Az agyaghadsereget, amely 1974-ben Hsziantól 35 kilométerre keletre, kutat ásó parasztok révén került a napvilágra, a modern kori régészet egyik legnagyobb felfedezésének tartják. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, egy évig tartott, s technikai okok miatt szüntették be. A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára, s Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált.

Most a régészek a hadsereg parancsnokait remélik megtalálni. "Reméljük, hogy megtaláljuk a magas rangú tiszteket" - magyarázta Liu Csacseng ásatásvezető.

A kutatók abban is bíznak, hogy sikerül alkalmazniuk a több évtized alatt a terrakotta harcosok állagmegóvásában elért eredményeket, s megőrizni az újonnan felfedezett szobrokat eredeti szépségükben.

Az előző ásatások során CSin Si-huang császár mauzóleumából előkerült agyagfigurákat borító színpompás festékréteg a levegővel érintkezve nagyon hamar elveszítette csillogását, s az oxidáció következtében szürkévé vált.

Vu Jungcsi (Wu Yongqi), a múzeum kurátora szerint az ásatások során a három gödör közül a legnagyobbikat tárják fel, a munkálatokat legalább egyévesre tervezik.

A 230-szor 62 méteres gödör a feltételezések szerint eredetileg körülbelül hatezer életnagyságú terrakottafigurát rejtett, ezekből találtak meg több mint ezret az előző feltárások során.

A szakértők szerint a föld mélyén lévő "hadseregben" íjászok, lövészek és kocsihajtók "szolgálnak", "akik" az első császár reményei szerint segítenek megtartani hatalmát a túlvilági életben.

Ám Liu Csiuseng hsziani történész szerint ez inkább a szolgák és a testőrök serege volt, mintsem harcosoké. Véleményét ugyanakkor nem osztja a "terrakotta-szakértők" többsége.