erőteljes testalkatú Homo neanderthalensis és a törékenyebb Homo sapiens táplálékkonkurensek voltak.

MTI Plázs

Újabb felfedezés a neandervölgyi ősemberről

Egy 38 ezer éves csontkövületből német és amerikai kutatók csoportjának sikerült feltérképezniük az anyai ágon öröklődő, mitokondriális DNS (mDNS) minden génjét egy tanulmány szerint, amelyet az Egyesült Államokban tettek közzé.